Párizsi levél: A kövek tolmácsa — Tallózás Shelomo Selinger szobrászművésznél

Írta: (Forrai Eszter) - Rovat: Archívum

Párizsi levél

A kövek tolmácsa

Találkozás Shelomo Selinger szobrászművésszel. Galerie Bernheim Jeune, Párizs

Egy neves kiadó és költő, Bruno Durocher galériájában találkoztam már li­tográfiáival, ugyanis ő illusztrálta a köl­tő több művét, s már ekkor is megle­pett expresszív erejű vízióival, rajzaival, faszobraival és tusrajzaival.

A nagyszabású gyűjteményes kiállítá­son, a világhírű Bernheim Jeune galéri­ában óriási élmény volt számomra személyesen is találkozni a lengyel-zsi­dó szobrásszal.

Akárcsak Bruno Durocher, Selinger is egy túlélő, ő is a poklok kapujából tért vissza, s szinte a csodával határos mó­don menekült meg Theresienstadtból, amikor egy hullahegy tetejére dobva még lélegzett, és egy orvos mentette meg, de hét éven keresztül óriási memóriazavarokkal küzdött és szinte sem­mire sem emlékezett. Mint fiatal kiván­dorló, 1946-ban Palesztinába érkezett, s itt ismerkedett meg Ruth-tal, aki való­sággal visszavezette az életbe. A Carmel-hegyen sétálva egy fadarabra véste első szobrát, így kezdte művészetét és így tért vissza az alkotáshoz, mely egy­ben életmentés is volt egyben a számá­ra. Szinte regény az élete, a szobrok, a kövekbe vésett formák, arcok tolmá­csolják a művész lényét, a tradíció, a biblia képei örökké visszatérő elemek, a misztika, a metafizika és a víziók mes­tere áll előttünk. A mosolygó s korát szinte meghazudtolóan fiatal, életvidám művész jiddisül beszélget velem, s nagy öröm a számomra, hogy még nem felej­tettem el a mame-losen nyelvet. Mie­lőtt apám meghalt, azt mondta: Zaj a menschlégy egy ember, egy igaz em­ber.” Ezt mondja Selinger, s mikor e szobrokat nézem, ezt érzem a legerő­sebben. Az autentikus művész kiáltásai ezek a kövek nyelvén.

A krematóriumokból égbe szálló zsi­dó mártírok szelleme lebeg előttünk. „Nem felejteni” – a túlélők nevében ezt az üzenetet küldi felénk. Selinger stílu­sa egyedülálló, a párizsi Beauxarts-on tanult. De egészen egyedül követte út­ját, akárcsak Lipschitz, Zadkine, a nagy expresszionista művek, szoborcsopor­tok, a direkt kőbe véső technika meste­re. A világ minden táján ismerik monu­mentális alkotásait, s nem véletlen, hogy őt bízták meg a nagy mártíremlék­művek megalkotásával. Drancy, majd Courneuve-ben és a világhírű Yad Vasem-nek készítette Justes című szobrát.

A francia művészeti élet elismert egyé­nisége több nagy kitüntetés tulajdono­sa Monográfiák sora jelent meg életé­ről, műveiről a legjelentősebb a Felipe Ferré: L’Universe de Shelomo Selinger című könyve, amit a művész délutánon­ként dedikál a Bernheim Jeune galériá­ban. A századvég, s a közeledő 2000 ka­puján a művész tele van tervekkel, opti­mizmussal. Felesége, gyermekei és uno­kái között él, a szobrok, a kövek tolmá­csa mindenkihez szól, aki belép ebbe a bűvösen szép, gazdag világba.

A Párizsba érkező turistáknak figyel­mébe ajánlom ezt a nagyszabású kiállí­tást, amely a „Bernheim Jeune”-ben lát­ható. (Párizs, 27 Ave Matignon)

Forrai Eszter

Címkék:1999-05

[popup][/popup]