Pénteken mutatják be Goebbels filmjét Budapesten

Egyházi támogatás a náci propagandafilmnek

Forrás: Hetek Online

2008. július 3. Pénteken este mutatják be Budapesten azt az antiszemita propagandafilmet, amely az európai zsidóság kiírtására tett kísérlet egyik legfontosabb ideológia alapját jelentette a náci Németországban. A jegytulajdonosokat SMS-ben tájékoztatták a titkos találkozó helyszínéről, hogy a „zsidók ne tudják megfúrni a vetítést”.

A Németországban máig tiltólistán szereplő Jud Süss című film kópiáinak hazai jelenléte önmagában is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a magyar szélsőjobb ne csak vélt ellenségeire, hanem egymásra is kígyót, békát kiabáljon. Mind a hazai náci, fasiszta irodalmat a legszélesebb körben terjesztő Gede Testvérek Bt. munkatársai, mind pedig Hegedűs Lóránt Szabadság téri templomának telefonügyeletese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a film fő patrónusa a református lelkész úr felesége, Kovács Enikő volt. A vetítés jogát ugyanis először a „galíciai jöttmentek kirekesztésére” felszólító egyházfi nejének ajánlották fel a senki által meg nem nevezett titokzatos ismeretlenek. Budakeszi alpolgármesternője érthető okokból az egyik legnagyobb „nemzeti érzelmű” fórumnál, a Magyarok Világszövetségénél (MVSZ) kezdett el házalni a lehetőséggel, és eleinte úgy is tűnt, hogy a szervezet tárt karokkal fogadja az uszító művet.

Már a vetítés időpontját is kitűzték a Magyarok Házában, amikor Patrubány Miklós, a szövetség vezetője váratlanul és azonnali hatállyal szerződést bontott az intézményt működtető Pax Pannoniae Kft ügyvezető igazgatójával, és lefújta a produkciót. Kvacskay Károly szerint eltávolítása nem a filmnek köszönhető, hanem annak, hogy indulni merészelt az MVSZ elnöki székéért. A jelenleg regnáló elnök eljárása azért is furcsa, mert döntését megelőző napon éppen a film hazai sorsát menedzselő Hegedűsékkel ebédelt, tehát tudta mi készül a szövetség fővárosi székhelyén.

Miután ez a vonal bedugult, a vetítést szervezői új helyszín után kezdtek el kutatni. Talán sosem tudjuk meg miért, de választásuk az újpesti katolikus kultúrházra esett. A katolikus közösségi ház plébánosa elmondta, hogy a Gede Testvérek Bt. a gondnokukkal szóban állapodott meg a bemutatóról, ám felettesét elmulasztotta értesíteni. Horváth Zoltán plébános ezt követően visszamondta a megállapodást, és elrendelte a művelődési ház pénteki zárva tartását.

Az újabb kudarc után a Kuruc Info elnevezésű nyíltan antiszemita és rasszista portál már telefonszámot is megadott honlapján, ahol az ezer forintos jegyek iránt lehet érdeklődni. A szám tárcsázása után a Gede testvérek könyvesboltja jelentkezik be, és a korosabb hölgytag nem kis büszkeséggel a hangjában újságolja, hogy megvan a helyszín, ahol egymás után két vetítés is lesz a nagy érdeklődésre való tekintettel. De csak egy nappal korábban értesítik SMS-ben a nemzettestvéreket, nehogy a „zsidók megint keresztbe tegyenek”. Nem érti, „miért okoskodtak az újpesti katolikusok”, hiszen a Jud Süsst „egy zsidó írta”. „Rájuk ordítottak a zsidó központból, mert Magyarországon ha egy zsidó eltrüsszenti magát, akkor az emberek össze-vissza sz*ják magukat.” – elemzi a helyzetet a könyvárus, aki szerint felmerült a Hegedűsék színháza is lehetséges helyszínként, de szerinte oda nem fér be 650 ember. A néni a közvetítői jogokat firtató kérdésnél kapitulál és kapcsol a tulajdonoshoz.

„A jogdíjakkal kapcsolatos dolgok a cég belügyét képezik. Ha majd megjelenik kazettán vagy DVD-n, utána majd otthon is megnézheti” – mondja Gede Tibor, aki bízik benne, hogy a film után tisztábban fognak látni az emberek a zsidókérdésben. A Hegedűsék szerepét firtató kérdésre csak az alpolgármester lelkészfeleség aktivitását tudja megerősíteni, de ha többre vagyok kíváncsi, miért nem hívom fel őket, hiszen „fantasztikus emberek”.

A Hazatérés templomának – a hídfoglalásról és egyéb gerillaakciókról ismert Lelkiismeret 88 honlapján megadott – mobilján egy erősen barátságtalan hölgy fogadja a hívásokat, aki a Jud Süss szó hallatán kényszeredetten nevet fel, majd az összes baloldali médiumot felsorolva próbálja megtudni, honnan az érdeklődés. Nevét nem hajlandó elárulni, végül lecsapja a kagylót.

A film lehetséges helyszíneként megjelölt Szabó Dezső Nemzeti Kamara Színház tulajdonképpen a Szabadság téri református templom pinceszínháza. „Valószínű mi mutatjuk be” – reagál a telefonos érdeklődésre egy fiatalember a vonal túlsó végén, majd váratlanul gyanút fog, és később esedékes tájékozódást javasol. Egy óra múlva már rutinosabb versenyző ül a pultban. „Nem mi szervezzük, és a színház 30-ával bezárt” – kezdi a monológot egy hölgy, de a hárításból is csak a korábbi tények kerülnek napvilágra: Hegedűsné, Patrubány, újpesti katolikusok a labda útja, majd a Gede testvérek mindenkit tehermentesítve új helyszínre leltek.

„Egy ilyen film levetítése a hatályos jogszabályok alapján nem minősül bűncselekménynek” – mondta el lapunknak Dénes Balázs. A Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezet elnöke feltárta, hogy Magyarországon a gyűlöletre uszítás és a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállása csak akkor valósul meg, ha reálissá válik annak a veszélye, hogy az adott beszéd, film hatására a hallgatóság erőszakos cselekedetekre ragadtatja magát. Ami pedig a polgári jog megközelítést illeti, az Alkotmánybíróság éppen a hét elején nyilvánította alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédre vonatkozó cikkelyeinek módosítását. Ezek alapján a verbálisan inzultált csoportokhoz tartozó egyének a jövőben nem érvényesíthetik igényüket az adott közössége nevében. Dénes szerint egy ilyen filmmel szemben nem „barkács jogalkotással” kell harcolni, hanem társadalmi összefogással és széleskörű nyilvánossággal, és ebben a politikai elitnek van a legnagyobb felelőssége.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.