Részünk van a zsidó megújulásban!

A harmadik közgyűlés előtt

December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok tennivalóiról. E témákról és egyesületünk egész eddigi létéről beszélgetett három elnökségi taggal, V. Bálint Évával, Deák Gáborral és Kádár Ivánnal a Szombat képviseletében Szántó T. Gábor és Várai Emil.

SZOMBAT: Sokan úgy vélik, hogy a MZSKE működésének három éve három részre tagolódik. Az első a felívelés ideje, a második a stagnálásé, a harmadik a hanyatlásé.

1. BÁLINT ÉVA: Ez így nem igaz. Csupán az történt velünk, mint Magyarországon az elmúlt esztendőkben minden egyesülettel. A miénk még a jelenlegi politikai struktúra kialakulása előtt jött létre, tele ambícióval, de célja elérését illetően nem pontosan meghatározott részletekkel. Magára vállalta – amit teljesített is – egy közösségi életforma megszervezését, a magyarországi zsidó kultúra ápolását, karitatív tevékenységet, s mindezek széles körű ismertté tételét. Az idő sodrásában azonban, mint a gogoli köpenyből a MZSKE-ből számos szervezet bújt elő, többek világra jötténél bábáskodtunk. Nem hanyatlott közösségi életünk, ha- nem tevékenységi területünk módosult. Az is természetes – mivel önállóan gondolkodó egyedekből állunk -, hogy ahol sok zsidó kerül össze, ott ok a vita.

Több volt a tett…

KÁDÁR IVÁN: Én elfogadom, hogy a különböző időszakokban váltakozó sikerrel funkcionált egyesületünk. De ha arra gondolunk, hogy mit tűztünk ki a megalakuláskor, és abból mit valósítottunk meg, akkor mindenképpen pozitív az összegzés.

Több volt a tett, mint az elmulasztott lehetőség. Teljesült legfontosabb vállalásunk, nevezetesen az, hogy összeszedjük és összefogjuk a zsidóságot, a vallásosokat s a nem templomjárókat, a cionistákat és a szülőfalujukhoz kötődőket, s hogy mindegyikük szívében és fejében erősítsük identitásukat. Szerényte­lenség nélkül mondhatjuk, hogy a zsidó megújulásban részünk van! Hibáztunk is, sok dolgot másként, jobban lehetett volna csinálni. Ki adott volna azonban ezekhez receptet, ki dolgozta volna ki számunkra a módszereket? Továbbá: leomlott a régi, még a pártállamban tákolt, de az örökölt hatalommal erős hitközség fala, s a bontásban nekünk is szerep jutott. Büszkék vagyunk arra, hogy elnökségünk volt tagja ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének első embere. És még egy tény: ugyan melyik társadalmi szervezetnek sikerült két év alatt egy új tartalmú, nagyszerű iskolát alapítania? A támogatók megszerzése mellett a Lendvay utcai épület megszerzése az oktatáshoz az elnökség fáradozásának köszönhető.

1. BÁLINT ÉVA: Csak tőmondatokban említem eredményeinket: ma is remekül működik a Chagall-kör. Egy-egy kiállításának megnyitása szinte társadalmi esemény. Jelentős tudományos munkát folytat a KUT. Szombat esténként a város különböző részeiből emberek tucatjai indulnak el, hogy magányukból társaságra találjanak klubunkban. A szerkesztői változások ellenére jelentős zsidó folyóirat a Szombat. És még folytathatnám a sort.

DEÁK GÁBOR: Legkevésbé sem értek egyet a három korszak teóriájával. Már csak azért sem állja meg a helyét, mert a felívelés legalább két éven át tartott. A MZSKE alapításakor az első szabad zsidó szervezkedés volt vele szemben, mellette semmi. Ma tucatnyi szövetség, egyesület, klub, ifjúsági szervezet tanúsítja a zsidó jelenlétét. Ezekben a tagság jelentős része, szinte mindegyik alapítója nálunk kezdte társadalmi tevékenységét. Tehát az ernyőnk alatt született szellemi műhelyek önállósultak, bővültek önálló mozgalmakká. Ezek felvirágzása egyesületünk sikere is. Megváltozott a politikai szituáció is. Amíg 1989 őszén az alapító közgyűlésen részt venni állásfoglalást jelentett a társadalmi megújulás mellett, ma már ״csak” zsidó belügy egyesületünk létezése.

Átkos közömbösség

SZOMBAT: Tehát a programok bősége, a több szervezet önálló rendezvényei osztják meg az érdeklődést? Ezért kevesebb egy-egy előadáson, esten az érdeklődő?

DEÁK GÁBOR: A nagyobb választék mellett jelentkezik egy bizonyos közömbösség közös dolgaink iránt. Ennek egyik legjellemzőbb példája a fák újéve ünnepségünkön. Sok pénzbe került nívós vasárnapi műsort hirdettünk meg, bízva abban, hogy több mint ezer fős tagságunk gyermekei közül sokat elhoznak majd szüleik. Kérem, hat gyerek jelent meg.

