Roger Silverstone: Zsidó televíziók

Írta: Roger Silverstone - Rovat: Archívum

Roger Silverstone

Zsidó televízió már létezik. Mind Buenos Aires, mind Los Angeles otthont ad már zsidó televízió­nak, éspedig olyannak, amely nem csu­pán alkalmi műsorokkal jelentkezik, sőt nem is csupán rendszeres heti adással valamelyik közszolgálati csator­nán. További tervek is léteznek már. A zsidók mind határozottabban igénylik, hogy vallásuk, kultúrájuk kellő súllyal szerepeljen a globális médiában.

Az Alef Hálózat (Buenos Aires)

Az Alef Hálózat napi huszonnégy órában, heti hat napon át sugározza adásait Ar­gentína mintegy 225 ezer főnyi zsidósá­ga számára. Az adások tíz éve indultak. Az Alef becslései szerint műsoraik mint­egy százezer nézőhöz jutnak el, akik 75 százaléka zsidó. Az adások az ötezer fős zsidó közösséget számláló Peruban is foghatók. Tervezik, hogy a műsorszóró hálózatot kiterjesztik Chilére, Brazilára és Uruguay-ra is. Az Alef műsorainak 25- 30 százaléka izraeli eredetű, 40 százalé­kát nemzetközinek mondják (zsidó té­mák és egyéb dokumentum-műsorok), 30 százalék pedig saját produkciójuk. Ez utóbbi kategóriába tartoznak argentin zsidó közösség életének legfontosabb eseményeiről szóló programok.

Az Alef programjait műholdon, az utóbbi időben pedig már kábelen is közvetítik a nézők számára, izraeli ze­ne, videóklipek, prózai és más előadá­sok, filmek, oktató- és dokumentum- műsorok, magazinok, helyi és izraeli hí­rek, szórakoztató valamint vallási mű­sorok szerepelnek a programban – utóbbi keretében heti Tóra-olvasás is kommentárokkal. Az adásokat – főként bizonyos műsorokat – szponzorok szűkebb köre támogatja.

Jewish Television Network (Zsidó Televíziós Hálózat) (Los Angeles)

A JTH non-profit szervezet, 1981-ben alapították. Feladatának a zsidó kultúra és vallás bemutatását tartja. Igyekszik lehetőséget kínálni a zsidó közösség mindennapjaiba való bekapcsolódásra, elvinni az emberek otthonába a zsidó társadalmi és politikai élet aktuális ese­ményeit. A JTH heti 6-10 órás műsorát a közszolgálati adók és a kábeltársasá­gok körében terjeszti szerte az Egyesült Államokban. A programok 90 százalé­ka a JTH saját terméke. Jelenleg az adás Long Beach, Los Angeles, San Di- ego, Miami és Palm Beach vidékén, te­hát az ún. „napfény-övezetben” fogha­tó, ahol a zsidó lakosság a migráció kö­vetkeztében a leggyorsabban nő. De tervezik a „terítést” New Yorkban, New Jersey-ben, Connecticutban és Was­hingtonban is – az amerikai zsidóság hagyományos, keleti parti lakhelyein is.

Kínálatukban különféle híradószerű műsorok szerepelnek, így pl a JTN-hírek, a Zsidó Világ(nézet) (ez négyszem­közti interjúkat közvetít), és a J-Span című műsor, amelyben előadások, be­szédek, viták hangzanak el amerikai vagy izraeli szemszögből fontos zsidó társadalmi és politikai kérdésekről. Ok­tatási műsoraik között szerepel az Alef-Bet-Start című, Muppet-show-szerű mű­sor 3-9 éveseknek, a Dr. Dale létkérdé­sei című műsor felnőtteknek, a Beszél­getések David Wolpe rabbival (12-17 éveseknek). Szórakoztató programjaik között van magazinműsor felnőttek számára, egy talkshow, valamint egy fő­zőcske program. A JTH kínálata elég sokszínű.

