Szilícium-völgy Tel-Avivban

Szakértők szerint a kaliforniai Szilícium-völgyön kívül Izraelben indul a legtöbb ígéretes új high-tech cég. A vállalkozásokat általában olyan mérnökök és természet- tudósok alapítják, akik vagy az izraeli hadsereg elit alakulataiban szolgáltak, vagy védelmi-biztonsági kutatásokban vettek részt.

A Logal cég alapítói például katonai szimulációs programok írásával kezd­ték, s innen jött az ötlet, hogy matema­tikai tanító szoftvereket készítsenek. Számtalan cég van jelen a piacon ver­senyképes számítógép-hálózati termé­kekkel.

– Igazi forradalomnak lehetünk tanúi – büszkélkedik Zeev Holtzmann, egy tel-avivi befektetési bank munkatársa. – Izrael most olyan, mint amilyen a ka­liforniai Szilícium-völgy lehetett 20 év­vel ezelőtt.

Az analógia valóban nem légből ka­pott. A Szilícium-völgy is az amerikai kormány honvédelmi köpönyegéből bújt elő. Ám Izrael aligha jelent komoly veszélyt a Szilícium-völgyre, sokkal in­kább kiegészíti azt. Nem utolsósorban azért, mert az amerikai részesedés az izraeli cégekben olyan jelentős. Jelen­leg harminckét cég részvényei vásárol- hatóak a New York-i tőzsdén. A közeljö­vőben újabb tíz vállalat tervez amerikai részvénykibocsátást, s állítólag másik hétszáz is erre készül.

A Logal szoftverjeit már jelenleg is mintegy 3500 amerikai iskolában hasz­nálják, részvényeiből pedig már a világ egyik legnagyobb számítógép-gyártója, az Apple Computer is vásárolt. Egy má­sik céget, az Unique-ot, amely háromdi­menziós grafikákat készít az Internet számára, az America Online, a legna­gyobb Internet-szolgáltató cég vásárol­ta meg. A Checkpoint, amely szintén az izraeli biztonsági kutatásokból nőtt ki, hálózati biztonsági szoftverjének érté­kesítésére szerződést kötött az ameri­kai MCI-vel. Az izraeli számítástechnikai szakemberek szinte elárasztják a Szilícium-völgyet.

– Tel-Aviv lassacskán San Jose legke­letibb kertvárosa lesz – mosolyognak Kaliforniában a befektetési szakem­berek. (San Jose a Szilícium-völgy köz­pontja.)

Bizonyos technológiák terén a kisebb izraeli cégek túl is szárnyalják amerikai társaikat. A drót nélküli telekommuni­kációban, így például az adattömörítés és adatvédelem terén, az izraeli progra­mok, egyes vélemények szerint, még a japánokat is felülmúlják.

Mire vezethető ez vissza? Egy valami­revaló vállalkozó nem fél a kudarctól. Az izraeliek olyan vállalkozó kedvű em­berek, akik háborús légkörben nőttek fel, s a legjobb számítástechnikai cé­gek vezetői általában ugyanabban a harci egységben szolgáltak.

Jó példa erre a Nice Systems, amely 1996 januárjában 23 millió dollárt ka­pott részvényeiért. A tel-avivi iroda falát antennákkal felszerelt katonai jármű­vek fényképei díszítik. David Arzi és Benny Levin, a Nice Systems két elnö­ke tíz éven át egy titkos hírszerzői egy­ségben dolgoztak, amelynek során el­lenséges adásokat hallgattak le. A cég eredetileg hírszerzésben használható lehallgató berendezéseket és készülé­keket gyártott, jelenleg pedig emberi hang által vezérelt berendezéseket állí­tanak elő, melyeket tőzsdén, repülőte­reken és más intézményekben használ­nak hangtranzakciók rögzítésére.

A siker másik oka Izrael intellektuális teljesítőképességében rejlik. A kutatás- fejlesztés terén működő tudósok, mér­nökök lakossághoz mért aránya világ szerte Izraelben a legmagasabb (tízezer lakosra 135 kutató jut, míg a második helyezett Amerikában 85). A haifai Technion egyetem mérnöki részlege egyenrangú a nagyhírű Massachusetts Institute of Technology hasonló részle­gével. A szellemi kapacitás egyik fő for­rása az 1980-as évek végén érkező mintegy 600 000 szovjet bevándorló, akik között rengeteg jó képességű mér­nök és kutató is volt. napjainkban az amerikai befektetési bankok ügynökei sűrű rajokban lepik el Tel-Aviv utcáit. A közel-keleti békefo­lyamatban megfigyelhető fennakadá­sok nem riasztják el azokat a befekte­tőket, akik az izraeli high-techbe ké­szülnek invesztálni, Netanjahu minisz­terelnök egyik gazdasági tanácsadója, Slomo Kalis véleménye szerint az eu­rópai és a távol-keleti beruházókkal el­lentétben az amerikai piacot nem ér­dekli a politika, csakis és kizárólag a profit.