Prés alatt – „Illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra”

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Prés alatt

„Illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra”

Az alábbi dokumentumok olvasói egy nagyobb szabású ügy egyik ágát ismerhetik meg. 1967 szeptemberében, miután a szovjet blokk országai hivatalosan is kiátkozták a Hatna­pos Háborúban győzni merészelő Izraelt, és a hatóságok még keményebben léptek föl a már amúgy is tiltott cionis­ta tevékenységgel szemben, a rendőrség Budapesten és Szegeden őrizetbe vett mintegy tíz zsidó fiatalt. A lakásu­kon tartott rajtaütésszerű házkutatás után mindegyiküket bevitték, hármójukat pedig hetvenkét órára őrizetbe vet­ték, és ez idő alatt is folytatták kihallgatásukat. Bűnük az volt, hogy a templomkörzetekben vallási és kulturális okta­tást szerveztek, melynek résztvevői az előadások után is együtt maradtak és társasági életet éltek. Az informátorok útján már régóta figyelt kisközösségek az Izrael számára sorsdöntő hónapokban persze nem csupán vallási kérdé­sekről cseréltek eszmét és könyveket. A zsidó állam iránti szolidaritás kinyilvánítása, a zsidó nemzeti érzület hangoz­tatása, a „népi demokráciák Izrael-ellenes politikájának bí­rálata”, ilyen tartalmú olvasmányok továbbadása súlyosbí­tó tényező volt ama hatóság szemében, amely már magát a rendszeres ifjúsági összejövetel tényét is bűncselek­ménynek, az „egyesületi törvénnyel való visszaélésnek” minősítette. „A csoportok, melyek létszáma egy év leforgá­sa alatt 20-25 főről elérte a 150 főt, a budapesti Izraeli Kö­vetség tudtával és támogatásával működnek” – olvasható a BN III/II Csoportfőnökség 4. osztályának anyagában.

Az ügy szálai Szegedre is elvezettek, ahol Raj Tamás rab­bi igyekezett a városban és a környező településeken élő maradék zsidó fiatalság számára társasági életet és oktatást szervezni. A szegedi és a pesti társaságok persze kapcsola­tot tartottak: összekötötte őket a személyes ismeretség, a hasonló gondolkodásmód és a nyilvánvaló szolidaritás.

A hatóságok az ügy kivizsgálása során roppant részletesség­gel jártak el: több mint harminc személyt hallgattak ki, átvizs­gálták a házkutatás során lefoglalt kiadványokat, kéziratokat, előjegyzési naptárakat és személyes feljegyzéseket. Pontosan lenyomozták, hogy ki milyen kijelentéseket tett egy budai he­gyekben tett kirándulás során, és e kijelentések, mint az izga­tás bizonyítékai, a bírósági ítéletben is szerepeltek. Az ítélet részletesen idézte az Izraelben magyar nyelven megjelenő Új Kelet egyes írásait, melyek „a népi demokrácia elleni gyűlölet felkeltésére alkalmasak”. Az izraeli magyar kiadványok után valóságos hajtóvadászatot folytatott a hatóság: igyekeztek ki­deríteni, hogyan kerültek a vádlottak tulajdonába, ki kinek ad­ta kölcsön és összesen hányan olvasták el őket. A kölcsöna­dás tényeit az ítélet szintén egyenként felsorolta.

Donáth József, aki a Frankéi Leó úti körzetben Geyer Artúr rabbi előadásaira szervezte a fiatalságot, elsőrendű vádlottként négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést ka­pott. Enyhítő körülményként vették tekintetbe „kiforratlan egyéniségét” és azt, hogy tanulmányait kitűnően végzi az orvosi egyetemen. Nem törődött a bíróság azzal, hogy az egész vizsgálat még 1966-ban okafogyottá vált: a hirtelen hatvan fölé emelkedő létszám, valamint egyes szülők vád­jai, hogy „itt cionista propaganda folyik”, arra késztették Geyer Artúrt, hogy még a rendőrség által is magas színvo­nalúnak nevezett kultúrtörténeti előadásait abbahagyja.

Ugyanazt a büntetést szabták ki Halmos Gábor másod­rendű vádlottra, aki a Thököly úti körzet fő szervezője volt. Raj Tamás szegedi rabbi, aki ellen nem izgatás, csupán „egyesülési törvénnyel való visszaélés” miatt folyt vizsgálat, megúszta egy hatósági figyelmeztetéssel, miután megígértették vele, hogy törvénytelen tevékenységével felhagy. Az ügy többi szereplőjére csupán jól ráijesztettek a házkuta­tással és rendőrségre hurcolással: menjen el a kedvük egy­szer s mindenkorra a zsidó ifjúsági élettől.

