Számszaki jelentés – Szociológiai felmérés a magyarországi zsidóságról

Számszaki jelentésStatisztika a magyarországi zsidóságról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében működő Ki­sebbségkutató Intézet 1999 márciu­sa és novembere között kérdőíves szociológiai felmérést végzett a mai magyarországi zsidóságról. A Ko­vács András szociológus által koor­dinált kutatás során 2015 interjú ké­szült. A begyűjtött roppant mennyi­ségű anyag feldolgozása várhatóan a nyáron fejeződik be. A kutatók addig is gyorsjelentésben foglalták össze az egyszerűbben levonható követ­keztetéseket. Az alábbiakban néhány kiemelt rész olvasható a gyorsjelen­tésből, mellette pedig a kutatásveze­tővel készült interjút közöljük.

A minta

A zsidóság azok közé a társadalmi csoportok közé tartozik Magyarorszá­gon, amelyekről nem áll rendelkezésre egységes nyilvántartás. Ez az ún. repre­zentatív minta kialakításának legna­gyobb akadálya. Reprezentatív minta vételét azonban az a tény is nehezíti, hogy a jelentős méretű asszimiláció és keveredés következtében az objektív kategorizálás – annak eldöntése, hogy ki zsidó – sem egyszerű feladat. Emel­lett az antiszemitizmus történeti tapasz­talatai és az ebből eredő félelmek egy bizonyára nem jelentéktelen méretű csoportot ma is visszatartanak a vallási­-etnikai azonosság nyílt vállalásától… Összességében véve… azt valószínűsít­hetjük, hogy mintánkban a zsidóság­hoz jobban kötődő, erősebb zsidó identitással rendelkező csoportok je­lentősen, a magas társadalmi státusú csoportok pedig valamelyest nagyobb arányban szerepelnek, mint a teljes vizsgált népességben…

Demográfiai adatok

…A családi állapot szerinti összetétel több sajátosságot tartalmaz.

A magyarországi teljes népességhez viszonyítva a zsidó népességen belül alacsonyabb a házasok, és magasabb az elváltak és özvegyek aránya. Az utóbbiak nagy száma a zsidó népessé­gen belül a magas életkornak, főként az idős nők viszonylag magas számával hozható összefüggésbe.

A nemek szerinti adatok az özvegyek arányának különbsége mellett az elvál­tak arányának jelentős eltérésére hív­ják fel a figyelmet: a házas/elvált arány jelentősen különbözik a férfiak és a nők között. Az elváltak aránya – ahogy a táblából is kitűnik – főként a nők kö­zött magas. Elsősorban itt haladja meg ez az arány a magyarországi népessé­gen belüli adatot… A férfiak körében gyakoribb a nem zsidó partnerrel törté­nő házasságkötés. Az is megállapítha­tó, hogy az elvált férfiak között maga­sabb az újraházasodási arány…

E kérdéskörben a további behatóbb elemzések azért is indokoltak, mivel a családi állapotról szóló adatok sok tekin­tetben ellentmondanak a zsidó népesség „családközpontúságáról” elterjedt sztereo­típiáknak (amit egyébként a jelen vizsgá­latnak az önsztereotípiákra vonatkozó kérdésblokkja is megerősíteni látszik). Úgy tűnik, a fiatalabb népesség esetében – a globális tendenciákkal egybecsengő­en – a fent leírt tendenciák még erőseb­ben érvényesülnek: felfelé tolódik el a há­zasságkötések időpontja, és növekszik az élettársi közösségben élők aránya. A 30 év alattiaknál az utóbbi már jelentősen meg is haladja a házasságban élőkét

Mindez a gyerekvállalással, az átlagos gyermekszám kérdésével is összefügg. Egészében az figyelhető meg, hogy a gyermekszám a zsidó népességben ha­sonlóan alacsony, mint a magyarországi népesség egészében: a minta tagjainak átlagos gyerekszáma 1,2. A minta tagjai között 29 százalék a gyerektelenek, 30 százalék az egy-, 31 százalék a két-, és csak 7 százalék a három- vagy többgye­rekesek aránya… Megfigyelhető az egy­általán nem magától értetődő tény, hogy kb. 40 éves kor fölött a férfiak gye­rekszáma számottevően magasabb, mint a nőké. (A magyarországi teljes né­pesség hasonló adatai között például nem találkoztunk hasonló jelenséggel.)

