„Nyomul” az ortodoxia

JÖN A „BÜNTETÉS”? Az ortodox vallásos pártok sosem látott sikere az izraeli választásokon igen mérsékelt örömmel töltötte el a döntő többségében konzervatív és reform irány­zatokhoz tartozó amerikai zsidóságot. Az ortodoxiával szem­ben táplált fenntartásaik nem új keletűek, előbbiek ugyanis egyebek közt megpróbálták elérni (sikertelenül), hogy ne vándorolhasson be az országba olyan személy, aki a reform vagy konzervatív közösségek szabályai szerint tért be a zsi­dóságba. (Lásd: Szombat, 1996. február) Az intranzigensnek tartott ortodoxia politikai befolyásának növekedésétől félve az amerikai zsidók most Izraelnek szánt adományaik vissza­fogását fontolgatják. Megfigyelők attól tartanak, hogy az ado­mányok begyűjtését végző United Jewish Appeal költségvetésében ez hamarosan ér­zékeny csökkenést okoz majd.

A FŐRABBI BOTRÁNYOS SZAVAI Ez év júliusában nagy vihart váltott ki Elihu Baksi Doron izraeli szefárd főrabbinak a Tó­ra hetiszakaszához fűzött kommentárja. Bak­si Doron fölidézte a bibliai Zimri történetét, aki idegen asszonyt vitt a sátrába és ezért Pinchasz, Áron főpap unokája leszúrta őt.

Pinchaszt tettéért megjutalmazta az Úr. Zimri volt „az első reform-zsidó” – mondta a főrab­bi, akit ezért Uri Regev az izraeli reform-zsi­dók vezetője gyilkosságra való felhívással vá­dolt. David Saperstein, az USA zsidóságá­nak legnagyobb közösségét tömörítő reformmozgalom képviselője „katasztrofálisnak” minősítette Baksi Doron szavait és állásfoglalásra szólította fel Netanjahu miniszterelnököt. A Forward című New York-i zsidó hetilap felidézte a Rabin-gyilkosságot, egyértelműen utalva arra: milyen következményei lehetnek az ilyen szavaknak. A bot­rányt látva a főrabbi kijelentette: nem hívott föl senkit gyilkos­ságra, viszont fönntartotta, hogy a szélsőséges cselekedetek időnként hasznosak és ezeket az orvos beavatkozásához ha­sonlította, aki eltávolít egy beteg testrészt az élet érdekében.

CSATA A BAR ILAN UTCÁÉRT A fent nevezett utca Észak-Jeruzsálem egyik fő közlekedési útvonala, melynek la­kossága az elmúlt években nagyrészt kicserélődött és ma 90 százalékban ortodoxokból áll. Az ortodoxok az utca szomba­tonkénti lezárását követelik, hivatkozva a város előző polgármestere, Teddy Kollek idején kötött megállapodásra, amely szerint sabatkor lezárhatók azok az útvonalak, amelyek leg­alább 80 százalékban ortodoxok által lakott negyedeken ve­zetnek keresztül. E megállapodás már ma is mintegy 300 ut­cát érint. Jichak Lévi, a Nemzeti Vallásos Párthoz tartozó közlekedési miniszter már elrendelte az utca 1 kilométeres szakaszának lezárását a szombati imák idejére, de a legfel­sőbb bíróság ezt a döntést felfüggesztette. A baloldali Merec párt képviselői úgy érvelnek, hogy a kérdéses utcáról még le­mondanának, de az ügy precedens értékű, az ortodoxia „nyo­mulásának” gátat kell szabni, hiszen így egyik utca jön a má­sik után, aztán következnek majd a szombaton nyitva tartó mozik, kávéházak stb. Ezért egy júliusi szombaton a Merec autós felvonulást rendezett a Bar lián utcán, amire a felbő­szült „haredi” hívek kőzáporral válaszoltak. Az összecsapás­nak a rohamrendőrség vetett véget.

IZRAEL „REJUDAIZÁLÁSA” „Izrael raison d’etreje az, hogy a zsidók állama és zsidó állam legyen minden lehetséges módon, kulturálisan és vallásosan” – mondta Rafael Grossmann rabbi, az amerikai Ortodox Rabbik Tanácsának elnöke egy ez év júliusában Jeruzsálemben szervezett rabbikonferenci­án. Méltatta azt a lehetőséget, amelyet Benjamin Netanjahu miniszterelnökké választása nyújt az országnak, majd a diasz­pórában tapasztalható asszimilációról szólva kijelentette: „Ho­gyan fogadhatnák el a zsidók Izraelt bárhol is, amikor az or­szág a nyugati dekadencia szakadékaiba asszimilálódik?”

„SZÍVESSÉG” A CSALÁDNAK Ez év júniusában Szderot dél-izraeli kisvárosban a helyi rabbi, David Bar Hen elállta egy temetési menet útját, amely egy két és fél éves kisfiú föl­di maradványit vitte a végső nyughelyre. A gyerek anyja a halacha előírásai szerint nem zsidó – adta a gyászmenet tudtára, így a gyerek sem az. A kisfiút így a temető falán kívül temették el. „Végül is szívességet tettem a családnak – magyarázta ké­sőbb Bar Hen rabbi -, hiszen elküldhettem volna a holttestet a Beér Seva-i keresztény temetőbe is.” Az ügy nagy visszhangot váltott ki az izraeli sajtóban, mert ismét rávilágít állam és zsinagóga szétválasztásának kényes kérdésére – Bar Hen rab­bi ugyanis teljes joggal felruházott hivatalnokként intézkedett, mivel a temetők mind az ortodox rabbinátus felügyelete alatt állnak. Az országban nincsenek szekuláris temetők, így máig megoldatlan az ortodox ismérvek szerint nem zsidók temeté­se. Az ez ügyben a legerősebben érintett orosz zsidókat képvi­selő Iszrael Ba’alija párt képviselői nemrég találkoztak az or­szág két főrabbijával, akik megígérték, hogy bizottságot állíta­nak föl a kérdés megvizsgálására.