Orbán Viktor Izraelben

2005. június / Shiri Zsuzsa Június 19-től 22-ig Fidesz delegáció járt Izraelben, élén Orbán Viktor elnökkel. A küldöttség tagja volt többek közt Németh Zsolt, a Parlament külügyi bizottságának elnöke, Martonyi János volt külügyminiszter, Fónagy János a párt VII. kerületi képviselőjelöltje és Hóvári János, volt izraeli nagykövet. A Fidesz politikusait Szilvan Salom külügyminiszter hívta meg március elején budapesti látogatása során. David Admon nagykövet az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került, s az volt ellene az egyik fő vádpont, hogy eladósodott, s ezért diplomáciai feladatait elhanyagolva saját üzleti ügyeit intézi Budapesten. Admon – Salom barátja, akit a miniszter politikai okokból személyesen nevezett ki a diplomáciai képviselet élére – igyekezett bebizonyítani rátermettségét, és rekordidő, mindössze 2-3 hónap alatt összehozta a fideszes látogatást.

Az izraeli út első napján a delegáció végigjárta a jeruzsálemi keresztény szent helyeket, a via Dolorosát s a Szent Sír székesegyházban levő Golgotát. Este Herzlián a nagykövetség fogadást rendezett, ahová meghívták a helyi magyarajkú szellemi élet fontosabb tagjait. A koktélpartin a Fidesz elnöke elmondta, hogy már miniszterelnökként is szeretett volna eljutni Izraelbe, de a diplomáciai protokoll megakadályozta ebben, ugyanis Antall József l991-es látogatását máig sem viszonozta izraeli miniszterelnök. Orbán Viktor az út céljaként a hasonlóképpen „nemzeti” pártok, a Likud és a Fidesz kapcsolatainak szorosabbra fűzését jelölte meg, valamint szövetséges keresését a külföldön élő magyar kisebbségek érdekében való politizáláshoz. Ugyanis szerinte Izrael is sokat tesz a nagyvilágban élő hitsorsosok érdekében, s így valóban megértheti és támogathatja az ez irányú magyar erőfeszítéseket. A találkozó után Orbán Viktor, kíséretével együtt Magyarországon befektető izraeli üzletemberekkel vacsorázott. Ezzel kapcsolatban a Fidesz elnöke elmondta, hogy igen fontosnak tekinti a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokat, mivel az európai országokat nem tekintve Amerika után Izrael a második legnagyobb magyarországi befektető, több mint kétmilliárd dollár értékben. Az izraeli üzletemberek munkahelyeket teremtettek, gyárakat, kereskedelmi központokat építettek, s nyilván a jövőben is fennmarad a mindkét fél érdekét szolgáló gazdasági kapcsolatrendszer.

A második napon a küldöttség a meghívó féllel, Szilvan Salom külügyminiszterrel tárgyalt. Szó esett a gázai kivonulásról: Salom megnyugtatta a fideszes politikusokat, hogy Izrael a terv csökkenő népszerűsége ellenére tartja az augusztusi időpontot és végrehatja az egyoldalú elszakadást. Megbeszélték ezen kívül a teheráni atomprogram ügyeit is, amiben egybeesik Európa és Izrael álláspontja: közösen ellenzik az iráni atomfegyverek kifejlesztését. Egyetértettek abban is, hogy az izraeli magyarajkúak és a magyarországi zsidók mintegy hidat képeznek a két ország között, és nagyban hozzájárulhatnak a kapcsolatok erősítéséhez. Szilvan Salom megerősítette a találkozón, hogy Izrael megérti a magyar kisebbségi törekvéseket, amelyek a határon túl élő magyarok nyelvi, kulturális, etnikai identitásának megőrzését szolgálják.

Délután a Jad Vasembe látogatott a delegáció Dr. Gyenge András, a jelenlegi izraeli követ kíséretében. Az intézményt Hava Baruch mutatta be nekik, aki elmondta, hogy igen figyelmesen és odaadóan vettek részt a látogatáson, sőt a tervezettnél több időt töltöttek ott. Az új történeti múzeum és a gyermekek emlékművének megtekintése után megkoszorúzták az áldozatok emlékművét, majd a Soá tanítására létrehozott iskola felől érdeklődtek, és kíváncsian ismerkedtek az oda érkező magyar csoportok programjával. Később találkoztak Irina Steinfelddel, a Jad Vasem egyik vezetőjével, akinek azt javasolták, hogy Esterházy Jánost is fogadják a Világ Igazai közé, mivel ő volt az egyetlen parlamenti képviselő a csatlós Szlovákiában, aki a annak idején a zsidótörvények ellen szavazott. Az intézmény illetékese megígérte, hogy mérlegelik a kérést. Ezután megkeresték Antall József egykori miniszterelnök édesapjának, a Világ Igazának emléktábláját.

A látogatás harmadik napján Orbán Viktor először Netanjahu pénzügyminiszterrel találkozott, majd elismeréssel nyilatkozott az izraeli gazdasági reformintézkedésekről, főleg a radikális adócsökkentésről. Mint elmondta a válságból kiláboló izraeli gazdaság tapasztalatai segíthetnek a hasonló cipőben járó magyar gazdaság megreformálásában. Később az Újvidéken született Tomi Lapid fogadta a Fideszeseket. Megbeszélésükön a vajdasági magyarverések is szóba kerültek, s a volt magyar kormányfő izraeli diplomáciai segítséget kért érdekükben. Délután tiszteletüket tették még a Likud-politikus Reuven Rivlinnél, a Kneszet elnökénél, akivel már közelmúltbeli budapesti útja során megismerkedtek.

A látogatás utolsó napja a palesztinokról szólt, a többé-kevésbé kudarcba fulladt Saron-Abbasz csúcs másnapján. Orbán Viktor a palesztin vezérkarnál tett látogatásáról azt nyilatkozta, hogy Ramallahban optimisták a jövővel kapcsolatban. A palesztinok az Izraelre nehezedő európai nyomás folytatását kérték, mivel az szerintük elengedhetetlen a térség békéje érdekében. A találkozón a magyar delegáció koszorút helyezett el Jasszer Arafat sírján, akárcsak a temetés óta idelátogató összes külföldi küldöttség.