Reformzsidóság a kapuk előtt
Az alábbiakban közöljük azt a levélváltást, amely a Szim Salom Egyesület (a reformzsidóság magyarországi szervezete), a Nemzetközi Reform Mozgalom vezetősége, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között zajlott.
A Szim Salom 1999 ősze folyamán önálló egyházként kívánta bejegyeztetni magát. A Fővárosi Bíróság formai okokra hivatkozva utasította el a kérelmet, amelyet nem újítottak meg, mert a nemzetközi Reform Mozgalom időközben Magyarországon járt magas rangú delegációja azt a tanácsot adta a Szim Salom vezetőinek, hogy álljanak el az önálló egyházként való működéstől, és a nemzetközi példák alapján törekedjenek betagozódni a helyi hitközségek szövetségébe. A magyarországi reformzsidó szervezet vezetőit a már korábban is tapasztalt elutasítás késztette az önálló működés feltételeinek megteremtésére, ezzel egyidejűleg azonban továbbra is próbálkoztak a Mazsihisszel való kapcsolat fenntartásával.
Amint a levélváltásból kitűnik, a Mazsihisz világi vezetői a rabbikar, illetve az ortodoxia elzárkózására hivatkozva utasítják el a felvételi kérelmet, mintegy elhárítva így maguktól a felelősséget, és nyitva hagynak egy kiskaput a tavaszi Mazsihisz-küldöttgyűlésig, mely mint a szervezet legmagasabb döntéshozó testületé, hivatott meghozni a végső döntést.
A levélváltás
I.
Budapest, Síp u. 12.
Tárgy: felvételi kérelem
Tisztelt Mazsihisz!
Alulírott Szim Salom Egyesület ezúton kérjük felvételünket a szövetség tagszervezeteinek sorába. Egyesületünk 1992-ben alakult meg hivatalos, a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként.
A Szim Salom bán rendszeres hitgyakorlás folyik.
Tagjaink a vallásos zsidó hagyományt keresve az angol progresszív zsidó mozgalom keretei között kaptak segítséget és útravalót az elinduláshoz saját zsidó vallásos igényeik kielégítésére (bibliai héber és liturgia tanulása), mert többnyire olyan családokban nőttek fel, ahol a zsinagógái hagyomány már nem élt.
Egyesületünk a WUPJ (World Union for Progressive Judaism – Progresszív Zsidó Világszövetség) tagszervezete. A Szim Salom azonban éppen ennyire tartozik természetszerűleg a magyar zsidó hitközségek sorába is, és mint ilyen igényli, hogy ezeknek szervezete tagjává is fogadja autonóm tagozatként.
Mindannyian a Tóra sok ezer éves tanításának alapján állunk. A hit gyakorlásának és a Tan értelmezésének kérdéseiben ugyanúgy fogékonyak vagyunk korszerű megközelítésekre, mint ahogyan annak idején a neológ mozgalom alapítói is voltak (amelyből voltaképpen a progresszív mozgalom is kifejlődött).
Felvételi kérelmünkre várjuk szíves válaszukat 1999. november 12-ig, és ha addig nem hallunk Önök felől, azt elutasításként értelmezzük. Elfogadó döntésükben bízva
B’Salom
Fischer Istvánné
elnök
dr. Gárdos Zoltán
vezetőségi tag
rabbi
Budapest, 1999. 10. 18.
II.
T. Szim Salom Egyesület
Fischer Istvánné elnök asszony
részére
Budapest, Hankóczy J. u. 3/B
Tisztelt Elnök asszony!
Folyó év október 29-én érkezett levelükre válaszolva az alábbi tájékoztatást adjuk.
A magyarországi Rabbikar, valamint a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség mindenfajta csatlakozást az Önök által felvetett témában határozottan ellenez, illetve elutasít.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetése ez alapján, lévén hogy vallási testület, nem tud pozitív állást foglalni.
Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a BZSH és a Mazsihisz 2000 első negyedévében tartandó legfelsőbb fóruma elé fogjuk vinni a fenti témát és állásfoglalásunkról akkor tudunk érdemben tájékoztatást adni.