Alább Raj Tamás kihallgatási jegyzőkönyvéből idézünk részleteket.

Belügyminisztérium

Politikai Vizsgálati Osztály

Jegyzőkönyv

Felvéve folytatólagosan Raj Tamás (Budapest, 1940. február 9. anyja: Gold Margit, rabbi, magyar állampolgár) Budapest VIII. ker. József krt. 8. szám alatti lakos gyanúsítottként kihallgatása alkalmával 1967. szeptember 8-án 10 órakor.

Közlés: Az ön vallomásában több kérdés homályos, ezért ezeket részle­tezze.

Felelet: Hallomásból van tudomásom arról, hogy dr. Schindler főrabbinak a fiatalokkal való foglalkozása abból állt, hogy néhány fiatal járt hozzá Talmud-Tóra oktatásra. Az a korosztály, amelyik 1961-62 években 20-26 év közötti lett volna, majdnem üres volt. Személyes tapasztalatom volt és ő maga is beszélt arról, hogy erőfeszítéseket tett a szege­di és Szeged környéki zsidó gyerekek összefogására, hogy megnyerje őket a zsidóság számára.

Dr. Schindler azon végakaratát, hogy „ne hagyjam elveszni itt Szegeden és környékén élő néhány gyereket a zsidó­ság számára, és hogy ennek érdekében használjak fel minden eszközt” úgy ér­tettem, hogy helyes, ha összejövetelek­re hívom őket, azok megismerik egy­mást, mert sok zsidó fiatal nagyon egyedül érzi magát.

Az én alap elgondolásom az volt, hogy valamilyen formában összehozom őket és tanítom. Ezen formát előbb szer­vezeti jelleggel, például női tagozat jelle­ge szerint próbáltam létrehozni, ifjúsági tagozatra gondoltam. Mint már vallomá­somban előadtam, ezt a formát hatósági részről nem engedélyezték. Ezért azt az utat választottam, hogy meghívtam a szegedi zsidó fiatalokat hagyományos egyházi jellegű rendezvényekre, ahol összeismertettem őket. Talmud-Tóra ta­nításra is gondoltam, de az nem ment, és megelégedtem azzal, hogy részt vesz­nek vallási jellegű rendezvényeken és kulturális összejöveteleken.

Kérdés: Ön cionista-e? Foglalkozott-e cionista eszmékkel és miért? Mit ért a cionizmus alatt, folyt-e ilyen jellegű ne­velés a szegedi összejövetelen?

Felelet: nem vagyok cionista. Olvas­tam cionista tárgyú könyveket és csak mint a zsidóság XX. századi történeté­nek részével foglalkoztam vele. Cioniz­mus alatt azért értem, hogy a zsidók­nak Palesztinban nemzeti otthont és ál­lamot kell létrehozni.

A szegedi összejöveteleken ilyen jel­legű nevelés nem folyt.

Közlés: Felmutatom önnek az 1. számmal jelzett 4 oldal papírlapot, me­lyet házkutatás során találtunk meg az ön lakásán. Kézírással cionista eszmei fejtegetést tartalmaz. Az ön kézírása-e és mikor, milyen céllal készítette?

Felelet: A papírlapon lévő cionista el­méleti fejtegetést 1959-ben, vagy 60-ban írtam ki Róth A. M. „Ortodoxia és a cionizmus” című könyvéből, mely könyvhöz Budapesten a Széchenyi Könyvtárban jutottam hozzá.

Ugyanezen papíron lévő feljegyzé­sekből látom, hogy a könyv a 295 542 könyvtári számot viseli. Abban az időben a zsidóság történetét tanulmá­nyoztam, illetve részben el is olvastam őket. Én ezzel az elmélettel nem azo­nosítottam magam.

Gyanúsított kérésére, mivel temetési szertartást kellett tartania, a kihallga­tást 12 órakor megszakítottam.

Kérdés: Elismeri-e a terhére rótt cse­lekmény elkövetését?

Felelet: Semmiféle egyesületet nem hoztam létre. Hitközség keretein belül végeztem tevékenységemet, hivatá­somból kifolyólag, nem felel meg a va­lóságnak, hogy azok a programok, amelyet összeállítottam nem lenne összeegyeztethető vallási tevékenysé­gemmel.

