Spielberg „találkozása”

Steven Spielberg igazi örököse a Hollywoodot megteremtő nagy-moguloknak. Most új, a Holocaust­ról szóló filmjében, a Schindler listájában azzal a zsidó örökséggel birkózik, mely életét és karrierjét formálta.

Legkorábbi emléke, nyilatkozta Spielberg több ízben is, egy fényesen megvilágított szoba, telve fekete kalapot és fehér szakállt viselő öreg emberekkel, s a szoba végében pirosán égő fénnyel. A frigyláda fénye volt, de nem az Indiana Jones által kifosztott frigyládáé, hanem a Cincinnati-i zsinagóga szent frigy szekrényéé, ahova szülei vitték hat hónapos korában.

46 évesen ő a legsikeresebb alkotó a szórakoztató műfaj­ban az egész világon. Két filmje, az E. T. és a Jurassic Park, minden idők legnyereségesebb filmjei voltak; együttesen közel egymilliárd dolláros bevételt hoztak a nemzetközi mozipénztáraknak. Több más filmnek vagy rendezője vagy producere volt, így pl. a Cápa, Harmadik típusú találkozások, az Indiana Jones trilógiáé, s ezek szintén rekord-bevételt jelentettek. Napjainkban ő a populáris kultúra egyes számú mítoszterem tője. Több figurát ő talált ki vagy formált meg. A Cápa c. film nagy fehér cápáját, a barátságos űrlényeket az E. 7 .-ben vagy a Jurassic Park vérengző dionoszauruszait. S ezek a figurák sokszor szerepeltek a sajtóban, hirdetések­ben, s megjelentek a gyerekjáték gyártásban is. Mint a Juras­sic Parkban szereplő excentrikus zsenit, John Hammondot, úgy Spielberget is „Walt Disney és Ross Perot keresz­tezésének” jellemezték.

A Schindler listája egy német üzletember igaz történetén alapul, aki több mint ezer zsidót mentett meg Auschwitztól. A fekete fehérben, lengyelországi helyszíneken készült film nem tartalmazza a kasszasikerek filmjeinek alkotóelemeit. A tipikus Spielberg filmek – E.T., Poltergeist – középosztály­beli villanegyedeinek Amerikáját fényévek választják el a Holocaust borzalmaitól. A Schindler listája Spielberg a közönség által kevésbé ismert oldalát képviseli. A rendező erős zsidó háttérrel rendelkezik, s az utóbbi időben megnőtt érdeklődése a zsidó tevékenységek iránt.

Spielberg a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a Schind­ler kísérlet egy olyan munka megalkotására, mely saját zsidó öntudatából ered. Hollywood cinikusai szerint Spielberg döntése egy ilyen súlyos téma feldolgozása mellett egy másik, magának kitűzött cél elérésére utal – égő vágya, hogy végre elnyerje az Oscar-díjat, melyet eddig megtagadtak tőle. Mégis, a filmkészítő zsidó gyökereit tekintve, s látva, hogy származása mennyiben – ha egyáltalán – formálta őt, mint filmkészítőt, jobban megérthetjük, miért éppen most, karrierje csúcsán vállalkozott a Schindler listája kihívására.

Spielberg 1947-ben született kelet-európai zsidó szülők gyermekeként. Apja számítógép-szakemberként dolgozott, anyja, Leah zongoraművész volt. Tőlük örökölte a dús fan­táziájú kreativitás és a technikai varázslás egyedülálló keverékét. Szégyenlős gyerek volt, magát zsidó ,,nerd”-nek hívta, aki a sci-fi filmek világába és Disney rajzfilmjeibe menekült.

Tizenkét éves korában kezdte használni a család Super 8-as kameráját, felvette vele a játékvasútja kisiklott vonatait. Long Beachen a kaliforniai állami egyetemen folytatta tanulmányait filmkészítés szakon. Húsz éves korában Amblin c. 10 perces filmje alapján – mely egy fiatal pár autóstoppolás alatti kalandjairól szól – 7 éves szerződést írhatott alá a Universal Stúdióval, mellyel megkezdődött az a szakmai együttműködés, ami mind a mai napig, a Schindler listájáig is tart.

Hogy szakmai rutint szerezzen, TV-filmek, műsorok ren­dezésével is foglalkozott, mint pl. a Columbo vagy a Night Galery és a Duel / Párbaj című TV-film. 1974-ben tört be a játékfilmek közé a The Sugarland Express-szel. Bár nem volt anyagi siker, elnyerte a kritika zajos tetszését. A következő évben feladatul kapta, hogy a Cápa című bestsellert filmre ültesse át. Azóta birtokolja a legsikeresebb hollywoodi filmkészítő címét.