Tisztelt Elnök asszony!
A döntésig szíves türelmüket kérjük.
Tordai Péter
Mazsihisz-elnök
Lancz Tibor
BZSH-elnök
ügyvezető igazgató
III.
A Nemzetközi Reform Mozgalom vezetésének nyilatkozata
1. A Mazsihisz döntése elfogadhatatlan.
2. Mi 2 millió zsidót képviselünk világszerte, a legnagyobb zsidó közösség vagyunk a világon.
3. Nagy figyelemmel fogjuk követni a Szim Salom felvételi kérelmét.
4. A közösség elutasítása diszkriminációt jelent a reformzsidókkal szemben.
5. Kapcsolatba fogunk lépni a megfelelő nemzetközi zsidó szervezetekkel és más politikai szervezetekkel, hogy hangot adhassunk aggodalmunknak. Biztosak vagyunk abban, hogy a Szim Salom a Mazsihisz tagja lesz végül.
6. A reformjudaizmus is létfontosságú a magyarországi zsidóság számára. A többség nem ortodox, és nem is lesz az soha. Ezért a reformmozgalom jelentős szerepet játszik a zsidók hitének visszaszerzésében és megtartásában.
Austin Beutel
elnök,
Progresszív Judaizmus Világszövetsége
Philip Meltzer
elnök,
Amerikai Reform Cionisták Szövetsége, Progresszív Judaizmus Világszövetsége
Ammiel Hirsch
rabbi, ügyvezető igazgató, Progresszív Judaizmus Világszövetsége
IV.
Mazsihisz
Budapest, Síp u. 12.
Tárgy: felvételi kérelem
Hivatkozási szám: 99/Z/99
Tisztelt Mazsihisz!
A 99/Z/99 sz. novemberi válaszlevelüket megkaptuk. Minthogy a Mazsihisz 2000. első negyedévi közgyűléséig elegendő idő áll rendelkezésre, bízunk megfontolt válaszukban. Ezt elősegítendő a progresszív judaizmusról minden szükséges információt készséggel megadunk.
Kérjük, tegyék lehetővé részvételünket az említett közgyűlésen, hogy a küldöttek ott fölmerülő kérdéseire autentikus és kompetens választ adhassunk.
B’Salom
Fischer Istvánné
elnök
dr. Gárdos Zoltán
vezetőségi tag
Kelemen Katalin
rabbi
Budapest, 1999. december 13.
Mazsihisz: vallási szervezet vagy politikai képviselet?
Fontos döntés előtt áll a Mazsihisz küldöttgyűlése, amikor márciusban arról határoz, taghitközségeinek sorába fogadja-e önálló tagozatként a magyarországi reformzsidóság immár hét éve működő szervezetét. Olyan kérdésre kell(ene) megfontolt választ adnia a testületnek, mely öndefiníciós kényszert is jelent: hogy tudniillik tisztán vallási szervezetként határozza meg önmagát (és így a tagságnak vallásjogi kritériumai is lehetnek), avagy olyan szövetségként, mely az össz-zsidóság képviseletét is ellátja, és belső ideológiai vitákat nem folytat, így nem okoz gondot az eddigiekhez képest (akár) eltérő hagyományértelmezést valló zsidó közösség felvétele.
A Mazsihisz – a hitközségek szövetsége – természetesen mindig hangsúlyozta vallásos voltát. Közgyűlései, ahol minden férfi kipát visel, mindig imával kezdődnek és zárulnak, jelen vannak ott a rabbik, gyakran esik szó a kasrut és a haladra kérdéseiről, amelyek fontosságát senki nem vonja kétségbe. 1989-ig a politikai képviselet terén (neki, illetve jogelődjének) kizárólagos, azután pedig hegemón szerepre volt, illetve van. Ha a nyilvánosság előtt a „magyar zsidóság képviselőiről” hallunk, természetesen a hitközség vezetőiről van szó: ők tárgyalnak a magyar állam és a külföldi zsidóság képviselőivel. Nincs koordinációs szervezet vagy akárcsak fórum, ahol a hitközség a többi zsidó szervezet képviselőivel rendszeresen megvitatná az aktuális ügyeket. (Kivétel a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Kuratóriuma, ahol az alapítvány vagyonáról és a pályázók támogatásáról közösen döntenek.)*
A nemzetközi gyakorlat e tekintetben nem egységes: Ausztriában, Franciaországban, Németországban például létezik olyan politikai csúcsszervezet, melyben egymás mellett ülnek a különböző zsidó irányzatok, szervezetek képviselői.