Legnagyobb gyengeségünknek mégis azt tartom, hogy nem tudtuk egyesületünket társadalmasítani, vagyis kiszélesíteni az aktívan tevékenykedők körét. Ma háromnegyed részükben ugyanazok a vezetők, a résztvevők, akik kezdetben is voltak. Én nem azt mondom, hogy ezek elfásultak, inkább azt, hogy azért kellenek az újak, mert azok talán ötletekkel vannak tele. És még egy dolog, ami elfáradásunkat okozta: az elmúlt időben egy csomó politikai terhet is magunkra kellett vennünk!

SZOMBAT: Talán túl is politizálta magát az egyesület.

DEÁK GÁBOR: Meglehet! De ebbe belejátszott, hogy ha a kezdeti időszakban megjelent egy új politikai alakulat, volt légyen az az MDF vagy az SZDSZ, akkor ״zsidóügyben” minket keresett meg. Naponta kaptunk meghívót, felkérést, hogy hol tartsunk előadást, milyen ügyhöz csatlakozzunk…

1. BÁLINT ÉVA: Azért sem lehet elválasztani a politizálást az egyesülettől, mert az egyes személyeknél összefonódik. Köztudott, hogy tavaly a parlamenti választások során három vezetőségi tag honatya lett. És hogyan politizálnának azok az elnökségi tagok, akik a kormány kisebbségi ügyek vitelére létrehozott hivatalában képviselik zsidóságunkat. Azt sem vitathatja senki, hogy helyesen tettük, amikor tiltakoztunk a különféle antiszemita vagy rasszista megnyilvánulások ellen.

SZOMBAT: Azért akadtak elmulasztott lehetőségek. A hiányosságok miként fogalmazhatók meg?

KÁDÁR IVÁN: Sokat markoltunk, több olyan kezdeményezésünk volt, amihez nem tudtunk megfelelő vezetőket adni, vagy nem mértük fel előzetesen az érdeklődést. A fő célra, az öntudat erősítésére összpontosítottunk, a súrlódást okozó részleteket nem tudtuk megelőzni, de lehet, hogy csak nem figyeltünk azokra.

1. BÁLINT ÉVA: Az egyesület főváros centrikus, s ez még akkor is hiba, ha a zsidóság 90 százaléka Budapesten él. A vidékiek jelezték igényüket a bekapcsolódásra, azt azonban mi nem segítettük elő.

DEÁK GÁBOR: Nem tettétek fel ugyan a kérdést, mégis válaszolok azokra a híresztelésekre, hogy egyeseknek jelentős anyagi hasznuk származott tisztségüktől. Közlöm, bár közismert a tény, hogy e funkciónkat társadalmi munkában végezzük. Egyszer valóban kaptunk jutalmat, az pénznél értékesebb volt: a Szohnut néhány napra vendégül látott minket Izraelben.

Mögöttünk nem áll patrónus

KÁDÁR IVÁN: Nem hivalkodunk vele, de mi nem vittük, hanem hoztuk a pénzt. Azt senki sem vitatja, hogy a tagdíj nem fedezi kiadásainkat. Rajtunk kívül nincs egyetlen zsidó szervezet, vagy intézmény, amelyik mögött állandó patrónus ne állna. Nekünk magunknak kellett a forrásokat megtalálni, az alkalmi szponzorokat megnyerni. És ez a feladat a jövő elnökségére is vár, sőt, egyre nehezül. Ez a Garay utcai helyiség, ahol most beszélgetünk, ez is az Általános Értékforgalmi Bank terme, az újította fel és rendezte be számunkra.

SZOMBAT: Az anyagiakért tett erőfeszítéseiteket és más munkátokat valóban alig ismerheti a tagság, ennek ellenére elvárja, hogy gondosan készít­sétek elő a jövőt, annak szellemi, személyi és anyagi feltételeit. Október második felében beszélgetünk, hol tart a közgyűlés előkészítése?

KÁDÁR IVÁN: Azzal már az elnökség egyes tagjai hetek óta foglalkoznak, és a közgyűlés, a továbblépés mikéntje az elkövetkező elnökségi ülés témája. Vannak elképzeléseink a további tevékenységről, a személyekről, s ezekre már tagjainktól is kaptunk javaslatokat. Ezek egyike, hogy klubok ne csak itt működjenek, rendezvények a város más részeiben is legyenek, s mint arról előbb már szó esett: más településeken is.

SZOMBAT: Nemcsak az elnökségnek, hanem mindnyájunknak szól a kívánság: legyen tartalmas a közgyűlés, legyünk ott minél többen, vitázzunk sokat, adjunk további lendületet a zsidó közéletnek!

*

 

Az MZSKE közgyűlése 1991. december 1-én, 10 órakor a VII., Síp u. 12. szám alatti Goldmark teremben kezdődik. A közgyűlés vitái után este 7 órakor Hánukká bál az Óbudai Társaskörben (III., Kiskorona utca 7.)