Rojz rojz vi vajt bisztu

Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyv­kiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköl­tészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok sem szorgalmazták.

A gyűjtemény 62 dalának, versé­nek, illetve balladájának többségét Eizikovits Mihály zenetanár 1938-as máramarosi útján jegyezte fel. A munkásságát követő vérzivatarban a kották ugyan elkallódtak, fáradozása mégsem volt hiábavaló, mert azok szövegei, illetve egyeseknek más forrásokban meglelt kottái most so­kaik elé kerültek. Eizikovits az 1970-es években adott át jiddisül teleírt két füzetet Kányádi Sándornak, hogy a költő azokat ültesse át ma­gyarra. A megbízott feladatát a literátus mesteri tökélyével és a huma­nista keresztény beleérzésével vé­gezte el, gazdagítva ezzel az egész Kárpát-medence folklórját.

Miről szólnak az eizikovitsi és más gyűjteményekből származó nép­dalok? Mint minden nemzet hasonló lírája. Bennük évszázadok életérzése fejeződik ki, a földi utunkat végig­kísérő öröm és bánat – zsidósan és a zsidóban. A költemények hangja és formája változatos: megtalálható bennük a mulatságostól kezdve a perlekedőn és csúfolkodón át a tra­gikusig minden: az érzelmes és ér­zelgős, a vallomás, a felelgető, a ta­lálós kérdés. A legtöbbször megénekelt téma a család. Több bölcsődalt találunk a kötetben, de van aranylakodalmi köszöntő is:

Sz’iz hajnt akurat gevorn fufcig jor az zej

lebn in ejnem dosz alte por zej hobn zih

geeltert kukt ajh ci ahcig er und zibecig zi

Ma van kereken ötven éve már egybe akkor kelt ez a kedves öreg

pár

nézd de szépen őszültek meg mind

a ketten

tati nyolcvan nagyi hetven

A versek, dalok gyakori szereplője a rabbi, a hetente várt tisztelt vendég: a sabesz. Megismerkedünk a hétköznapok dolgaival, a kútra járó lány ábrándjaival, gondjaival, a maradandó társsal: a córesszal. A szegénység énekli meg a krumplit is:

Zuntig bulbesz muntik bulbesz dinsztik un

mitvoh bulbesz donerstik frajtik bulbesz

sabesz a novine vider bulbesz zuntik vajter

bulbesz

Krumpli krumpli

hétfőn krumpli

kedden és szerdán krumpli

csütörtökön pénteken krumpli

szombaton újdonság megint krumpli

vasárnaptól krumpli

Említettük, hogy a könyv több kottát is közöl, ezekről és általában a dallamokról, a keleti askenázi énekstílusról Almási István ad szak­avatott tájékoztatót, a magyarázó jegyzeteiket pedig a zsidó kultúra olyan jeles személyisége készítette, mint Jólesz László. Az aranyalapú gyönyörű illusztrációkat Szántó Pi­roska festette. Sokan fogjuk e kötet­tel nemcsak magunkat, hanem hazai és külföldi rokonainkat, barátainkat megajándékozni.

Mivel az ismertető címe is az egyik vers kezdete volt, másoljuk ide befejezésként az egészet:

Rojz rojz vi vajt bisztu

vald vald vi grojz bisztu

volt di rojz nist azoj vajt geven

volt der vald nist azoj grojz geven

s’hine s’hine vi vajt bisztu golesz golesz vi

lang bisztu volt di s’hine nist azoj vajt geven

volt der golesz nist azoj lang geven

Rózsa rózsa be messze vagy erdő erdő be sűrű vagy ha a rózsa oly messze nem volna ily sűrű az erdő se volna

Isten isten be messze vagy gólusz gólusz* be hosszú vagy

*gólusz – galut = számkivetettség, diaszpóra

ha az isten oly messze nem volna ily hosszú a gólusz se volna

(Erdélyi jiddis népköltészet, Euró­pa Könyvkiadó, 1989.)

Várai Emil