Oguz

Zsidók a Kaukázusban

Pár száz zsidó valamilyen isten háta mögötti faluban aligha alkot olyan centrumot, amely nagyobb figyelmet követelne ki magának. Oguz, ez a távoli kaukázusi falu minden bizonnyal kivétel: vannak jelei annak, hogy ez a falu, Azerbajdzsán északi részén, nem messzire a grúz határtól valamikor a zsidó élet fontos központja volt a hegyi vidéken. Sőt egy teória egyenesen azt állítja, hogy a falu zsidó lakosai az elveszett tíz törzsből eredeztethetik magukat.

Az oguzi zsidókat ahogyan a Jerusalem Post nemrégiben hírt adott róla a külvilág számára másfél évvel ezelőtt fedezte föl a Jewish Agency egy kiküldötte, aki a Kaukázus hegyei között a Nyugat számára még ismeretlen zsidó közösségek után kutatott. Oguzban ma 157 zsidó család él.

Egy hagyomány szerint a kaukázusi zsidók ama zsidó menekültek utódai, akik a jeruzsálemi Első Szentély pusztulása után több mint két és félezer éve találtak ott menedéket.

Egy másik elmélet szerint, amelynek közvetlen bizonyítékai még megtalálhatók régi grúz és örmény forrásokban, az észak-kaukázusi zsidók az elveszett tíz törzs leszármazottai. Erre további lehetséges adat, hogy a Kohen név, amelyet a papi törzs leszármazottai viselnek, e zsidó csoporton belül nem fordul elő. Annak idején a kohaniták papok nem voltak a tíz törzs között.

A leszármazást illető kérdésre bármi lehet is a helyes válasz, néhány körülmény így a nagy temető a helység közelében azt tanúsítja, hogy Oguz egykor a zsidó élet nagy centruma volt talán más zsidó közösségek „ug­ródeszkájaként” szerepelt a Kaukázus, sőt a szomszédos régiók és tartományok felé is, amilyen Grúzia és Dél-Oroszország.

A Kaukázus-vidéki zsidó lakosság évszázadokon át még a szomszédos régiók zsidó központjaitól is erősen elszigetelődött. Mindmáig megmaradt Oguzban is a kaukázusi zsidók „tát” nyelve.

Miután a cári Oroszország meghódította a Kaukázust, askenázi zsidók is eljutottak ide. Ezt nem utolsósorban a sírkövek feliratai is tanúsítják.

Ma már semmi nem maradt a régi gazdagságból. Oguz falut, akárcsak az egész régiót, meg sem érintette a modern civilizáció. Toldott-foldott vályogházakban olykor több generáció lakik együtt. Közös tűzhelyen főznek, és a konyha egyúttal lakó- és hálószoba is.

A kommunista hatalom alatt a vallási életre nem volt mód. Csak két zsinagógaépület maradt fenn: az egyik ma ismét imaházként működik. Kétségtelenül Oguzban is vannak már tervek a zsidó élet fölelevenítésére. Remélik, hogy a fővárosból, Bakuból, a nehéz körülmények ellenére, hetenként egyszer hébertanár jár majd Oguzba, és a zsinagógában szeretnének zsidó klubot létesíteni.

Hogy sikeres lesz-e a zsidó világhoz való közeledés kísérlete, ezt még nem tudni. Mint ahogyan azt sem, mennyire lehet tartós a zsidó élet olyan helyeken, mint Oguz ámbár eddig mindössze két család vándorolt ki innen Izraelbe.

Allgemeine Jüdische Wochenzeitung, 1992. november 5.