Az igaz, hogy 1966 decemberében Chanuka ünnepség alkalmával lejött Szegedre Gilaldi Budapestre akkreditált izraeli követ két beosztott diplomatá­val, én azonban őket nem hívtam meg, előadást nem tartottak, csupán az ün­nepség vége felé egy-két kérdésre válaszoltak, hozzávetőlegesen 20-25 sze­mély előtt. Hallomásból tudok arról, mivel akkor pillanatnyilag nem voltam a teremben, hogy az egyik kérdésre vá­laszolva az Exodus hajó történetéről is beszélt. Tudomásom szerint a Buda­pesti Izraeli Követség tagjai, sem má­sok Szegeden propaganda előadást nem tartottak.

Meghívásokat valóban eszközöltem írásban, és néha szóban vagy üzenet­tel, de ezek a hitközségi szokásos összejövetelekre szóltak. A templomon kívüli helyiségek a hitközség szokásos összejöveteleire és istentiszteleteire szolgálnak, és arra is vettem igénybe.

Tekintettel arra, hogy nem hoztam létre ifjúsági csoportot, ami egyesületi jelleggel működött volna, nem tartot­tam szükségesnek hatóságnál bejelen­teni. De kijelentem, hogy az illetékes egyházügyi tanácsosnál az összejövete­lekről mindig említést tettem, és azok­ra meghívót is küldtem számára.

Kérdés: A rendelkezésre álló szemé­lyi és tárgyi bizonyítékok szerint ön egyesületi jelleggel tevékenykedő ifjú­sági csoportot szervezett és irányított. Tegyen őszinte beismerő vallomást, mi­kor, milyen céllal, hogyan szervezte ön meg a szegedi és környéke zsidó ifjúsá­got, milyen formában valósította meg ezen tevékenységét?

Felelet: Külön ifjúsági csoportot nem szerveztem. Ellenben részint kérésükre meghívtam a szegedi és környéki fiata­lokat összejövetelekre. A tanúvallomá­sokkal kapcsolatban gyanúsítottkénti kihallgatásom során már válaszoltam, így azzal kapcsolatban vallomásomat nem kívánom kiegészíteni, vagy megis­mételni. A tárgyi bizonyítékokkal, azaz Nárai György tanú által beszolgáltatott és általam készített meghívókkal kap­csolatban a következőket mondom el: 1964. május 10-re szóló meghívást ké­szítettem és célom az volt vele, hogy a szegedi zsidó fiatalokat a hitközségi életbe bekapcsoljam. Annak idején úgy gondoltam, hogy mód nyílik a női tago­zat mintájára a hitközség keretien belül a szegedi és környéki zsidó fiatalok számára összejövetelt, illetve zsidó if­júsági élet megszervezésére. Erre vo­natkozólag azonban dr. Rátkai János egyházügyi tanácsos felvilágosított a le­hetőségekről, azaz, hogy elgondolá­somra ilyen formában nincs lehetőség. Ezért ezt az összejövetelt nem is tartot­tuk meg.

Kérdés: Mikor, hol szervezett magán­lakásokon összejöveteleket, milyen céllal?

Felelet: Magánlakásokon tartott összejöveteleknek, kizáróan baráti jel­lege volt. Csak annyiban vettem részt, mint annak a baráti körnek egyik tagja. Tekintettel arra, hogy nagyobb ismeret­ségem van, néha segítségre, illetve, meghívás továbbítására kértek fel.

Kérdés: Mikor, milyen tevékenységet fejtett ki ön annak érdekében, hogy Iz­rael Budapesti Követségének diploma­tái kapcsolatba kerüljenek az ön által szervezett és összetartott Fiatalokkal, milyen szándékból tette ezt?

Felelet: nekem nem volt olyan cé­lom, hogy a szegedi zsidó fiatalokat összehozzam Izrael Budapesti követsé­gének embereivel. Természetesen kö­telességemnek tartottam elsősorban Schindler volt főrabbi végakarata miatt, hogy a követség tagjai szegedi istentisz­teleteken részt vehessenek.

Az igaz, hogy 1965 tavaszán a Buda­pesti Goldmark termi rendezvényre fel­utazó szegedi 8-10 fiatalnak én segítet­tem a felutazásban, de az ott megje­lenő izraeli diplomatákkal nem én hoz­tam össze őket. Ez az ismeretség spon­tán alakult ki. Én előre nem tudtam ar­ról, hogy a diplomaták ezen az ünnep­ségen részt vesznek.