A népesség térbeli, szociális és kulturális jellemzői

A magyarországi zsidó népesség ta­lán legszembetűnőbb jellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja: a po­puláció közel 90 százaléka összponto­sul a fővárosban. Érdekes ezt egybevet­ni a korábbi generációkról nyert ada­tokkal, illetve a minta tagjainak születé­si adataival. (2. táblázat)

Látható, hogy a jelenlegi zsidó popu­láció nagyobb részének felmenői (nagy­apai szintig) még vidékről származnak. (Ennél – ahogy a korabeli statisztikák is tanúsítják – jóval nagyobb volt a vidéki zsidóság aránya, hiszen az üldöztetések következményei sokkal súlyosabban érintették a vidéken élő népességet, mint a budapestit.) A nagyfokú koncent­ráció a közbülső generáció életútja so­rán, lényegében az elmúlt ötven évben mehetett végbe. A fővárosba áramlás a jelenlegi generáció életében is folytató­dott, amit a születési és a jelenlegi lakó­helyi adatok egybevetése is tükröz.

Ez a nagyfokú területi koncentráció a fővároson belül is érvényesül. Az ada­tok szerint a minta budapesti tagjainak közel egyharmada a XIII. és a 11. kerü­letben lakik, s ezek mellett elég jelen­tős az V., VII., XI. és XIV. kerület része­sedése is. A hagyományos „gettóöve­zet” részesedése összességében ma már inkább átlagosnak mondható…

Az iskolai végzettség és foglalkozási összetétel tekintetében is sajátos kép rajzolódik ki már a legáltalánosabb ada­tok alapján. Tekintsük át először az isko­lázottsági adatokat, az alapmegoszlás mellett a viszonylag éles választóvonalat képező aktív-inaktív tagolódás szerint. (3. táblázat)

Az adatok egyrészt a populáció igen magas iskolázottságát, másrészt az isko­lázottság fokának időben növekvő ten­denciáját mutatják. Jól érzékelhető, hogy már a mai inaktív népesség iskolá­zottsága is magas volt, a diplomások ará­nya megközelítette a kétötödöt, és ez számottevően tovább emelkedett. A mai aktív népesség körében már a kétharma­dot is meghaladja a diplomások aránya. Ezzel egyidejűleg az alacsony képzettsé­gi szintek erősen összezsugorodtak.

Mindez természetesen jelentősen be­folyásolja a foglalkozással, munkavi­szonnyal kapcsolatos jellemzőket, a foglalkozási hierarchiában való elhe­lyezkedést.

A népesség átlagos életkorát tekintve viszonylag magas az aktív népesség részaránya. A munkanélküliek hányada mindössze 1 százalék. Az inaktív népes­ség dominanciája magasabb életkorban kezdődik, mint a magyarországi teljes népességen belül. Viszonylag alacsony a jelenlegi nyugdíjkorhatár előtt inaktív­vá válók aránya. Az inaktív népesség je­lentős csoportja a felsőoktatási intéz­mények hallgatói – főként egyetemen tanulók – közül kerül ki (a teljes mintá­ban 9 százalékot tesznek ki).

A foglalkozás szerinti összetétel is a magas képzettségi szintet jelzi. Az alap­adatok mellett itt is az aktivitás szerinti megoszlást mutatjuk be. (4. táblázat)

A magas státusú foglalkozási csopor­tok dominanciája a teljes mintában is szembetűnő, és még inkább így van ez a fiatalabb népesség körében. A vezető állásúak, értelmiségiek és az önállók részaránya a populáció egészében eléri a 70 százalékot, az aktív népességen belül a 80 százalékot is. A jelenleg ak­tív korosztályokon belül főleg az ala­csonyabb szintű irodai dolgozók, alkal­mazottak részaránya csökkent, az ön­állóké, vállalkozóké jelentősen emelke­dett az előző generációhoz viszonyítva. Míg ez utóbbi tendencia a zsidó népes­ség korábbi foglalkoztatási hagyomá­nyaihoz való visszatéréseként is értel­mezhető, az ágazati megoszlásról ren­delkezésre álló adatok módosult szer­kezetről tanúskodnak. Míg az inaktívak között még a kereskedelem volt az egyik legfontosabb foglalkozási terület, a fiatalabb nemzedéken belül ennek szerepe jóval kisebb, és az üzleti, sze­mélyi szolgáltatások, illetve a kulturális szféra vette át a vezető helyet. A hagyo­mányos termelő ágazatok, ezen belül az ipar szerepe is erősen visszaszorult az aktív népességben az inaktívak egy­kori foglalkozási struktúrájához képest.

