Prés alatt – „Illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra”
Prés alatt
„Illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra”
Az alábbi dokumentumok olvasói egy nagyobb szabású ügy egyik ágát ismerhetik meg. 1967 szeptemberében, miután a szovjet blokk országai hivatalosan is kiátkozták a Hatnapos Háborúban győzni merészelő Izraelt, és a hatóságok még keményebben léptek föl a már amúgy is tiltott cionista tevékenységgel szemben, a rendőrség Budapesten és Szegeden őrizetbe vett mintegy tíz zsidó fiatalt. A lakásukon tartott rajtaütésszerű házkutatás után mindegyiküket bevitték, hármójukat pedig hetvenkét órára őrizetbe vették, és ez idő alatt is folytatták kihallgatásukat. Bűnük az volt, hogy a templomkörzetekben vallási és kulturális oktatást szerveztek, melynek résztvevői az előadások után is együtt maradtak és társasági életet éltek. Az informátorok útján már régóta figyelt kisközösségek az Izrael számára sorsdöntő hónapokban persze nem csupán vallási kérdésekről cseréltek eszmét és könyveket. A zsidó állam iránti szolidaritás kinyilvánítása, a zsidó nemzeti érzület hangoztatása, a „népi demokráciák Izrael-ellenes politikájának bírálata”, ilyen tartalmú olvasmányok továbbadása súlyosbító tényező volt ama hatóság szemében, amely már magát a rendszeres ifjúsági összejövetel tényét is bűncselekménynek, az „egyesületi törvénnyel való visszaélésnek” minősítette. „A csoportok, melyek létszáma egy év leforgása alatt 20-25 főről elérte a 150 főt, a budapesti Izraeli Követség tudtával és támogatásával működnek” – olvasható a BN III/II Csoportfőnökség 4. osztályának anyagában.
Az ügy szálai Szegedre is elvezettek, ahol Raj Tamás rabbi igyekezett a városban és a környező településeken élő maradék zsidó fiatalság számára társasági életet és oktatást szervezni. A szegedi és a pesti társaságok persze kapcsolatot tartottak: összekötötte őket a személyes ismeretség, a hasonló gondolkodásmód és a nyilvánvaló szolidaritás.
A hatóságok az ügy kivizsgálása során roppant részletességgel jártak el: több mint harminc személyt hallgattak ki, átvizsgálták a házkutatás során lefoglalt kiadványokat, kéziratokat, előjegyzési naptárakat és személyes feljegyzéseket. Pontosan lenyomozták, hogy ki milyen kijelentéseket tett egy budai hegyekben tett kirándulás során, és e kijelentések, mint az izgatás bizonyítékai, a bírósági ítéletben is szerepeltek. Az ítélet részletesen idézte az Izraelben magyar nyelven megjelenő Új Kelet egyes írásait, melyek „a népi demokrácia elleni gyűlölet felkeltésére alkalmasak”. Az izraeli magyar kiadványok után valóságos hajtóvadászatot folytatott a hatóság: igyekeztek kideríteni, hogyan kerültek a vádlottak tulajdonába, ki kinek adta kölcsön és összesen hányan olvasták el őket. A kölcsönadás tényeit az ítélet szintén egyenként felsorolta.
Donáth József, aki a Frankéi Leó úti körzetben Geyer Artúr rabbi előadásaira szervezte a fiatalságot, elsőrendű vádlottként négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Enyhítő körülményként vették tekintetbe „kiforratlan egyéniségét” és azt, hogy tanulmányait kitűnően végzi az orvosi egyetemen. Nem törődött a bíróság azzal, hogy az egész vizsgálat még 1966-ban okafogyottá vált: a hirtelen hatvan fölé emelkedő létszám, valamint egyes szülők vádjai, hogy „itt cionista propaganda folyik”, arra késztették Geyer Artúrt, hogy még a rendőrség által is magas színvonalúnak nevezett kultúrtörténeti előadásait abbahagyja.
Ugyanazt a büntetést szabták ki Halmos Gábor másodrendű vádlottra, aki a Thököly úti körzet fő szervezője volt. Raj Tamás szegedi rabbi, aki ellen nem izgatás, csupán „egyesülési törvénnyel való visszaélés” miatt folyt vizsgálat, megúszta egy hatósági figyelmeztetéssel, miután megígértették vele, hogy törvénytelen tevékenységével felhagy. Az ügy többi szereplőjére csupán jól ráijesztettek a házkutatással és rendőrségre hurcolással: menjen el a kedvük egyszer s mindenkorra a zsidó ifjúsági élettől.