A JTH operatív költségvetése évi 800 ezer dollár, és úgy vélik, hogy heten­ként mintegy 800 ezer családot érnek el programjaikkal, elsősorban a középosz­tály középső és felső rétegében, a 35-70 éves korcsoportban. Élénk üzleti kapcsolataik vannak, licenszek segítsé­gével igyekeznek új produkciókat készí­teni, amitől nézettségük és jövedelmük növekedését várják. Aktívan fejlesztik kapcsolataikat a fontosabb amerikai zsi­dó szervezetekkel is. Megállapodást kö­töttek a Virtual Jerusalem-mel, a zsidó vonatkozású anyagok talán legnagyobb internetes szolgáltatójával on-line vi­deó- és televíziós műsorok készítésére – noha a megállapodás majd csak vala­mikor a jövőben valósul meg.

Shalom Tévécsatorna (Franciaország)

A Shalom tévécsatorna elindítását 1998-ra tervezték, de még nem sugá­roz adásokat. Becsvágyó szándékaik szerint műhold és kábel útján egyaránt sugározzák majd adásukat Franciaország-szerte és egész Európában.

A Shalom a „maimonidészi józan középúton” kíván elhelyezkedni a vallásos és a szekuláris felfogás között. Műsora­it franciául és angolul sugározza majd minden témára kiterjedően: a híreken, információkon, vitákon kezdve (mind Európából, mind Izraelből), a talkshowkon és dokumentumműsorokon át a heti szidráig. Nevelő hatását a program a diaszpóra nyelveinek fölhasználásával kívánja kifejteni. Zsidó zene vagy turis­táknak szánt tanácsok éppúgy lesznek a programban, mint felkészítés az alijára vagy információk arról, miként lehet kapcsolódni a zsidó internethez. Szán­déka szerint közvetíti majd Izraelből a fontosabb kulturális és sporteseménye­ket, és bőséges választékot kínál a fon­tosabb zsidó témájú filmekből, Amerikából, Európából és Izraelből. Kiegészítő, szolgáltató-jellegű műsorokat is indít, így például a nézőkkel való jobb kap­csolat érdekében teletext információt, weboldalt és havi magazint.

*

A három zsidó televízió jócskán elté­rő modellt képvisel: a különbségek ter­mészetesen annak a környezetnek a sajátosságaiból adódnak, amelyben működnek.

Az Alef egyetlen csatornán működik, műsorainak jelentős részét vásárolja, el­sősorban Izraelből. Erős elkötelezettséget mutat a vallás és a vallásos nevelés iránt. A JTN saját műsorokkal igyekszik megfe­lelni az amerikai zsidó közösségen belüli különböző igényeknek, és legalábbis tö­rekszik az igényes műsorok előállítására. Nem kevésbé elkötelezett az oktatás-ne­velés iránt. Műsorait olyan helyi tévécsa­tornákon át sugározza, melyeknél jelen­tős számú zsidó közönséget érhet el.

Túlságosan korai lenne még arról szólni, mennyire és milyen gyorsan va­lósul meg a Shalom televízió elképzelé­se arról, hogy Európa-szerte jelen le­gyen, tekintve a soknyelvűséggel járó problémákat, a francia nyelvvel kap­csolatos nehézségeket és a szükséges pénzalapok összegyűjtésével járó gon­dokat. Mégis ez a zsidó televízió olyan modellje, amely elképzeléseiben nem alkuszik meg, és feltétlenül ragaszko­dik ahhoz, hogy a zsidó kultúrát képvi­selje. Mindenek előtt pedig expanzív, kifelé tekintő és a nemzeti-regionális zsidó kultúrák és helyi sajátságok iránt fogékony adó kíván lenni, miközben nem hagyja, hogy e sajátságok eredeti szellemiségétől eltérítsék. Szándékait az is motiválja, hogy a megcélzott euró­pai zsidó közönség soraiban 200 ezer izraeli is jelen van.

* Részlet a szerző: „Jewish Television: prospects and Possibilities” c. tanulmányából. In: Jewish Policy Research/Policy paper, 1998. március.

Címkék:1999-09

[popup][/popup]