Régi nóta új vegyes kórussal

Írta: (erzsók) - Rovat: Archívum, Vélemény

A NAIVABBAK MÁR azt hitték, hogy az MDF és szövetségesei nagyarányú választási veresége után nem lesz, nem lehet többé sláger az az alig rejtjelezett Ergerberger nóta, amelyet ’94 májusáig éveken át hall­hatunk több szólamban és mind erőseb­ben a médiában és a kulturális életben aknamunkát végző nemzetidegen, liberál-bolsevista, kozmopolita satöbbi­satöbbiről…

Az időközben ellenzékbe szorult urak újabban ismét hangosabban dú­dolják, sőt már kórusban is megpró­bálják előadni ezt a régi nótát. Kiáltás címmel rendezték meg e többszólamú kórusmű díszbemutatóját, amelyen ezúttal – a ’94 májusa előtti idők gya­korlatával ellentétben – a Fidesz is köz­reműködött, mely éppen Deutsch Ta­mást látta jónak megszólaltatni ebben az ügyben,,, a Fodor Gábor-féle kultúr­politika” ellen.

Sajátságosképpen a régi-új vegyes kari mű alapszólamát megint a MIÉP hangoztatja, a Magyar Fórum szerint (február 23.) „a Gadó-szerű militáns zsidó szekértábor… komiszárja az an­gyalarcú Fodor Gábor”.

Az persze érthető, hogy egy, a szél­sőjobbal rokon eszmeiségű a MIÉP-es Horváth Lajostól Torgyánon át a DNP-ig terjedő ,,keresztény-nemzeti” egység kovácsolói éppen a kulturális élet körül csapnak lármát, hiszen a kultúra és az értelmiség (részben valós és súlyos) problémái alkalmasabbak a miszti­fikációra, mint a gazdasági kérdések, amelyekre nézve az ellenzék nemigen tud használhatóbb gyógymódot javallani, mint a kormány-koalíció (arról nem is szólva, hogy a gazdasági prob­lémák súlyosbítása terén a mai ellenzék bőven megtette a magáét kormányzása négy éve alatt).

Kevésbé érthető viszont, mit remél­het a vegyes kórusnak feldolgozott Er­gerberger reprízétől egy-egy olyan po­litikus, mint Szűrös Mátyás (aki jelen­létével „emelte fényét” a Kiáltás pódiumának), vagy Pozsgay Imre, aki ép­penséggel Csurka Istvánnal és a zava­ros, szélsőjobb irányítás alá került Szo­lidaritás szakszervezeti csoportosulás­sal adta össze magát egy március 7-én lezajlott „munkásvédelmi” rendezvé­nyen, majd utóbb a „Magyar Út Körök” gyűlését tisztelte meg szónoklatával. Hiszik, hogy lehet még belőlük teno­rista?

Ami meg a Fidesz-t és személy sze­rint is Deutsch Tamást illeti, a breslaui Reb Bärenbaum ellenállhatatlanul érvelt:

Lehet, hogy nem fogják velem éne­kelni a Löhó daudit, de legalább komp­romittálom őket.

 

Címkék:1995-05

[popup][/popup]