Spielberg kétszer nősült, második felesége, Kate Capshaw is színésznő, négy évvel ezelőtt, Levi Meier rabbinál az ortodox előírások szerint betért. Meier órákat ad judaizmus­ból Spielbergnek és családjának, akik részt vesznek az isten­tiszteleteken is .Meg tudtam mutatni a judaizmus elfogadható aspektusait – mondja Meier – s így jól kijöttünk. Az egész család Tórát tanul, Steven egy tanulócsoport tagja.

Növekvő érdeklődése a zsidó kérdések iránt hasznos volt a Simon Wiesenthal Center, a Los Angeles-i Holocaust kutató és oktató központ számára, mely intézményeknek bőkezűen adakozott. A jeruzsálemi Héber Egyetem szintén Spielberg kedvezményezettje; 1989-ben róla nevezték el a Kortárs Zsidóság Intézetének filmarchívumát, mely egyike a legnagyobb – az európai és izraeli zsidósággal kapcsolatos – filmdokumentum gyűjteménynek.

Csak rövid látogatást tett Izraelben. Először a 80-as évek közepén, mikor Amy Irving-t kísérte el a Golan-Globus produkciójú Rumpelstiltskin című film forgatására, másod­szor tavaly júniusban egy napra ment a Schindler listája utolsó jelenetének – Schindler temetése a Cion hegyen lévő keresztény temetőben – felvételére.

A Schindler listája c. filmig az egyetlen kifejezetten zsidó szereplő Spielberg összes műve közül Feivel volt, a kelet-­európai származású Amerikába bevándorló zsidó egér az An American Tail c. 1986-ban készült rajzfilmben. Bár csupán annyival járult hozzá a figura karakteréhez, hogy nagyapjáról nevezte el. De óh, jaj, a zsidó egérke a McDonald karácsonyi plakátjain végezte, kiváltva a Rágalmazás Elleni Liga enyhe megrovását. Ennek ellenére Spielberg vallási tanítója néhány zsidó aspektust vél felfedezni a rendező korábbi filmjeiben. A zsidó vagy bármilyen vallásos ember eszméje – állítja Meier rabbi – egy olyan személy, aki haza akar menni. Az E. T.-ben a hazamenés biztonságot jelent, és ez az Istenben lévő biztonságot is jelentheti.

Az E. T. kockáról kockára követi Melissa Matheson for­gatókönyvét, mely szándékosan az evangéliumra épül és a film tele van keresztény ábrázolással: E. T. leszáll a Földre, izzó ujjával gyógyít, feltámad és a mennybe száll. Ez nem jelenti azt, hogy Spielberget érdekli a kereszténység; a Raiders of the Lost Ark c. filmben sokféle zsidó motívum talál­ható.

Annyi bizonnyal elmondható, hogy Spielberget mindig is vonzották a vallásos és elvont témák; népszerűségének egyik oka, hogy felismerte a közönség egy rétegének ezt az igényét. A korai zsidó mogulokról szóló könyvében, az An Empire of Their Own-ban, Neal Gabler ezt úja: A hollywoodi zsidók valami nagyon erőteljes és misztikus dolgot hagytak maguk után… a mi és az ő elképzelésük szerinti Amerikát. Elke­seredésükből, álmaikból született ez az Amerika. Elke­seredésükben és álmaikban elvesztették önmagukat.

Nem valószínű, hogy azok a zsidó mogulok elkészítették volna a Schindler listáját. Félve az antiszemitizmustól, a bevándorlók égő vágyától fűtve, hogy beilleszkedjenek az új társadalomba, ügyeltek arra, hogy filmjeik ne leplezzék le a származásukat, kerülték a kifejezetten zsidó témákat.

A sors iróniája, hogy igaz örökösük, aki egész karrierje alatt ugyanennek az idealizált Amerikának a meg­örökítésével foglalkozott, most visszatér gyökereihez az élet­ben és a filmvásznon egyaránt.

Jerusalem Report, Calev Ben-David – Sheli Teitelbaum, 1993. december 30.

Fordította: Markó Beáta

*

Február közepén mutatták be Bécsben Steven Spielberg filmjét. A világpremier, amelyen a rendező mellett Franz Vranitzky osztrák kancellár és hét minisztere is részt vett, hatalmas sikert aratott. Február 20-án Budapesten, díszbe­mutató keretében láthatták először a filmet a meghívottak, köztük Jeszenszky Géza külügyminiszter és Gyurkó János környezetvédelmi miniszter, s mire lapunk megjelenik, már több mozi műsorán szerepel a Schindler listája.