Palesztin belvita az öngyilkos merénylők toborzásáról

A PALESZTINOK KÖZÖTT SZO­KATLAN VITA ZAJLIK A TERRO­RISTA TAKTIKÁRÓL. A NÉZETKÜ­LÖNBSÉGEK LÉNYEGE AZ, HOGY AZ ÖNGYILKOS MERÉNYLŐK TO­BORZÁSAKOR FELHAGYJANAK-E A KÜLÖNÖSEN SEBEZHETŐ JELÖL­TEK BESZERVEZÉ­SÉVEL. SOK PA­LESZTIN – KÖZ­TÜK A LEGUTÓBBI BOMBAROBBANTÓK CSALÁDTAG­JAI IS – KEMÉNYEN BÍRÁLJÁK A HUSZONKÉT ÉVES CSALÁDANYA, RIM SZALAH AL-RIJASI, VALAMINT A TIZENHÉT ÉVES IJAD AL-MASZRI BESZERVEZÉSÉT.

Mindez azonban nem ásta alá a paleszti­nok közötti egyetértést az „önfeláldo­zó hadműveletek” támogatásával kap­csolatban. Inkább a toborzási taktika körül folyik a vita, és arról, nem volna-e jobb a nyugati parton fokozni a táma­dásokat a katonák és a telepesek ellen, és leállítani az 1967 előtti határok mö­gött élő izraeli civilek elleni akciókat.

– Sokak meggyőződése, hogy a kato­nákra és a telepesekre kell összpontosí­tani, mert ez rámutatna az izraeliek által épített kerítés hiábavalóságára – mond­ja Hafez Barguti, a Hajat al Dzsadida című napilap, a Palesztin Hatóság nem hivatalos szócsövének szerkesztője.

Van némi taktikai vita, de az embe­rek egyetértenek abban, hogy szoptatós

anyát nem lehet bevetésre küldeni – véli Barguti, aki vezércikkben bírálta azt a döntést, hogy Rijasit egy – gázai palesztinok százezrei számára létfon­tosságú – határátkelőhöz küldték azért, hogy felrobbantsa magát. Barguti meg­kérdőjelezte a tizenhét éves Maszri be­szervezését is, akinek unokatestvére és 14 éves fivére pár nappal korábban esett el Nabluszban, izraeli katonákkal történt összecsapások során. „Az apró-cseprő sikereknél fontosabb megőrizni az emberségünket, amit a megszállás el akar pusztítani” – írta.

Rijasi esetében a „sikert” két izraeli katona és két civil biztonsági őr meg­ölése, valamint kilenc ember megsebesítése jelentette. Maszri vélhetően elté­vedt egy Nabluszhoz közeli mezőn, robbanóöve idő előtt felrobbant, és csak az ő életét oltotta ki.

Maszri unokatestvére így panaszko­dott egy palesztin riporternek: „Isten­telenek, akik őt kiküldték. A bátyját és az unokatestvérét most ölték meg! Hogyan lehet a családnak egy héten belül három halottja?”

A sikertelen robbantó szülei, akik ja­nuár 11-én egy libanoni műholdas hír­adásból értesültek gyerekük haláláról, vizsgálatot követelnek, és azzal vádol­ják az Iszlám Dzsihádot, hogy manipu­lálta Maszri indulatait. Elutasították, hogy sahid, vagyis „szent harcos” ha­lálaként ünnepeljék meg gyermekük pusztulását – ahogyan általában az ön­gyilkos merénylők szülei teszik.

Palesztin újságírók szerint Rijasi szülei szintén megtagadták, hogy megnyissák az ünnepi „részvétnyil­vánítások házát”. Felháborította őket, hogy a Hamasz öngyilkos merénylő­nek szervezte be a lányukat, egy há­roméves lány és egy egyéves fiú édes­anyját. Rijasi sógora, Juszef Avad a következőket mondta a Chicago Tri­bune tudósítójának: „Az ilyesmi ellenkezik szokásainkkal és hagyománya­inkkal, ezt nem támogatjuk. Helyte­len, akár van valakinek gyereke, akár nincs. Ha idejében tudomást szerzünk erről a szándékáról, csírájában elfojt­juk. A legnagyobb dzsihád a gyerme­keink felnevelése.”