Alább Raj Tamás kihallgatási jegyzőkönyvéből idézünk részleteket.
Belügyminisztérium
Politikai Vizsgálati Osztály
Jegyzőkönyv
Felvéve folytatólagosan Raj Tamás (Budapest, 1940. február 9. anyja: Gold Margit, rabbi, magyar állampolgár) Budapest VIII. ker. József krt. 8. szám alatti lakos gyanúsítottként kihallgatása alkalmával 1967. szeptember 8-án 10 órakor.
Közlés: Az ön vallomásában több kérdés homályos, ezért ezeket részletezze.
Felelet: Hallomásból van tudomásom arról, hogy dr. Schindler főrabbinak a fiatalokkal való foglalkozása abból állt, hogy néhány fiatal járt hozzá Talmud-Tóra oktatásra. Az a korosztály, amelyik 1961-62 években 20-26 év közötti lett volna, majdnem üres volt. Személyes tapasztalatom volt és ő maga is beszélt arról, hogy erőfeszítéseket tett a szegedi és Szeged környéki zsidó gyerekek összefogására, hogy megnyerje őket a zsidóság számára.
Dr. Schindler azon végakaratát, hogy „ne hagyjam elveszni itt Szegeden és környékén élő néhány gyereket a zsidóság számára, és hogy ennek érdekében használjak fel minden eszközt” úgy értettem, hogy helyes, ha összejövetelekre hívom őket, azok megismerik egymást, mert sok zsidó fiatal nagyon egyedül érzi magát.
Az én alap elgondolásom az volt, hogy valamilyen formában összehozom őket és tanítom. Ezen formát előbb szervezeti jelleggel, például női tagozat jellege szerint próbáltam létrehozni, ifjúsági tagozatra gondoltam. Mint már vallomásomban előadtam, ezt a formát hatósági részről nem engedélyezték. Ezért azt az utat választottam, hogy meghívtam a szegedi zsidó fiatalokat hagyományos egyházi jellegű rendezvényekre, ahol összeismertettem őket. Talmud-Tóra tanításra is gondoltam, de az nem ment, és megelégedtem azzal, hogy részt vesznek vallási jellegű rendezvényeken és kulturális összejöveteleken.
Kérdés: Ön cionista-e? Foglalkozott-e cionista eszmékkel és miért? Mit ért a cionizmus alatt, folyt-e ilyen jellegű nevelés a szegedi összejövetelen?
Felelet: nem vagyok cionista. Olvastam cionista tárgyú könyveket és csak mint a zsidóság XX. századi történetének részével foglalkoztam vele. Cionizmus alatt azért értem, hogy a zsidóknak Palesztinban nemzeti otthont és államot kell létrehozni.
A szegedi összejöveteleken ilyen jellegű nevelés nem folyt.
Közlés: Felmutatom önnek az 1. számmal jelzett 4 oldal papírlapot, melyet házkutatás során találtunk meg az ön lakásán. Kézírással cionista eszmei fejtegetést tartalmaz. Az ön kézírása-e és mikor, milyen céllal készítette?
Felelet: A papírlapon lévő cionista elméleti fejtegetést 1959-ben, vagy 60-ban írtam ki Róth A. M. „Ortodoxia és a cionizmus” című könyvéből, mely könyvhöz Budapesten a Széchenyi Könyvtárban jutottam hozzá.
Ugyanezen papíron lévő feljegyzésekből látom, hogy a könyv a 295 542 könyvtári számot viseli. Abban az időben a zsidóság történetét tanulmányoztam, illetve részben el is olvastam őket. Én ezzel az elmélettel nem azonosítottam magam.
Gyanúsított kérésére, mivel temetési szertartást kellett tartania, a kihallgatást 12 órakor megszakítottam.
Kérdés: Elismeri-e a terhére rótt cselekmény elkövetését?
Felelet: Semmiféle egyesületet nem hoztam létre. Hitközség keretein belül végeztem tevékenységemet, hivatásomból kifolyólag, nem felel meg a valóságnak, hogy azok a programok, amelyet összeállítottam nem lenne összeegyeztethető vallási tevékenységemmel.
