Spielberg-film, mindenáron

Írta: B. K. - Rovat: Archívum

Spielberg-film, mindenáron

Néhány hónappal ezelőtt egy holly­woodi díszlettervező érkezett Buda­pestre, hogy Párizsra emlékeztető helyszíneket keressen. A város ki­szemelt pontjain lecövekelt, és 80 méteres sugarú köröket húzott maga körül: itt fog forgatni Mr. Spielberg. A körbe eső üzleteket kibérelték, az ut­cákat lezárták, az autókat elszállítot­ták, és mire Spielberg megérkezett, csak annyit kellett mondania: „Azt a sarkot szeretném látni a háttérben!”

Hosszan vitázhatnánk azon, hogy Spielberg mikor készített utoljára jó filmet, hogy nevezhetjük-e őt még tehetséges ren­dezőnek. Az kétségtelen, hogy az ame­rikai kritika minden munkájáért dicsé­ri, és filmjei anyagilag is sikeresek. De ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jók is. Csak azt jelenti: Spielbergnek elég volt néhány remekművet alkotnia ahhoz, hogy mára szent tehén­ként tiszteljék Hollywoodban. Utolsó nagy dobása talán a Ryan közlegény megmentésének első 40 perce volt, mely megújította a háborús film műfa­ját. Azóta többnyire tisztességes mes­termunkák kerültek ki a keze alól.

Mindegy is, mit csinál: független és mindenki felett álló. Hobbiból filmezik. Unalom ellen. Évente készít egy filmet, ami Woody Allennek is rosszat tesz. Az óriás-költségvetésű Világok harca után most megint egy kisebb léptékű, szem­élyes projektet valósít meg: az 1972-es müncheni olimpia rémtörténetét, illetve annak utóéletét. A München munkací­men futó film valójában nem az izraeli sportolók túszul ejtéséről és a végzete­sen elhibázott túszmentésről szól, ha­nem a terroristák kézre kerítéséről, és a Moszad bosszújáról. Ha igaz, amit az újságok írnak. Mert Spielberg még nem nyilatkozott a témában.

Azt sem erősítette meg – igaz, nem is cáfolta hogy a magyar származású George Jonas The VegeanceThe True Story of an Israeli Counter-Team (A bosszú – Egy izraeli leszámolócsapat igaz története) című könyvéből in­dul ki. Amelynek minőségét, hitelessé­gét a téma szakértői megkérdőjelezik. Az információt ellenőrizni kissé költsé­ges: a könyv utoljára 1985-ben jelent meg, és aki interneten szeretné meg­rendelni, legalább 20 ezer forintot kell rászánnia. Mohammed Daoud bizo­nyára azt mondaná: kidobott pénz. A merénylet még élő, de bujkáló kitervelője most felbukkant a sajtóban, mi­után a Reuters riporterének nyilatkoza­tot tett. Közölte: ha Spielberg hiteles képet akar festeni az esetről, vele is be­szélnie kellett volna. így ajánlotta fel szolgálatait a mellőzött terrorista.

Spielberg azonban a Jonas-könyv gyengéit másképp orvosolta: a hírek szerint elfogultságát kompenzálta (a pa­lesztinok nézőpontját is felvázolja), és egy olyan forgatókönyvírót szerződte­tett az adaptálásra, akinek neve garancia a minőségre. Tony Kushner valójában nem is forgatókönyvíró, hanem színpadi szerző, akinek legismertebb művét, az Angyalok Amerikábant nálunk is ját­szották, nemrég pedig az HBO készített belőle díjnyertes filmsorozatot. Tony Kushnemek köze sincs Hollywoodhoz, olyannyira, hogy ez az első filmje.

A forgatókönyvről ennél többet nem lehet tudni – a forgatáson dolgozó ma­gyar stábtagok sem ismerik. Csupán a legfontosabb feladatkört ellátó filme­sek, az úgynevezett „top crew” kapott belőle. A kisebb feladatokra felkért magyarok még a dialógokat sem hall­ják, mert általában messze vannak a jelenet helyszínétől.