Kérdés: Milyen tevékenységet fejtett ki ön annak érdekében, hogy a zsidó fi­atalság asszimilációját megakadályoz­za, s mi volt ezzel a célja?

Felelet: Célom az volt, hogy a fiata­labb, megmaradt zsidó generációt a vallási élet folytatására megnyerjem. Ezen kívül szükségesnek tartottam, hogy őket a vallási élet szokásaira és a zsidó kultúrára oktassam.

Kérdés: Mit kíván mentségére előad­ni?

Felelet: Én ennek a társadalmi rend­nek vagyok a szülöttje, neveltje, itt kí­vánom tevékenységemet folytatni. Amit tettem az a hivatásomból folyó tevé­kenységemhez tartozik. Kötelességem­nek tartottam, hogy híveimet, beleértve a fiatalabb generációt is, a vallási hagyományainkra oktassam és azoknak igyekezzem megnyerni őket.

Felvette:

Dr. Dobosi Imre Raj Tamás

r. őrgy. terhelt

Szirovicza Györgyné jegyzőkönyvvezető

Belügyminisztérium

Politikai Vizsgálati Osztály

Határozat

a nyomozás megszűntetéséről

Indokolás

1967. szeptember 4-én nyomozás lett elrendelve Donáth József budapesti la­kos és társai ellen. A nyomozás során Raj Tamás Szeged … u. 12. sz. alatti la­kos a Btk. 207 §-ba ütköző egyesületi joggal való visszaélés bűntettének ala­pos gyanúja miatt 1967 október 23. napján terheltté lett nyilvánítva. Raj Ta­más terhelt vonatkozásában a nyomo­zás adatai alapján az alábbi tényállás állapítható meg:

Raj Tamás rabbi 1964 tavaszától kezdődően a szegedi és Szeged kör­nyéki zsidó ifjúság egy részét egyesüle­ti jelleggel megszervezte. Irányítása alatt a csoport a hitélettel össze nem függő, egyrészt szórakoztató és egyéb programokat hajtott végre. Egyes ren­dezvényeken nagyobb nyilvánosság előtt külföldi állampolgárok tartottak is­mertető előadást. Az egyesületi élet le­bonyolításához a csoport rendelkezé­sére bocsátotta a Szegedi Zsidó Hitköz­ség helyiségeit. Raj Tamás ezen ifjúsági egyesület működését állami felügyeleti hatáságnál nem jelentette be, annak nyilvántartásba vételét meg sem kísé­relte.

A nyomozás során kihallgatott nagy­számú tanúk egyöntetű vallomása, a beszerzett tárgyi bizonyítékok szerint terhelt által megszervezett ifjúság rend­szeres programjai csak elenyésző mér­tékben voltak összefüggésben a hitélet­tel. Rendszerességük és szervezettsé­gük folytán egyesületi jellegük megáll­apítható.

Bizonyítást nyert a nyomozás során, hogy az egyesületi jellegű csoportosu­lás szervezője, irányítója Raj Tamás ter­helt volt, ezért vele szemben a Btk. 207. §-ba ütköző egyesületi joggal való visszaélés bűntettének elkövetését meg kell állapítani.

A hivatkozott törvényhez fűzött mi­niszteri indoklás rámutat, hogy az olyan egyesület, amelyről a hatóság nem sze­rez tudomást „illegális működése állan­dó veszélyforrás a közbiztonságra, mely a törvényellenes cél további előmozdítását, illetőleg közérdeksértő működése folytatását jelenti. Aki ilyen egyesületet vezet vagy szervez, már e tevékenység révén is szembekerült a fennálló renddel. Az illegalitás körülmé­nyei vonzani fogják az ilyen egyesüle­tekbe a fennálló rend különféle ellen­ségeit.

A jogrend nem várhatja tétlenül, amíg az ilyen egyesülés ténylegesen szembefordul vele, hanem az abban ki­fejtett vezető, és szervező tevékenysé­gét – quasi veszélyeztető magatartásként – bünteti.”

Figyelemmel azonban Raj Tamás sú­lyos betegségére, úgy határoztam, hogy a Btk. 60 §. alapján figyelmeztetésben részesítem, és a nyomozást megszűn­tetem, bízva abban, hogy nevelő jelle­gű intézkedés is elegendő lesz ahhoz, hogy terhelt a jövőben tartózkodni fog minden társadalomra veszélyes cselek­mény elkövetésétől.

A nyomozás során lefoglalt dolgokról külön határozatban intézkedem.

E határozatomat Raj Tamás előtt ki kell hirdetni.

Címkék:2001-11

[popup][/popup]