Spielberg-film, mindenáron
Néhány hónappal ezelőtt egy hollywoodi díszlettervező érkezett Budapestre, hogy Párizsra emlékeztető helyszíneket keressen. A város kiszemelt pontjain lecövekelt, és 80 méteres sugarú köröket húzott maga körül: itt fog forgatni Mr. Spielberg. A körbe eső üzleteket kibérelték, az utcákat lezárták, az autókat elszállították, és mire Spielberg megérkezett, csak annyit kellett mondania: „Azt a sarkot szeretném látni a háttérben!”
Hosszan vitázhatnánk azon, hogy Spielberg mikor készített utoljára jó filmet, hogy nevezhetjük-e őt még tehetséges rendezőnek. Az kétségtelen, hogy az amerikai kritika minden munkájáért dicséri, és filmjei anyagilag is sikeresek. De ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jók is. Csak azt jelenti: Spielbergnek elég volt néhány remekművet alkotnia ahhoz, hogy mára szent tehénként tiszteljék Hollywoodban. Utolsó nagy dobása talán a Ryan közlegény megmentésének első 40 perce volt, mely megújította a háborús film műfaját. Azóta többnyire tisztességes mestermunkák kerültek ki a keze alól.
Mindegy is, mit csinál: független és mindenki felett álló. Hobbiból filmezik. Unalom ellen. Évente készít egy filmet, ami Woody Allennek is rosszat tesz. Az óriás-költségvetésű Világok harca után most megint egy kisebb léptékű, személyes projektet valósít meg: az 1972-es müncheni olimpia rémtörténetét, illetve annak utóéletét. A München munkacímen futó film valójában nem az izraeli sportolók túszul ejtéséről és a végzetesen elhibázott túszmentésről szól, hanem a terroristák kézre kerítéséről, és a Moszad bosszújáról. Ha igaz, amit az újságok írnak. Mert Spielberg még nem nyilatkozott a témában.
Azt sem erősítette meg – igaz, nem is cáfolta hogy a magyar származású George Jonas The Vegeance – The True Story of an Israeli Counter-Team (A bosszú – Egy izraeli leszámolócsapat igaz története) című könyvéből indul ki. Amelynek minőségét, hitelességét a téma szakértői megkérdőjelezik. Az információt ellenőrizni kissé költséges: a könyv utoljára 1985-ben jelent meg, és aki interneten szeretné megrendelni, legalább 20 ezer forintot kell rászánnia. Mohammed Daoud bizonyára azt mondaná: kidobott pénz. A merénylet még élő, de bujkáló kitervelője most felbukkant a sajtóban, miután a Reuters riporterének nyilatkozatot tett. Közölte: ha Spielberg hiteles képet akar festeni az esetről, vele is beszélnie kellett volna. így ajánlotta fel szolgálatait a mellőzött terrorista.
Spielberg azonban a Jonas-könyv gyengéit másképp orvosolta: a hírek szerint elfogultságát kompenzálta (a palesztinok nézőpontját is felvázolja), és egy olyan forgatókönyvírót szerződtetett az adaptálásra, akinek neve garancia a minőségre. Tony Kushner valójában nem is forgatókönyvíró, hanem színpadi szerző, akinek legismertebb művét, az Angyalok Amerikábant nálunk is játszották, nemrég pedig az HBO készített belőle díjnyertes filmsorozatot. Tony Kushnemek köze sincs Hollywoodhoz, olyannyira, hogy ez az első filmje.
A forgatókönyvről ennél többet nem lehet tudni – a forgatáson dolgozó magyar stábtagok sem ismerik. Csupán a legfontosabb feladatkört ellátó filmesek, az úgynevezett „top crew” kapott belőle. A kisebb feladatokra felkért magyarok még a dialógokat sem hallják, mert általában messze vannak a jelenet helyszínétől.
