Nincs új a Nap alatt!

Az alábbiakban rövid részletet közlünk a Töchija (Megújhodás) cí­mű cionista kiadvány 1945. május 13-i számában megjelent írásból, ami – egyebek között – azt bizo­nyítja, hogy az egységes zsidó csúcsszervezet létrehozása már sürgető kívánság volt közvetlenül a világhá­ború befejezése után, amikor a túl­élők közül is sokan még nem tértek vissza Magyarországra.

„Egységes zsidó csúcsszervezetet!

Az elnyomatás és üldözés aléltságából feléledő magyarországi zsidó­ság nem zárkózhat el annak felismerése elől, hogy sorsának szomorú alakulásáért nem egyedül a törté­nelmi vihar felelős, amely végigsúj­tott Európán, hanem felelős maga a zsidóság is, mert elvi állásfoglalásá­nak téves volta és szervezetének al­kalmatlansága lehetetlenné tették minden fajta politikai aktivitásra a zsidóság érdekében.

Ha nem akarjuk az elmúlt idők bűnös, tehetetlen passzivitását foly­tatni, úgy az eseményekből és tényekből le kell vonnunk a követke­ző tanulságokat:

a) A zsidóságot nem kezelték és ma sem kezelhetik egyszerűen val­lásfelekezetként; problémái egy nép­közösség kérdései, és ha a zsidóság maga is szerepet kér a zsidókérdés rendezésében, úgy állásfoglalásunk­nak népinek kell lennie.

b) Ennek megfelelően a zsidóság szervezetét nem szabad csupán fe­lekezeti alapra felépíteni. Politikai szervezetre van szükség, amely részt tud venni népi-politikai kérdései­nek megtárgyalásában is.

A magyar zsidóság eddigi maga­tartása nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Állásfoglalása minden kér­désben a szociális, gazdasági, politi­kai kérdésekben is pusztán feleke­zeti volt.

Az egységes zsidó képviselet kér­dése ma aktuálisabb, mint valaha. A magyarországi zsidóságnak ma olyan súlyos problémái vannak, amelyek csak egységesen oldhatók meg; ilyenek a zsidótörvények pusz­ta jogi eltörlése után azok gazdasá­gi határainak valóságos lebontása; a deportáltak visszahozatala és fel­karolása; az elhagyott zsidó javak ügye; a jóvátétel az elszenvedett károkért; a zsidóság produktivizálá- sa és beállítása a termelőmunkába; a kivándorlás jogi és gyakorlati megszervezése – és még sok más feladat, amelyeket alig lehetne fel­sorolni.”