Az igaz, hogy 1966 decemberében Chanuka ünnepség alkalmával lejött Szegedre Gilaldi Budapestre akkreditált izraeli követ két beosztott diplomatával, én azonban őket nem hívtam meg, előadást nem tartottak, csupán az ünnepség vége felé egy-két kérdésre válaszoltak, hozzávetőlegesen 20-25 személy előtt. Hallomásból tudok arról, mivel akkor pillanatnyilag nem voltam a teremben, hogy az egyik kérdésre válaszolva az Exodus hajó történetéről is beszélt. Tudomásom szerint a Budapesti Izraeli Követség tagjai, sem mások Szegeden propaganda előadást nem tartottak.
Meghívásokat valóban eszközöltem írásban, és néha szóban vagy üzenettel, de ezek a hitközségi szokásos összejövetelekre szóltak. A templomon kívüli helyiségek a hitközség szokásos összejöveteleire és istentiszteleteire szolgálnak, és arra is vettem igénybe.
Tekintettel arra, hogy nem hoztam létre ifjúsági csoportot, ami egyesületi jelleggel működött volna, nem tartottam szükségesnek hatóságnál bejelenteni. De kijelentem, hogy az illetékes egyházügyi tanácsosnál az összejövetelekről mindig említést tettem, és azokra meghívót is küldtem számára.
Kérdés: A rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékok szerint ön egyesületi jelleggel tevékenykedő ifjúsági csoportot szervezett és irányított. Tegyen őszinte beismerő vallomást, mikor, milyen céllal, hogyan szervezte ön meg a szegedi és környéke zsidó ifjúságot, milyen formában valósította meg ezen tevékenységét?
Felelet: Külön ifjúsági csoportot nem szerveztem. Ellenben részint kérésükre meghívtam a szegedi és környéki fiatalokat összejövetelekre. A tanúvallomásokkal kapcsolatban gyanúsítottkénti kihallgatásom során már válaszoltam, így azzal kapcsolatban vallomásomat nem kívánom kiegészíteni, vagy megismételni. A tárgyi bizonyítékokkal, azaz Nárai György tanú által beszolgáltatott és általam készített meghívókkal kapcsolatban a következőket mondom el: 1964. május 10-re szóló meghívást készítettem és célom az volt vele, hogy a szegedi zsidó fiatalokat a hitközségi életbe bekapcsoljam. Annak idején úgy gondoltam, hogy mód nyílik a női tagozat mintájára a hitközség keretien belül a szegedi és környéki zsidó fiatalok számára összejövetelt, illetve zsidó ifjúsági élet megszervezésére. Erre vonatkozólag azonban dr. Rátkai János egyházügyi tanácsos felvilágosított a lehetőségekről, azaz, hogy elgondolásomra ilyen formában nincs lehetőség. Ezért ezt az összejövetelt nem is tartottuk meg.
Kérdés: Mikor, hol szervezett magánlakásokon összejöveteleket, milyen céllal?
Felelet: Magánlakásokon tartott összejöveteleknek, kizáróan baráti jellege volt. Csak annyiban vettem részt, mint annak a baráti körnek egyik tagja. Tekintettel arra, hogy nagyobb ismeretségem van, néha segítségre, illetve, meghívás továbbítására kértek fel.
Kérdés: Mikor, milyen tevékenységet fejtett ki ön annak érdekében, hogy Izrael Budapesti Követségének diplomatái kapcsolatba kerüljenek az ön által szervezett és összetartott Fiatalokkal, milyen szándékból tette ezt?
Felelet: nekem nem volt olyan célom, hogy a szegedi zsidó fiatalokat összehozzam Izrael Budapesti követségének embereivel. Természetesen kötelességemnek tartottam elsősorban Schindler volt főrabbi végakarata miatt, hogy a követség tagjai szegedi istentiszteleteken részt vehessenek.
Az igaz, hogy 1965 tavaszán a Budapesti Goldmark termi rendezvényre felutazó szegedi 8-10 fiatalnak én segítettem a felutazásban, de az ott megjelenő izraeli diplomatákkal nem én hoztam össze őket. Ez az ismeretség spontán alakult ki. Én előre nem tudtam arról, hogy a diplomaták ezen az ünnepségen részt vesznek.