Merthogy – ezt már fölösleges is mondani – Spielberg Budapestre hozta a stábot forgatni. Főleg a 70-es évek Párizsa elevenedik meg itt, szóval ne csodálkozzon senki, ha manapság Yves Montand fénykorából származó plakátokkal találja szembe magát egy belvárosi utcán. A budapesti forgatás hat hétig tart, és ezzel a film legnagyobb részét veszik fel nálunk. (Máltán négy hétig dolgoztak, New Yorkba egy hétre utaznak, öt napra pedig Franciaország ad otthont nekik.) A magyar koprodukciós partner – nagy meglepetésre – egy olyan cég, a Flashback, amelynek nemhogy külföldi koprodukcióban, de filmgyártásban sincs nagy tapasztalata. (Pedig már van itt néhány produkciós iroda, amely komoly referenciákkal rendelkezik.) A Flashbackre mindazonáltal nincs panasz, minden profin működik. A forgatásra kb. kétszáz magyart toboroztak, a stáb többi kétszáz tagja húsz különböző országból érkezett. Ennyire nemzetközi csapat még az Egyesült Államokban is ritka.
A magyarok között a biztonsági őrök és a helyszínbiztosítók vannak legtöbben – köztük még fiatal orvost is találni, aki élete egyetlen filmes kalandjában szeretett volna részt venni. A legkomolyabb feladatot ellátó magyar stábtag – a koprodukciós produceren kívül – egy első asszisztens.
Spielberg magával hozta állandó operatőrét, a lengyel származású Janusz Kaminskyt, és vágóját, Michael Kahnt (aki a forgatással párhuzamosan montíroz egy belvárosi szálloda elkülönített szárnyában). Természetesen mindannyian Oscar-díjasok. A színészek között viszont nincs egyetlen A listás sztár sem – csak olyanok, akik még azzá válhatnak: Eric Bana (Trója, Hulk), Daniel Craig (Lara Croft: Tomb Raider, Sorstalanság), és Mathieu Kassovitz (Amelie csodálatos élete, Ámen – de ő rendezőként is elismert a Gyűlölet című filmjéért). Mindenki hozta magával a családját is, Spielberg egyik fia még a forgatáson is dolgozott.
Interjút egyikük sem adott – ami a jelenlegi hollywoodi rendszerben teljesen megszokott. Amíg tart a munka, mindenki titoktartási kötelezettséget fogad, beszélni róla csak akkor szabad – sőt kötelező, amikor kijön a mozikban. Akkor ugyanis gőzerővel kell reklámot nyomni neki. Ez alól egyedül Spielberg kivétel, aki mégis megtörte a hallgatást, igaz, a filmről egy szót sem szólt. Viszont elment Budapest egyik legelitebb gimnáziumába, az AKG-ba (Alternatív Közgazdasági Gimnázium), és egy kisebb kísérőbizottsággal – amelyben még az édesapja is helyet kapott – végigült egy történelemórát. Amelynek témáját természetesen ő határozta meg: a holokausztról beszélgettek, és levetítették az általa létrehozott Shoah Alapítvány egy gyengére sikerült filmjét. Spielberg pedig elalélt az értelmes fogadtatástól – legalábbis a Magyar Televízió kamerája előtt. Aztán interjút is adott azzal a kikötéssel, hogy csakis az alapítványról lehet őt faggatni.
Spielberg szigorú előírásai visszatetszést válthatnak ki ugyan, de jogosak. Még az is, hogy a stábtagok nem nézhetnek hosszan a szemébe, és nem köszöngethetnek neki folyton. (Mindkettő standard kikötéssé vált a hollywoodi stúdiórendszerben, mert a sztárok számára így biztosítható legjobban a zavartalan munka.) Spielberg pedig már rég több mint sztár, és jóval több, mint egy ingadozó teljesítményt nyújtó hollywoodi rendező. Élő legenda, aki megteheti, hogy egy fél várost lezár, mert még nem tudja, milyen beállítás következzen, és megteheti azt is, hogy a forgatást végig improvizálja. Nemcsak a pénz miatt. Hanem mert számára csak az eredmény számít. A hat hét alatt, míg itt dolgozik, csupán hat szabadnapja van – a hétfők. A forgatások tíz-tizenkét órát tartanak, és előtte még ellenőrzi a vágók munkáját, utána pedig az aznapi musztert, tehát amit épp leforgatott. A filmezés öröméért dolgozik, és azért, hogy mindent elmondjon, ami neki fontos.
B. K.
Címkék:2005-10