Oroszország-marakodnak a maradékon
Oroszország: marakodnak a maradékon
Az orosz zsidóság a világ egyik legnagyobb közössége, hiszen csak Moszkvában több mint 300 ezer zsidó él. Bár Oroszország és Ukrajna zsidósága, létszámát tekintve, a harmadik legnagyobb a világon, a közösség gyorsan zsugorodik a kivándorlás és a természetes fogyás következtében. 1989 és 2000 között több mint egymillió-kétszázhúszezer zsidó emigrált Izraelbe és Amerikába. Egyes becslések szerint a zsidók létszáma Oroszországban 1897-ben ötmillió volt; 2005-re mindössze 600 ezer zsidó maradt az országban. Jelenleg két meghatározó szervezet rivalizál egymással: az Oroszországi Zsidó Kongresszus és a Zsidó Közösségek Szövetsége harcol Putyin elnök kegyeiért, aki rendkívül ügyesen kihasználja a helyi zsidó társadalom megosztottságát. A kongresszust 1996-ban hozták létre, alapelve szerint nonprofit, adományokból működő egyesületként működik. Adminisztratív szervezetei az elnökség, az igazgatóság bizottsága, valamint a nyilvánossági tanács. A kongresszusnak 40 tartományi székhelye van, honlapja szerint megalakulásuk óta több mint 70 millió dollárt fordítottak különböző kulturális programokra. A kongresszus utóbbi években hatalmas krízist vészelt át, hiszen korábbi vezetői nyíltan bírálták Vlagyimir Putyint, s az elnök egyáltalán nem nézte jó szemmel, hogy a kongresszus alapítója, a Media Moszt médiaholding tulajdonosa, Vladimír Guszinszkij minden orgánumában támadta a Kremlt. Az időközben csalás vádjával őrizetbe vett Guszinszkij utóda, a politikai ambíciókkal is kacérkodó történész, Jevgenyij Satanovszkij is bírálni merte Putyin politikáját. A lázadozó vezetőség miatt a kongresszus kegyvesztett lett, s így évről évre egyre kevesebb állami támogatáshoz jutott. Putyin jobbnak látta az „ellenlábas” szervezetet, az 1998-ban alakult szövetséget támogatni. Ennek két vezetője: Lev Levjev elnök és Beri Lazar lubavicsi Chabad főrabbi virágzó közösségi életet hoztak létre, s mindig szoros kapcsolatot ápoltak a hatalommal. Tavaly októberi kongresszusukat Vlagyimir Putyin is üdvözölte. Az egyre inkább talajt vesztett másik szervezet, a kongresszus végül stratégiaváltásra kényszerült. 2004 decemberében új elnököt, a belpolitikában bennfentes Vlagyimir Szluckert választotta meg vezetőjének, aki nem egészen egy évig töltötte be a pozíciót. A diplomata-üzletembert az 1990-es években meggazdagodott Vjacseszlav Kantor váltotta fel a kongresszus élén. Szluckert és utódját, az Akron kémiai konszernt birtokló Vjacseszlav „Moshe” Kantort is egyaránt Putyin feltétlen hívének tartják. A kongresszus új vezetőségének végül sikerült elérnie, hogy ne apadjon tovább állami apanázsuk, viszont a Chabad szellemi vezetéssel bíró Zsidó Közösségek Szövetsége népszerűségét képtelenek utolérni.
Címkék:2006-01