A jövedelmi és anyagi helyzetről va­ló adatok ugyancsak a népesség magas státusszintjét jelzik. Ami az egyes foglal­kozási csoportokat illeti, az aktívak közt a rangsor élén a vezető állásúak állnak net­tó 184 ezer forintos átlaggal, ezt az önál­lók, majd a beosztott értelmiségiek köve­tik 149, illetve 113 ezer forinttal. (Meg kell jegyezni, hogy különösen az aktív né­pességen belül jelentős volt azok aranya, akik nem kívántak nyilatkozni jövedel­mükről. Az összes megkérdezett 20 szá­zaléka hárította el a személyes keresetre vonatkozó kérdést, ezen belül az aktívak közül 27 százalék. Különösen az önállók és a vezetők közt volt gyakori a válasz­megtagadás 40, illetve 30 százalékkal. Az anyagi helyzetről rendelkezésre álló to­vábbi adatok azt jelzik, hogy inkább a na­gyobb jövedelemmel rendelkezők közt volt magas a válaszmegtagadók aránya.)

Vallási és származási háttér

A vallási-származási háttér vizsgálata objektíve a témakör legnehezebb kérdései közé tartozik. Több körülmény is nehezíti a valósághű leírást. A zsidó­ – nem zsidó háttér vizsgálatában elvben több generációra kellene visszanyúlni. A ma élő generációk azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő informáci­óval a felmenőkről… Gondot okoz az a körülmény is, hogy sokszor megfelelő információk birtokában sem egyértel­mű a felmenők kategorizálása, mivel – az identitás változása, esetleg kitérés következtében – a származási és a fele­kezeti hovatartozás nem esik egybe…

E tényezők egy részét a vizsgálat kényszerűen leegyszerűsítve kezeli, mi­vel el kellett fogadnunk bizonyos komp­romisszumokat… Így például a felme­nők vallási-felekezeti hovatartozását csak a nagyszülőkig regisztráltuk… A vallási-származási homogenitás indexét a négy nagyszülőre vonatkozó mutatók alapján alakítottuk ki. A „homogén” csoportba soroltuk azokat a válaszadó­kat, akiknek mind a négy nagyszülője akár származási, akár vallási szempont­ból zsidónak minősült a megkérdezet­tek szerint. A „részben homogén” cso­portba azok kerültek, akiknél a négy kö­zül az egyik nagyszülő nem volt zsidó (egyik szempontból sem). Végül a „ve­gyes származásúak” azokat foglalják magukba, akiknek legfeljebb két nagy­szülőjük minősült zsidónak. Az így ki- alakított index alapján a következő táb­lázat a teljes minta és az egyes korcso­portok adatait mutatja be. (5. táblázat)

Mint a tábla mutatja, a népesség kö­zel háromnegyede tartozik a „homo­gén” csoporthoz. Az idősebb korosztá­lyokban ez az arány azonban számotte­vően magasabb, a fiatalabb korosztá­lyokban viszont – főleg 50 évtől lefelé – már lényegesen alacsonyabb. 35 évtől lefelé lényegében azonos a teljesen vagy részben homogén és a vegyes származásúak aránya. A további ada­tok azt mutatják, hogy ez a keveredési tendencia a legfiatalabb korcsoport fe­lé haladva már nem erősödött.

A házasodási egyneműség, a homogámia megközelítésére részben a szülői és a jelenlegi generáció, részben az utób­bin belül az egyes korcsoportok össze­hasonlításával is lehetőség nyílik. Mivel a férfiak és a nők házasodási gyakorlata különböző lehet, a következő táblázat a generációk és a korcsoportok összeha­sonlítása mellett a nemek szerinti adato­kat is tartalmazza. (6. táblázat)

A legszembetűnőbb adat, hogy a szü­lői generációban lényegesen magasabb szintű volt a házasodási homogámia, mint a jelenlegiben… A változások ér­telmezésekor természetesen nem hagy­hatók figyelmen kívül a történeti-de­mográfiai összefüggések, a magyaror­szági zsidó népesség jelentős vesztesé­gei a holokauszt, majd az emigrációs hullámok következtében, melyek a homogám házasodás környezeti esélyeit (az ilyen párok véletlenszerű találkozá­sának valószínűségét) nagyságrendnyivel csökkentették…

A nemek szerinti egybevetés további lényeges különbséget jelez…, ami ki­sebb mértékben már az apák és anyák generációjára is jellemző. A mai gene­rációban a férfiak közt lényegesen ala­csonyabb szintű a homogámia, mint a nők között…

