Ötezer forintnál kevesebb ne legyen…

Csatlakozni szeretnék Vermes Péterné olvasói leveléhez (Szombat, 1997. november – a szerk.). Véleményem sze­rint az 1992-es törvényt nem teljes egé­szében alkalmazták. Annak végrehajtási utasításában felsorolnak kivételeket a hatvanéves korhatár alá. Ilyen például, ha valaki rokkantsági járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. 1993-ban kezdték a korábbi kárpótlási jegyek alapján az életjáradék folyósítását, mely például ötvenöt évesnek nyolcszáz fo­rintot juttatott. Gondolom, hogy az alapítvány kétezer-kétszázhetvennyolc forintos minimuma annak a nyolcszáz forintnak a négyéves növekvénye.

Miért nem állt ki valaki amellett, hogy az életjáradék minimum ötezer forintnál kevesebb ne legyen?

Novemberi számukban találtam egy cikket a svájciak által nyújtott egyszeri, ezerdolláros adományról. Bár szó van egy tizenhatezres és egy tizenkétezres listáról, de nem tartom valószínűnek, hogy én és családtagjaim – rokonságom, automatikusan rákerültünk volna erre a listára. Tájékoztatásukat előre is köszönöm.

Nagy Józsefné

Lapunk 6-9. oldalain olvasható összeállításban gyűjtöttük össze a Svájcból várható jóvátétellel kapcsolatos információkat – a szerk.