Merthogy – ezt már fölösleges is mon­dani – Spielberg Budapestre hozta a stá­bot forgatni. Főleg a 70-es évek Párizsa elevenedik meg itt, szóval ne csodálkoz­zon senki, ha manapság Yves Montand fénykorából származó plakátokkal talál­ja szembe magát egy belvárosi utcán. A budapesti forgatás hat hétig tart, és ezzel a film legnagyobb részét veszik fel ná­lunk. (Máltán négy hétig dolgoztak, New Yorkba egy hétre utaznak, öt napra pedig Franciaország ad ott­hont nekik.) A magyar koprodukciós partner – nagy meglepetésre – egy olyan cég, a Flashback, amelynek nem­hogy külföldi kopro­dukcióban, de filmgyár­tásban sincs nagy tapasztalata. (Pedig már van itt néhány produk­ciós iroda, amely ko­moly referenciákkal rendelkezik.) A Flashbackre mindazonáltal nincs panasz, min­den profin működik. A forgatásra kb. kétszáz magyart toboroztak, a stáb többi kétszáz tagja húsz különböző országból érkezett. Ennyire nemzetközi csapat még az Egyesült Államokban is ritka.

A magyarok között a biztonsági őrök és a helyszínbiztosítók vannak legtöbben – köztük még fiatal orvost is találni, aki élete egyetlen filmes ka­landjában szeretett volna részt venni. A legkomolyabb feladatot ellátó ma­gyar stábtag – a koprodukciós produ­ceren kívül – egy első asszisztens.

Spielberg magával hozta állandó operatőrét, a lengyel származású Janusz Kaminskyt, és vágóját, Michael Kahnt (aki a forgatással párhuzamosan montíroz egy belvárosi szálloda elkülö­nített szárnyában). Természetesen mindannyian Oscar-díjasok. A színé­szek között viszont nincs egyetlen A listás sztár sem – csak olyanok, akik még azzá válhatnak: Eric Bana (Trója, Hulk), Daniel Craig (Lara Croft: Tomb Raider, Sorstalanság), és Mathieu Kassovitz (Amelie csodálatos élete, Ámen – de ő rendezőként is elismert a Gyűlölet című filmjéért). Mindenki hozta magával a családját is, Spielberg egyik fia még a forgatáson is dolgozott.

Interjút egyikük sem adott – ami a je­lenlegi hollywoodi rendszerben teljesen megszokott. Amíg tart a munka, min­denki titoktartási kötelezettséget fogad, beszélni róla csak akkor szabad – sőt kötelező, amikor kijön a mozikban. Akkor ugyanis gőzerővel kell reklámot nyomni neki. Ez alól egyedül Spielberg kivétel, aki mégis megtörte a hallgatást, igaz, a filmről egy szót sem szólt. Vi­szont elment Budapest egyik legelitebb gimnáziumába, az AKG-ba (Alternatív Közgazdasági Gimnázium), és egy ki­sebb kísérőbizottsággal – amelyben még az édesapja is helyet kapott – vé­gigült egy történelemórát. Amelynek témáját természetesen ő határozta meg: a holokausztról beszélgettek, és levetí­tették az általa létrehozott Shoah Ala­pítvány egy gyengére sikerült filmjét. Spielberg pedig elalélt az értelmes fo­gadtatástól – legalábbis a Magyar Tele­vízió kamerája előtt. Aztán interjút is adott azzal a kikötéssel, hogy csakis az alapítványról lehet őt faggatni.

Spielberg szigorú előírásai visszatet­szést válthatnak ki ugyan, de jogosak. Még az is, hogy a stábtagok nem nézhet­nek hosszan a szemébe, és nem köszöngethetnek neki folyton. (Mindkettő stan­dard kikötéssé vált a hollywoodi stúdió­rendszerben, mert a sztárok számára így biztosítható legjobban a zavartalan munka.) Spielberg pedig már rég több mint sztár, és jóval több, mint egy inga­dozó teljesítményt nyújtó hollywoodi rendező. Élő legenda, aki megteheti, hogy egy fél várost lezár, mert még nem tudja, milyen beállítás következzen, és megteheti azt is, hogy a forgatást végig improvizálja. Nemcsak a pénz miatt. Hanem mert számára csak az eredmény számít. A hat hét alatt, míg itt dolgozik, csupán hat szabadnapja van – a hétfők. A forgatások tíz-tizenkét órát tartanak, és előtte még ellenőrzi a vágók munkáját, utána pedig az aznapi musztert, tehát amit épp leforgatott. A filmezés örömé­ért dolgozik, és azért, hogy mindent el­mondjon, ami neki fontos.

B. K.

Címkék:2005-10

[popup][/popup]