Vallási-kulturális aktivitás

A zsidó szocializáció egyik lényeges forrása az általános vagy magasabb szintű felekezeti vagy világi zsidó okta­tásban, a hittantanulásban való részvé­tel. Hasonló szerepet tölthet be a zsidó ifjúsági szervezetekben folyó „informá­lis oktatás”. A kérdőív egyik kérdéscso­portja az ilyen oktatási formákban való részvétel felmérésére irányult. Az ada­tokat a következő táblázat ezúttal a teljes mintára és az egyes életkori csoportokra vonatkozóan adja meg. (7. táblázat)

A szóban forgó vonatkozásokban – nyilvánvalóan a történeti törésvonalak­kal összefüggésben – különösen élesek a korosztályok közti különbségek. Mar­kánsan rajzolódik ki az a – kb. 1935 és 1965 közt született korosztályok által jelzett – három évtized, amelyben a hit­tan és a vallási nevelés gyakorlatilag minden formája háttérbe volt szorítva. A legfiatalabb korcsoportban azonban a zsidó kultúra felé fordulás jelei figyelhe­tők meg. Erősen megnövekedett körükben a hittant tanulók, a zsidó középis­kolába járók és a zsidó ifjúsági szerve­zetek tagjainak aránya. Ezek a tendenci­ák még akkor is figyelemre méltók, ha tekintetbe vesszük…, hogy a mintába került fiatalok között minden bizonnyal felülreprezentált a zsidósághoz kötő­dők, illetve „visszatérők” csoportja…

A fentiek után még érdekesebb lehet a kérdés: mennyiben jutnak kifejezésre ezek a generációs jellegzetességek a családi vallási-kulturális miliőről rendel­kezésre álló adatokban. E témáról a kérdőív egyebek közt egy olyan kérdés­sorozatot tartalmazott, amely a vallási­-kulturális hagyomány egyes elemeinek előfordulását vizsgálta részben a szülői családban, részben a megkérdezettek saját családjában… (8. táblázat)

A gyerekkori (szülői) és a jelenlegi családi minták egybevetése pregnánsan mutatja a zsidó vallási-kulturális minták visszaszorulását Magyarországon az el­múlt fél évszázad során. (Bár bizonyos hagyományok – pl. a zsidó temetkezés – teljes eltűnéséről még így sem beszélhe­tünk.) Ugyanakkor a táblázat jobboldali fele, a szóban forgó összevetés korcso­portonkénti megjelenítése árnyaltabb kép kialakítását is lehetővé teszi. Ezek szerint a szekularizációs folyamatok a legerőteljesebben a mai idősebb kor­osztályokban mentek végbe, ahol külö­nösen éles a szakadék a gyerekkori és a jelenlegi család gyakorlata között. A mai középkorosztályokban – kb. 40 évestől 65 éves korig – már a gyerek­korban is jól látható az erodálódási ten­dencia, amihez képest a saját életpálya során már mérsékelt a változás. Ezek azok a korosztályok, amelyek már a szülői családban kevés vallási hagyo­mánnyal találkoztak, és a vallási-kultu­rális megújulás korszakát is olyan kor­ban érték meg, amikor az emberek már kevéssé nyitottak az ilyen változások iránt. A legfiatalabb korosztályokban ugyanakkor jól látszanak a tradíciókhoz való visszatérés bizonyos jelei: a vallási­-kulturális hagyomány legtöbb eleme mind a gyerekkori családhoz, mind az idősebb korcsoportok gyakorlatához képest magasabb arányban fordul elő…

Szembetűnő, hogy a vizsgált populá­ció a magyarországi népesség más vallá­si csoportjaihoz képest jóval kevésbé vallásos, illetve templomba járó. Míg a zsidó megkérdezettek kb. fele tekinti magát (akár a szó igen tág értelmében) vallásosnak, a hasonló arány főleg a katolikusok, de a reformátusok, sőt az evangélikusok között is magasabb (70 százalék körül mozog). Mint az adatok­ból kitűnik, igen magas – közel kéthar­mados – azok aránya, akik a nagyobb vallási ünnepek alkalmával sem látogat­ják a zsinagógákat. Ami a generációs kü­lönbségeket és a jelenlegi újabb fejlemé­nyek jeleit illeti, a szekularizációt és en­nek a legfiatalabb korcsoportoknál mu­tatkozó megtörését illetően a fentiekhez hasonló tendenciák figyelhetők meg.