Korunk zsidó világát roppant sokféle törésvonal tagolja, de vallási téren egy polarizációs mozgás dominál: a (poszt)modern világ értékeit egyre inkább magáévá tévő reform és konzervatív áramlat az egyik pólus, az elzárkózás magas falát építő, a modern világ értékeiről tudomást nem vévő harédi (ultraortodox) világ a másik.
A magát a neológ hagyomány folytatójának tekintő Mazsihisz a konzervatív zsidóság világszervezetének tagja, de mivel annak fősodrától csaknem ötven évig elzárva élt, idegenek tőle e közeg újabb keletű hagyományai (például a férfi-nő egyenjogúság megjelenése a vallásgyakorlás terén), az a törekvés, hogy a kor progresszívnek tekintett eszméit és a halachát szintézisben egyeztesse össze. (E szellemi restségben persze nem különbözik a többi magyarországi egyháztól, melyek szintén fél évszázadot töltöttek szellemi karanténban.) Magyarországon a túlnyomórészt idős templomjáró emberek zsigeri idegenkedést éreznek egy taleszt és kipát viselő, Tórát olvasó nővel szemben. A vallási téren 1945 előtti szellemiséget őrző közösséghez sokkal közelebb áll a halacha rigorózus betartását megkövetelő ortodoxia, mint a hagyományokat és törvényeket egyre inkább szimbolikusan értelmező progresszív judaizmus. A Rabbiképző Intézet diákjai ortodox jesivákban végeznek kiegészítő tanulmányokat és messze elkerülik a reformzsidó intézményeket. A magyarországi intézményesült vallásos zsidóság – a meghirdetett ideológia szintjén – a harédi pólus felé mozdult el.
Ezért nem meglepő, hogy Magyarországon jelenleg az ortodoxia és a neológja közös szervezetben, a Mazsihiszben működik. Az együttműködés 1950-ben kényszerházasságként kezdődött, a rendszerváltás után az ortodoxia önálló egyházként is bejegyeztette magát, de a közös szervezet fennmaradt, noha 1944 előtt elképzelhetetlen lett volna hasonló társulás. Nem gond, sőt legitimációs tőke a Mazsihisz számára, hogy az ultraortodox lubavicsi mozgalom rabbiját az egyik templomkörzet szellemi vezetőjeként elfogadják.
(Az a tény, hogy sikerült a Mazsihisz szervezeti rendszerébe integrálni a Magyarországi Cionista Szövetséget is – amit e mozgalom vezetője, Engländer Tibor szorgalmazott -, ideológiailag elfogadható lépés volt – ezzel a mai intézményes magyarországi zsidóság másik ideológiai pólusát: a cionizmust, illetve Izraelt emelték hivatalos rangra. Miután az MCSZ ezután feltehetőleg egyezteti külpolitikáját a hitközséggel, ez a lépés egyben a hatalom korporatív úton történő kiterjesztését is jelentette.)
A fentiek fényében érthető, hogy a Mazsihisz háromfős vezérkara csípőből dobta vissza a reformzsidók felvételi kérelmét. Kérdés, mennyit változtathat mindezen a nyugati zsidóság nyomása. Politikai nyomásgyakorlásra van esély, pénzügyire kevésbé, mivel az állami ingatlanmegváltások jóvoltából a hitközség jelenleg gazdaságilag szilárdan áll a lábán.
* Lapzárta után tartották összejövetelüket a jelentősebb zsidó szervezetek vezetői azzal a céllal, hogy egy rendszeresen ülésező egyeztető fórumot hozzanak létre. Egyelőre a következő találkozó időpontjában állapodtak meg.
Címkék:2000-02