Olvasóink írják

Kérjük közzétenni…

A Szombat 1995. áprilisi számában a 7. oldalon „Csak fantáziámra hagyat­kozom” címmel valótlan tényállítás je­lent meg ügyfelemről, dr. Timár Györgyről, miszerint öt egy bizonyos társadalmi szervezet „épp amiatt taná­csolta el tagjai közül, mert Torgyán doktorhoz csatlakozott…”. Az idézett tényállítás nem felel meg a valóság­nak, ezért kérjük közzétenni: „Nem fe­lel meg a valóságnak hogy dr. Timár Györgyöt, a Kisgazdapárt elveit valló országgyűlési képviselőt bármelyik zsidó társadalmi szervezet eltanácsol­ta volna tagjai sorából, mert “Torgyán doktorhoz csatlakozott”.

Dr. Horgosi Gabriella ügyvéd

A hivatkozott cikk szerzője, G. Gy. a következőképpen tájékoztatott bennünket: miután Timár György el­vállalta a gyilkosságra való felbujtással vádolt szélsőjobboldali Rom- hányi László védelmét, és miután ta­nácsadói működése idején a Munka- szolgálatosok Országos Egyesülete belépett a Torgyán József által létre­hozott Keresztény Nemzeti Összefo­gás nevű szervezetbe (amelyhez szá­mos szélsőjobboldali csoportosu­lás is csatlakozott), a Bethlen téri Oneg Sabbat Klub tagjai levélben fordultak a közismert ügyvédhez: lépjen ki a klub tagjai közül. A klub vezetése pedig értesítette Timár urat, hogy nem tartanak igényt az ál­tala létrehozott Timár-alapítvány tá­mogatására.

Felszólítjuk helyreigazításra!

A „Csak fantáziámra hagyatkozom” című cikk a Kisgazdapárt elnökét a „Schwartz István Mihállyal ékesített Keresztény Nemzeti Összefogás vezére és szellemi atyja” megjelöléssel illeti… Úgyszintén a való igazság ismerteté­sével kapcsolatos az idézett szám 4. oldalán Jóvátételről, kultúráról, pénz­telenségről” beszámolót megkísérlő ismertetés is, amelyben aposztrofál­ja – úgyszintén a valósággal ellentéte­sen – a MUSZOE-t. A feloldás elérése érdekében – a sajtótörvény alap­ján – úgy a 4., mint a 7. oldalon tör­tént, becsületünkbe vágó, valósággal ellentétes írásuk kiigazítására felszólít­juk, hogy helyreigazító nyilatkozatukat jelentessék meg…

Schwartz István Mihály ügyv. elnök

A Magyar Köztársaság nevében!

A Budapesti Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993-as közgyűlésén Szántó T. Gábor mint a Hegedűs Gyula utcai templomkörzet képviselője felszólalásában többek között meg­fontolandónak mondotta a hitköz­ség együttműködését a Munkaszol­gálatosok Országos Egyesületével, mivel az csatlakozott a Keresztény Nemzeti Összefogás nevű mozgalomhoz, s ezzel „egy politikai mo­csárnak egészen a mélypontjára süllyedt”. Az Új Élet a közgyűlési tu­dósításában a fenti idézetet közölte.

Reagálásként a MUSZOE keresetet indított a hitközség lapja és Szántó T. Gábor ellen, a többi között kérve a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, kötelezze az alpereseket nyilvános bocsánat­kérésre, kötelezze az alpereseket öt­százezer forint nem vagyoni kár megfi­zetésére.

A másodrendű alperes képviselője, dr. Steiner András a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott, valamint a számos sajtóorgánumban megjelent tu­dósításra, amely tényként közölte a csat­lakozást, melyet a felperes nem cáfolt. A bíróság elfogadta az érvelést, és elutasí­totta a keresetet.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérve a dr. Horgosi Gabriella ügyvéd ál­tal képviselt Munkaszolgálatosok Orszá­gos Egyesülete fellebbezést jelentett be a Fővárosi Bíróságnál, amelyben vitatták a MŰSZÓÉ csatlakozásának tényét a Ke­resztény Nemzeti Összefogás nevű szer­vezethez.

