Szívem Keletre vágyik
Szívem Keletre vágyik
Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,
hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,
miként teljesíthetném esküm s kötelességem,
míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.
Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,
ha a lerombolt Szentély porát szememmel simogathatom.
Az Úr az én jussom
Örök rabság – szolgák szolgái ők;
egyedül Isten szolgája szabad.
Mindenki más – jussáért gyötri Őt,
s az Úr enyém. Lelkem Felé halad.
Izraelhez a száműzetésbe1
Ó alvó, kinek szíve éberen ég és
dühöng, kelj most fel, indulj. Lényem
fényében emelkedj, s nyargalj tovább!
Csillag érkezett hozzád, s ki mélyben
hever, eljut Szináj tetejére.
Ne hagyd hát örvendeni kevélyen,
kik mondják: Cion sivár, elpusztult, néptelen.
Mert szívem Cioné, s szememmel nézem,
majd megnyilatkozom, s rejtőzöm újra,
megnyugszom, bár tombolok békétlen,
de kiben több a részvét más
bajában, mint bennem gyermekeimében?
Szántó T. Gábor fordításai
1. Az Örökkévaló szól népéhez
Jehuda Hálévi 1075(?)-ben született Toledóban, s 1141-ben halt meg Jeruzsálemben. Héberül és arabul írta verseit, melyekből talán a legegységesebb korabeli életmű állt össze. Mose Ibn Ezra, a kor egy másik jelentős spanyol-zsidó költője Granadába invitálta az ifjú Hálévit. Később Toledóban VI. Alfonso udvarában orvosként tevékenykedett. 1108-ban egy támogatója halála nyomán és a toledói zsidók elleni keresztény támadást követően feleségével és lányával visszatelepült az iszlám Cordobába.
A keresztény és a muzulmán világ közötti őrlődése mélyítette el benne a gálut filozófiai jelentését és tudatosította a megváltás útját: a Szentföldre történő visszatérést. Szerelmi költészete, bordalai, gyászénekei egyaránt ismertek. Életművéből kiemelkedik a 35 elégiát egybefoglaló Síré Cion (Cion dalai), és a Síré hágálut (A szétszóratás dalai) a maga 350 – zsinagógái ünnepekre készült – pijjutjával. Filozófiai főműve az Érvek és bizonyítékok könyve a megvetett hit védelmében, melyet eredetileg arabul írt, s a Széfer há Kuzari, (A Kazár [király történetének] könyve), mely párbeszédes vitairat, egy zsidó tudós és a VIII. században zsidó hitre tért kazár király dialógusa. Húsz évig dolgozott e művén, s közvetlenül szentföldi utazása előtt fejezte be.
A legenda szerint, amikor 1141-ben hosszú útja végén megérkezve, a Szentély romja előtt imádkozott, egy beduin lovas lovával halálra taposta.
Címkék:1992-06