Minden jel szerint hasonló bírálatok visszhangzanak most a palesztin társa­dalom egészében. Hasszán al-Batal, be­folyásos hírmagyarázó, a PFSZ veterán értelmiségije a múlt héten cikket írt az Al-Ajjam című napilapba, amelyben di­csérte a két családot, mert fölemelték szavukat az ellen, hogy szeretteiket ön­gyilkos merényletre küldik. A cikk nagybetűs címe: Egy család lázadása a halál kultúrája ellen. „Talán most kezdődik az ilyen típusú támadásokat körülvevő kultúra stratégiai átformálása – írja Batal. – Ha a társadalomnak nincs bátorsága, hogy hallassa szavát, akkor nemsokára tízévesek és terhes asszo­nyok robbantják majd fel magukat.” Már e legutóbbi öngyilkos akciók előtt csökkent az Izraelen belüli táma­dások támogatottsága. Egy januárban folytatott közvélemény-kutatás szerint a palesztinok 87 százaléka támogatta a katonák és a telepesek elleni támadá­sokat a nyugati parton és a Gázai öve­zetben. Ugyanakkor az izraeli civilek elleni támadások támogatottsága az októberi 59 százalékról 48 százalékra csökkent, az intifáda 2000-es kezdete óta a legalacsonyabb szintre. Egy ok­tóberi felmérés szerint egy nappal az­után, hogy Henadi Dzsaradat, egy női öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy haifai étteremben – megöl­ve 21 zsidó és arab izraelit – 75 száza­lék támogatta a merényletet.

Dzsaradatot, a nyugati parti Dzsenin városából való 29 éves, gyermektelen, hajadon joggyakornokot állítólag sze­mélyes bosszú motiválta. A jelentések szerint szemtanúja volt, amint fivérét és unokatestvérét izraeli katonák június­ban az otthonuk közelében megölték.

Rijasit a hivatalos palesztin változat szerint pusztán ideológiai lelkesedés hajtotta. Az öngyilkosság előtti hagyo­mányos videofelvételén a finom kis nő – AK-47-es géppisztollyal a kezében – kijelentette, hogy régóta áhítozott a „mártírrá válás dicsőségére”, és büszke arra, hogy ő az első nő, akit öngyilkos akcióra küld a Hamasz. „Két gyerekem van, és nagyon szeretem őket. De Isten iránti szeretetem nagyobb a gyerme­keim iránti szeretetnél, és biztos vagyok benne, hogy Isten a gondjaiba veszi őket, ha én mártír leszek” – mondta.

Izraeli biztonsági források szerint viszont Rijasi csak akkor egyezett be­le a küldetés végrehajtásába, amikor házasságtörésen kapták. Eszerint férje büntetésként arra késztette, hogy hajt­sa végre az akciót.

– Logikusnak tűnik, hogy valami ilyesmi történt. Másképp semmi értel­me nem volna – mondta Zohar Palti ezredes, az izraeli hadsereg Hamasz- szakértője, a washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet vendégtanára. – A Hamasznál bőséggel állnak sorban férfiak, akik öngyilkos merénylők akarnak lenni.”

– A Rijasi bevetése iránti ellenérzé­sek nem csökkentették a Hamasz álta­lános népszerűségét a palesztin társa­dalomban – mondta Palti. – Függetle­nül a terrorista merényletek végrehaj­tásától, a Hamaszt a korrupt Palesztin Hatóság „tiszta” alternatívájának te­kintik. A palesztin közvélemény-kuta­tások szerint emelkedik azoknak a pa­lesztinoknak a száma, akik korruptnak tartják a kormányukat (82 százalék egy 2003. decemberi felmérés sze­rint), ezzel egyidejűleg csúcson van a Hamasz népszerűsége, és csökken Jasszer Arafat kormányzó Fatah mozgalmának a támogatottsága.

Az arab médiában azonban sokféle nézet olvasható a fiatal, kétgyerekes anya halálba küldéséről. Az Al-Maszaa nevű egyiptomi kormánylap di­cséri a „mártír hadműveleteket”. A lap 2004. január 2-i száma ezt írja: „Nem kérdőjelezzük meg az ilyen hadműve­letek jogosságát, mert ezek a palesz­tinok erős fegyverei egy erkölcstelen és vallástalan ellenséggel szemben, amely gátlástalanul használja a nem­zetközi jog által is tiltott halálos fegy­vereit a védtelen palesztin nép ellen. Még ha a mártír operációk során civi­lek vagy gyerekek halnak is meg, a bűn nem a palesztin népre hárul, ha­nem azokra, akik ilyen eszközök hasz­nálatára kényszerítették őket.”

A The Jerusalem Post alapján

Sebes Gábor