Kérdés: Milyen tevékenységet fejtett ki ön annak érdekében, hogy a zsidó fiatalság asszimilációját megakadályozza, s mi volt ezzel a célja?
Felelet: Célom az volt, hogy a fiatalabb, megmaradt zsidó generációt a vallási élet folytatására megnyerjem. Ezen kívül szükségesnek tartottam, hogy őket a vallási élet szokásaira és a zsidó kultúrára oktassam.
Kérdés: Mit kíván mentségére előadni?
Felelet: Én ennek a társadalmi rendnek vagyok a szülöttje, neveltje, itt kívánom tevékenységemet folytatni. Amit tettem az a hivatásomból folyó tevékenységemhez tartozik. Kötelességemnek tartottam, hogy híveimet, beleértve a fiatalabb generációt is, a vallási hagyományainkra oktassam és azoknak igyekezzem megnyerni őket.
Felvette:
Dr. Dobosi Imre Raj Tamás
r. őrgy. terhelt
Szirovicza Györgyné jegyzőkönyvvezető
Belügyminisztérium
Politikai Vizsgálati Osztály
Határozat
a nyomozás megszűntetéséről
Indokolás
1967. szeptember 4-én nyomozás lett elrendelve Donáth József budapesti lakos és társai ellen. A nyomozás során Raj Tamás Szeged … u. 12. sz. alatti lakos a Btk. 207 §-ba ütköző egyesületi joggal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt 1967 október 23. napján terheltté lett nyilvánítva. Raj Tamás terhelt vonatkozásában a nyomozás adatai alapján az alábbi tényállás állapítható meg:
Raj Tamás rabbi 1964 tavaszától kezdődően a szegedi és Szeged környéki zsidó ifjúság egy részét egyesületi jelleggel megszervezte. Irányítása alatt a csoport a hitélettel össze nem függő, egyrészt szórakoztató és egyéb programokat hajtott végre. Egyes rendezvényeken nagyobb nyilvánosság előtt külföldi állampolgárok tartottak ismertető előadást. Az egyesületi élet lebonyolításához a csoport rendelkezésére bocsátotta a Szegedi Zsidó Hitközség helyiségeit. Raj Tamás ezen ifjúsági egyesület működését állami felügyeleti hatáságnál nem jelentette be, annak nyilvántartásba vételét meg sem kísérelte.
A nyomozás során kihallgatott nagyszámú tanúk egyöntetű vallomása, a beszerzett tárgyi bizonyítékok szerint terhelt által megszervezett ifjúság rendszeres programjai csak elenyésző mértékben voltak összefüggésben a hitélettel. Rendszerességük és szervezettségük folytán egyesületi jellegük megállapítható.
Bizonyítást nyert a nyomozás során, hogy az egyesületi jellegű csoportosulás szervezője, irányítója Raj Tamás terhelt volt, ezért vele szemben a Btk. 207. §-ba ütköző egyesületi joggal való visszaélés bűntettének elkövetését meg kell állapítani.
A hivatkozott törvényhez fűzött miniszteri indoklás rámutat, hogy az olyan egyesület, amelyről a hatóság nem szerez tudomást „illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra, mely a törvényellenes cél további előmozdítását, illetőleg közérdeksértő működése folytatását jelenti. Aki ilyen egyesületet vezet vagy szervez, már e tevékenység révén is szembekerült a fennálló renddel. Az illegalitás körülményei vonzani fogják az ilyen egyesületekbe a fennálló rend különféle ellenségeit.
A jogrend nem várhatja tétlenül, amíg az ilyen egyesülés ténylegesen szembefordul vele, hanem az abban kifejtett vezető, és szervező tevékenységét – quasi veszélyeztető magatartásként – bünteti.”
Figyelemmel azonban Raj Tamás súlyos betegségére, úgy határoztam, hogy a Btk. 60 §. alapján figyelmeztetésben részesítem, és a nyomozást megszűntetem, bízva abban, hogy nevelő jellegű intézkedés is elegendő lesz ahhoz, hogy terhelt a jövőben tartózkodni fog minden társadalomra veszélyes cselekmény elkövetésétől.
A nyomozás során lefoglalt dolgokról külön határozatban intézkedem.
E határozatomat Raj Tamás előtt ki kell hirdetni.
Címkék:2001-11