A kutatás egy kérdéssorozata megkí­sérelte áttekinteni a ma már jelentős számú zsidó vallási, társadalmi és kultu­rális szervezetben való részvétel fokát, az ilyen jellegű intézmények, progra­mok látogatottságát. A vizsgálat adatai szerint a népesség nagyobb része első­sorban a kulturális intézményeken ke­resztül kapcsolódik a zsidó közösség­hez. A megkérdezettek több mint 60 százaléka jelezte, hogy a szóban forgó rendezvények valamelyikén gyakrabban vagy ritkábban meg szokott fordulni. A zsinagógában tartott koncertek, a klezmer zenei rendezvények és a Bálint Kö­zösségi Ház programjai egyaránt a né­pesség kb. 10 százalékát vonzzák gyak­rabban és további mintegy 30 százalé­kát ritkábban. A Goldmark terem rendezvényeinek látogatottsága mérsékel­tebb (3 illetve 22 százalék). Míg az utób­bi intézmény inkább az idősebb korcso­portok tagjai, a Bálint Közösségi Ház a fiatalabbak közt népszerűbb.

A vallási-társadalmi szervezetekben való részvétel a fentihez képest sző­kébb körre jellemző. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy tagja valami­lyen zsidó szervezetnek vagy részt vesz annak tevékenységében. A legtöbben… a Hitközségben való tagságról nyilatkoz­tak (ezen belül 2 százalék jelezte, hogy tisztséggel is rendelkezik), míg a rákö­vetkező nyitott kérdésben a megkérde­zettek 20 százaléka említett további val­lási-társadalmi szervezetet (ezen belül 7 százalék kapcsolódik mind az előbbi­hez, mind az utóbbiak valamelyikéhez). A legtöbben (12 százalékban) a Mazsike programjaiban való részvételről számol­tak be. Még megemlítendő (2 százalé­kos aránnyal) a Zsidó Fiatalok Magyar országi Egyesülete (UJS), és (1 százalék körüli előfordulással) a Habonim Dror, a B’nai B’ríth, a Szim Salom és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság.

Megfigyelhető, hogy a kulturális és a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás egyfajta kumulativitást mu­tat: a vallási-társadalmi szervezetek részt­vevői több-kevesebb intenzitással több­nyire kulturálisan is aktívak, míg fordítva ugyanez nem mondható el. Az aktivitás e lépcsőzetes felépítése alapján indexet alakítottunk ki a szervezeti részvételről, amelynek fokozatai: 1. távolmaradás mindenfajta (kulturális vagy vallási-társa­dalmi) szervezet tevékenységétől; 2. kul­turális szálon való laza kapcsolódás (va­lamelyik kulturális rendezvénytípus időn­kénti látogatása); 3. kulturális szálon va­ló intenzív részvétel (még vallási-társa­dalmi részvétel nélkül); 4. vallási-társa­dalmi szervezetben való részvétel (a kulturális rendezvények intenzív igénybevé­tele nélkül); 5. több szálon való integrált­ság (mind vallási-társadalmi, mind inten­zív kulturális részvétel). A következő táb­lázat az e típusok közti megoszlást mu­tatja be a teljes mintában, illetve az elő­zőekben leírt vallási-származási csopor­tokban. (9. táblázat)

A minta tagjainak valamivel több, mint egynegyede mutat gyakorlatilag teljes ér­dektelenséget a Magyarországon meglé­vő zsidó szervezetek és kulturális intéz­mények iránt. További egynegyed laza szálon kapcsolódik: időnként részt vesz valamilyen kulturális rendezvényen. A vizsgált népességnek valamivel keve­sebb, mint felére jellemző a komolyabb aktivitás. E típusokon belül már inkább a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás dominál. A több szálon is integráltak aránya valamivel magasabb, mint tíz százalék.

1. táblázat A teljes minta családi állapota és a csoportok nemek szerinti alakulása (százalékban)
	Teljes minta	Férfi	Nő
Nőtlen, hajadon	18	20	17
Házas	46	56	37
Élettárssal élő	7	8	6
Elvált	12	7	17
Özvegy	16	9	23
Összesen	100	100	100

2. táblázat A teljes minta és a felmenők településtípus szerinti elhelyezkedése (százalékban)
	Nagyapa (legtartósabb) lakóhelye	Apa (legtartósabb) lakóhelye	Saját születési helye		Saját jelenlegi lakóhelye
Budapest	40	71	70		88
Vidéki város	29	19	20		11
Község	15	7	7		2
Külföld*	7	3	4		–
Összesen	100	100	100		100
* A felmenők esetében megjelenő „külföld” országrészekre vonatkozik.				kategória döntően		az elcsatolt

3. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség iskolázottság szerinti megoszlása (százalékban)

	Teljes minta*	Aktív	Inaktív
Max. 8 általános	3	1	22
Szakmunkásképző	5	3	6
Középiskola	29	30	28
Főiskolai diploma	19	22	16
Egyetemi diploma	37	46	22
Összesen	100	100	100

* A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

4. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség foglalkozás szerinti megoszlása százalékban)

	Teljes minta*	Aktív	Inaktív
Vezető állású	26	25	27
Beosztott értelmiségi	29	32	25
Önálló, vállalkozó	16	25	6
Egyéb szellemi	21	14	29
Szakmunkás	6	4	9
Egyéb fizikai	2	1	4
Összesen	100	100	100

*A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

5. táblázat Vallási-származási homogenitás a teljes mintában és korcsoportok szerint (százalékban)

	Teljes minta	18-25 év	26-35 év	36-45 év	46-55 év	56-65 év	66-75 év	75 év fölött
Homogén	72	40	39	56	79	84	88	89
Részben homogén	6	11	13	10	5	5	1	3
Vegyes származás	22	50	48	34	15	11	11	8
Összesen	100	100	100	100	100	100	100	100

6. táblázat Házasodási homogámia a szülői generációban, a kérdezettek közt (amennyiben házasok), valamint a homogámia nemek és korcsoportok szerinti alakulása (százalékban)

	Szülői család	Kérdezett	Férfi Nő	18-25 év	26-35 év	36-45 év	46-55 év		56-65 év	66-75 év	75 év fölött
Homogám	79	51	44 58	48	37	44	48		44	51	70
Nem homogám	21	49	56 42	52	63	56	52		56	49	30
Összesen	100	100	100 100	100	100	100	100		100	100	100

7. táblázat A zsidó oktatásban és ifjúsági szervezetekben való részvétel egyes mutatói a teljes mintában és az egyes korcsoportokban (százalékban)

	Teljes minta	18-25 év	26-35 év	36-45 év	46-55 év	56-65 év	66-75 év	75 év fölött
Hittantanulás	55	50	21	18	28	62	90	92
Zsidó általános (elemi) iskola	20	10	3	4	2	29	40	36
Zsidó középiskola	12	30	5	5	2	7	22	13
A héber ábécé „jó” ismerete	23	39	31	16	16	14	24	27
Zsidó ifjúsági szervezetbeli tagság	18	42	20	7	3	13	25	19

8. táblázat Vallási-kulturális hagyományok a gyerekkori és a jelenlegi saját családban, a teljes mintában és az egyes életkori csoportokban (százalékban)

	Teljes minta			18-25 év			26-35 év			36-45 év			46-55 év			56-65 év			66-75 év			75 év fölött
	gy-*	.!•**	gy- j-			gy-		,i-	gy- j-			gy-		.i-	gy-		.i-	gy-		j-	gy-		j-
A szombat megtartása	30	14	8		11	6		18	n		14	20		14	38		10	49		14	58		19
Böjt Jóm Kippur idején	52	34	33		44	14		34	23		33	41		38	60		26	80		27	84		40
A széder megtartása	41	29	24		37	13		35	20		34	33		35	46		24	61		21	49		24
Kóser étkezés	20	8	5		13	6		14	10		9	13		8	19		5	32		3	42		10
Sólet főzése	59	38	44		50	40		31	50		38	57		43	64		38	73		34	77		35
Mezüze	37	21	25		31	13		26	17		25	24		26	37		11	59		13	66		22
Fiúknál a bár micva megtartása	36	15	20		25	10		12	16		17	21		16	37		11	59		13	69		16
Zsidó temetkezés	64	44	58		51	46		41	58		44	59		50	68		34	79		40	80		45
A fiúgyermekek körülmetélése	41	17	21		23	13		18	19		17	29		12	47		13	65		15	72		22
A hanuka megtartása	43	32	27		39	13		41	22		38	33		36	47		26	67		23	69		28

* gyerekkori család ** jelenlegi család

9. táblázat A zsidó vallási-társadalmi szervezetekben és kulturális intézmé­nyekben való aktivitás (százalékban)

Teljes

minta

Távolmaradók 29

Kulturális szalon

laza kapcsolódás 26

Kulturális szálon

intenzív részvétel 7

 

Vallási-társadalmi

szervezetben való részvétel 27

Vallási-társadalmi és kulturális szálon is integráltak 12