A másodfokú bíróság a közelmúltban elutasítva a fellebbezést, a következő ítéletet hozta:

„A fellebbezés nem alapos. Hogy mi­ért kellett elfogadni, miszerint a szóban forgó közgyűlésen a II. rendű alperes ál­tal a felperes csatlakozásával kapcsolat­ban tett nyilatkozata nem valótlan, a má­sodfokú eljárásban több, azt még in­kább alátámasztó adat vált ismertté.

Így Lányi Zsolt országgyűlési képvise­lőnek, a Keresztény Nemzeti Összefogás volt elnökének leveléből kitűnt, hogy a KNÖ a Független Kisgazdapárt támogatá­sára alakult mozgalom volt az 1994-es választások kapcsán. Értelmezés kérdé­se ily módon, hogy ez csatlakozásnak minősül-e. Ugyancsak Lányi levele tartal­mazza, hogy a felperes a KNÖ választási szövetségben segítette a Kisgazdapártot. Erre a felperes írásban kötelezettséget is vállalt Ezt tartalmazza a MUSZOE és a FKGP között 1993. II. 16-án kötött szö­vetségi szerződés, amely rögzíti azt is, hogy milyen azonos törekvések vezettek a megállapodásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs!”

Gantner Brigitta „Szfárim avagy a sárga irigység” című cikkében (Szombat, 1995. április) kesereg amiatt, hogy Budapesten nincs olyan német nyelvű zsidó irodalommal felszerelt könyvesbolt, mint amilyenre Berlinben rátalált. Az ott látott választékból né­hány címet is felsorol. Szerinte könyvtá­rainkban sincsenek hasonló művek. Fel­tehetően nem látta a Szombat 1995. évi 7. számát, amely közölte a Rabbiképző könyvtára új külföldi szerzeményeinek válogatott jegyzékét, köztük fél tucat nemrég megjelent német zsidó tárgyú könyv címét is. Ezek a hozzávetőleg még 12 000-13 000 kötet XVI-XIX. száza­di, valamint újabb kiadású német judaika és németországi héber nyomdából kikerült dokumentum címe megtalálha­tó a könyvtár katalógusában, raktárá­ból kikérhető, egy részük kikölcsönöz­hető.

A cikk a Rabbiképző könyvtárának is szentel egy „frappánsnak” szánt mon­datot, amely szerint ott „no katalógus, no információ, mert senki sem tudja, hogy milyen könyvek vannak”. Ilyen légből kapott jellemzést csak az írhat, aki még a tájékán sem járt a gyűjte­ménynek. Másként hogyan lehetséges, hogy nem vette észre az olvasóterem közepén magasodó latin és héber betűs, valamint ETO rendszerű szakkatalógus szekrényt, és nem látta a hebraisztika és a judaisztika legkülönbözőbb ágazatai irodalmához gyors eligazítást nyújtó, az olvasóterem falait beborító, szakcsopor­tok szerint rendezett 2000 kötetes szakreferens kézikönyvtárat, a magyar, a hé­ber, az angol, a német és egyéb nyelvű szaklexikonokat, szöveggyűjteménye­ket stb.

Aki betekint a könyvtár hazai és külföl­di levelezésébe, az olvasó-, valamint a rendkívül intenzív xeroxszolgálatot re­gisztráló naplókba, az ott folyó infor­mációs munkáról is valamelyes képet al­kothat.

Az viszont tény, hogy bár a Rabbiképző könyvtára igyekszik állománygyarapítá­sát az újabb külföldi irodalomra is kiter­jeszteni, amit nagy erőfeszítések (levele­zés, nemzetközi duplumcsere) árán vé­gez, de csak részeredményeket ér el, mert több évtizedes szünet után 1991 óta kapott vásárlási kerete mindössze a hazai szakirodalom vásárlására ele­gendő. Mégis éppen a németországi ki­adványok megszerzése körül most ked­vező fordulat történt. A gyűjteményt is­mételten felkereső Christa Nickels, a bu­dapesti német nagykövetség kulturális attaséja biztatására ez év elején a leg­újabb németországi zsidó tárgyú kiad­ványokból kívánságjegyzéket állítottam össze, s márciusban értesítés érkezett a bonni Deutsche Forschungsinstituttól, hogy rövidesen ingyen megküldik a kért és beszerezhető munkákat, és három évre előfizetik számunkra megjelölt né­metországi zsidó folyóiratokat is.