Nézz vissza haraggal?
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1895. szeptember
A vallásos érzület fejlesztése
…bármennyire is eltérőek legyenek nézeteink, kell, hogy megegyezzenek és meg is egyeznek abban, hogy a vallásos érzület ijesztő, vészt hozó módon hanyatlik és az új és újabb nemzedék mindig lazább és lazább erkölcsi alappal rendelkezik; kell, hogy megegyezzenek… hogy vallásunk érdekében okvetlen kell valamit tennünk. S ha tenni akarunk, ha tennünk kell, ez csak akkor lehet üdvös, csak akkor vezethez czélhoz, ha egyesült erővel, egy úton haladunk. – Nagy veszély fenyegeti gyermekeinket, az erkölcsi romlás sebes örvénye tátong előttünk; vessük meg vállainkat, rántsuk vissza őket, míg a lélek egészen megmételyezve nincsen, nehogy majdan saját lelkiismeretünk emeljen vádat ellenünk, hogy nem tettük meg szent kötelességünket.
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1920. szeptember
A zsidóság oktatási politikája a jövőben
Legyünk őszinték és ne áltassuk magunkat hiú reményekkel a tekintetben, hogy lényeges változások fognak beállani rövidesen a jelenlegi politikai és társadalmi irányzatban. Ennek tudatában a zsidóságnak is át kell éreznie, hogy az elszigeteltségben nincs más hátra, mint kiépíteni és megszilárdítani azokat az intézményeket, amelyek fennmaradását biztosítják. Az iskola kétségkívül az volt és lesz, amely erre a hivatásra épít.
Megerősíteni kell a meglevő elemi iskolákat új osztályok nyitásával, lehetővé kell tenni, hogy minél több gyermek részesüljön a zsidó iskola tanításaiban. Erre törekszik némely hitközség, amikor erejét messze túlhaladó anyagi áldozatokkal középiskolát létesít, de még ennél fontosabb, hogy ipari tanfolyamok létesítésével lehetőleg az ipari pályákon biztosítsa a zsidó gyermek jövő megélhetését. Nem tudom megérteni, miért ne keresse meg a kenyerét a zsidó gyermek ezután mint sörfőző vagy mint bú- torasztalos, vagy mint épületlakatos stb.
Ma mind a mai napig a hitközségi életet az ötletszerű, kapkodó, máról holnapra ténfergő administratio jellemezte, úgy a jövőben nem lehet más a jelszó, mint pregnánsan kidomborodó és az oktatásügy körül csoportosuló életerős politika. Bármily kicsiny legyen a hitközség, nincs akadálya, hogy héber iskolákat, talmud-, tóratanfolyamokat létesítsen, ha erejét túlhaladja a megfelelő népiskola fenntartása.
Haderech, 1945. 8. szám
Az igazságosság nem álhumanizmus
Major Ottó a „Háderech” 7. számában „Vád és védelem” címmel bírálja azt a paradox jelenséget, hogy néha a legelvetemültebb fasisztának is akad zsidó mentőtanúja. Bírálatával nem értek egyet… Az a zsidó, akinek egy fasizmussal vádolt keresztény szívességet tett… ugyanannyira köteles ezt a körülményt a bíróság tudomására hozni, mint amennyire köteles mindazokat feljelenteni, akiknek bűntetteiről tudomása van. Ez nem álhumanizmus, nem hamisan felfogott lovagiasság, hanem köteles tisztelet az igazság iránt. Nincs „polgári erkölcs” és „szocialista erkölcs”, csak erkölcs vagy erkölcstelenség.
Dr. Körösy Ferenc
Körösy nem veszi figyelembe, hogy a tanú már vallomása előtt ismeri a vádat, a vádlott bűnösségének mértékét és így mentő célzatú vallomása önmagában is erkölcsi állásfoglalást jelent. Ezt az állásfoglalást tekintjük mi a jellegzetesen „polgári” erkölcs megnyilvánulásának. Körösynek a polgári és a szocialista erkölcsről való megállapításával nem értünk egyet, minthogy felfogásunk szerint valamely kor erkölcse mindig fel építménye a kor sajátos gazdasági és társadalmi berendezkedésének. Ám ha el is fogadjuk az erkölcsről való fejtegetését, akkor sem értjük, milyen gyakorlati jelentősége van az olyan vallomásnak, mely amúgy sem menti meg a vádlott életét, ha egyébként részt vett a fasiszta gyilkosságokban.
Major Ottó
Új Élet, 1970. szeptember 15.
Egy pécsi órásmester három utazása
Megírták a lapok, hogy Zajonc Pál pécsi órásmester 58 év után először látogatott haza szülővárosába – Bakuba. Zajonc Pált 1912-ben sorozták be katonának Bakuban, amikor még Pável Bencionovics Zajoncnak hívták a fiatal bakui órássegédet. Katonáskodása alatt kezdődött az első világháború, és így őt a frontra vezényelték, ahol fogságba esett. Mint orosz hadifogoly Pécsre került, ahol megismerkedett egy pécsi lánnyal, későbbi feleségével.
Így telepedett le Zajonc Pál Pécsett, és nyitotta meg órajavító műhelyét. Amiről nem írtak a napilapok beszámolói, Zajonc Pált 1941-ben, Keresztes Fischer belügyminisztersége alatt, több ezer sorstársával mint idegen állampolgárt Kamenec Podolskba deportálták. Ott, ahol annyi ezer hittestvérünk pusztult el, Zajonc Pál orosznyelv-tudása segítségével megmenekült és visszaszökött Magyarországra. 1944 nyarán azonban másodszor is elérte a magyar zsidó sorsa, és több száz- és százezer magyar deportálttal őt is Auschwitzba hurcolták. És ami oly kevés embernek sikerült, Zajonc Pál az auschwitzi poklot is túlélte, és 1945-ben, a felszabadulás után visszatért Pécsre és folytatta a beteg órák gyógyítását…
A 79 éves órásmester most repülőgéppel ellátogatott szülőföldjére, ahol a repülőtéren harminchat rokona várta, akik erre az alkalomra külön autóbuszt béreltek.
Címkék:1995-09