Nők egymás közt, egymásról
Nők, egymás közt, egymásról
(Pető Andrea: Nőhistóriák. Seneca Kiadó, 1998, 183 oldal, 880 forint)
Hézagpótló könyv, hiszen ebben a témakörben még alig jelent meg komolyabb történeti munka.
A könyv különféle műfajú fejezetekre oszlik. Több rész is foglalkozik az 1945 és 1949 közötti magyar nőegyesületek történetével, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a kommunista, illetve szociáldemokrata párt nőpolitikájával. Más műfajt képvisel a kommunista mozgalom két nagyjának szerelmi életével foglalkozó cikk, amely egy új diszciplínát, a történelmi személyiségek magánéletének tudományát alapozza meg. Rendkívül élvezetes és jól megírt rész a Feministák Egyesületével foglalkozó fejezet, itt érhető tetten az, hogy a szerző mennyire szereti tárgyát. Csak biztatni tudjuk arra, hogy a feltehetően zsidó eredetű Schwimmer Róza életével bővebben is foglalkozzon.
A szerző a zsidó nőegyletekkel is foglalkozik, amellyel nem sokan bíbelődtek eddig. A zsidó nőegyletek – a többiekhez hasonlóan – csak nehezen emelkedtek ki a hagyományos asszisztensi tevékenységek köréből. A nőegyletek a politikai nagykorúságba érkező magyar nők kulturális és érdekvédelmi szervezetei voltak, bár sokszor csak a hagyományos női tevékenységek még teljesebbé tételére törekedtek. Zsidó szempontból az is fontos, hogy az avantgárd nőszervezetek élén mennyi zsidó (eredetű) személy állt, melynek miértjére ugyanúgy nem tudjuk a választ, mint ahogy arra sem, hogy a többi „modernizációs” mozgalomban miért volt felülreprezentált a zsidóság? De hát ezekre mindent kielégítő választ még nem sikerült kapni…
A könyv fő erénye az, hogy a témát – azaz a nők és a nőmozgalmak történetét – kiegyensúlyozottan és politikai elfogultságoktól mentesen írta meg. A radikális feminizmus ideológusai minden bizonnyal hasznosan forgathatják ezt a könyvet, hiszen olyan világlátást tanulhatnak, amely határozottan nőpárti, de széles ívben elkerüli a biopolitika csapdáit.
Novák Attila
Címkék:1999-03