Nézz vissza haraggal?

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

A szabadelvűség győzelme
A minapában az egész ország egy nagy harcztérhez hasonlított. Az alkot­mányos küzdelemnek vegyes politikai elemein azonban voltaképen a liberalismus kérdése uralkodott… Éppen ezért az imént lezajlott választás örök­ké emlékezetes lesz a szabadelvűség történetében… mert a miként a magyar szabadelvűség messze elvilágító diada­lán az ultramontanismus megremegett, azonképpen örömmel vett tudomást e földtekén élő minden szabadelvű gon­dolkozó lény arról, hogy a magyar nem­zet a szabadelvűség egyik leghatalma­sabb védő bástyájának bizonyult…
A kereszténység megalapítója által hirdetett elvek meghamisításával, sőt azok sárba tiprásával a klerikalismus ráült az emberiség lelkiismeretére is… Mintha a heczczkáplánokon a keresz­ténység megalapítója ellenében szár­mazására való tekintettel kitört volna a düh… De mint e helyen felekezetűnk szempontjából… örömmel konstatál­hatjuk, a közelmúltban a liberalismus éppen az igazi kereszténység segítségé­vel akkora csapásokat mért ezekre a körökre, hogy nemcsak hazai kötelé­kükben, hanem messze elterjedt szer­vezetükben is megrendültek.

ÚJ KELET, 1921. november 4.

A zsidók állampolgári joga Magyarországon
(A trianoni békeszerződés kijátszása) Ha volt valaha társadalom, ország, vagy nemzet, melyről el lehet mondani, hogy semmit sem tanult és semmit sem felejtett, a háború utáni Magyaror­szágról bizonyára első sorban el lehet mondani. Ma már csak mélységes saj­nálkozással tudunk nézni eme a szeren­csétlen országra, melyet úgy látszik, még mindig nem látogatott meg eléggé isten keze, mert minden nyomorúságá­ban is ráér a leglogikátlanabb koldus- szemforgatásokra. A … jogfosztásnak klasszikus példájáról ad hitt a legújabb budapesti posta és egyúttal klasszikus üzenet is ez Erdély zsidóságának. A tri­anoni békeszerződés többek között úgy intézkedik, hogy a régi Magyaror­szágról elszakított területeken lakó vagy oda illetékes volt magyar állam­polgárok 1922. október 31-ig kérel­mezhetik magyar állampolgárságuk fönntartását… A kurzus-Magyarország a trianoni békeszerződésnek ezt az em­berséges pontját is a maga képére for­málta. A napokban hivatalos hirdet­mény jelent meg Budapest utcáin, hogy a lecsatolt területekre illetékes egyé­nek jövő év október 31-ig kérhetik ma­gyar állampolgárságuk föntartását, „ha magyar anyanyelvűek és a magyar fajhoz tartoznak.”
…Nyílt kijátszása és több ennél: ar­cul csapása ez a trianoni békepontok­nak, mely sehol sem teszi függővé a feji vagy nemzetiségi származástól az állampolgári jogokat…

Egység, 1946. november 8.

Az antiszemita zsidó…
A neve – jegyezzük föl – hogy az utó­kor se felejtse el – Azra Berkowitz. Így tz-vel a végén, hogy jobban emlékez­tessen Auschwitzra.
Eddig csak arról tudtunk, hogy a zsi­dóbarátsággal nem illethető „Liberalul” című „történelmi” lap munkatársa és házi zsidója. Most azonban előlépett: mint jelölt szerepel az egyik „történel­mi” párt listáján.
Amikor az egész ország zsidósága, vi­lágnézetre és pártállásra való tekintet nélkül egyhangú örömmel és lelkese­déssel veszi a hírt, hogy a választások kérdésében tejes megegyezés jött lét­re, az összes zsidó szervezetek között, most, amikor kétségtelenné vált, hogy az ország zsidósága – életbe vágó érde­keinek megfelelően – teljes egyöntetű­séggel vonul fel a DPB (A Román Kom­munista Párt által vezetett választási blokk – a szerk.) listái mellett, akadt egy új „Gingold”, aki odaadja magát a zsidóság ellenségeinek…
Ki ne tudná azt, hogy az 1944. au­gusztus 23-i fordulat után az összes an­tiszemita fasiszta erők a „történelmi pártok” kereteiben helyezkedtek el, és onnan folytatják többé-kevésbé burkolt népellenes és haladásellenes tevékeny­ségüket…
Azra Berkovitz átment a zsidóság ha­lálos ellenségeinek táborába elárulta az 1941. januári és 1941. júniusi romá­niai pogromok mártírjainak emlékét… nem kevésbé elárulta annak a hatmillió zsidó mártírnak az emlékét, akiket a fa­sizmus egész Európában elpusztított.

ÚJ ÉLET, 1971. november 1.

A NÜB tájékoztatója: A nyugatnémet kártérí­tések kifizetéséről
Az 1972-es évben azok kapják meg a kártérítési összeget (egy összegben) akik a törvényes határidőn belül annak idején igényüket bejelentették és saját személyükben voltak deportáltak, ill. az országhatáron kívül (keleti front. Bor stb.) munkaszolgálatot teljesítettek, és eközben a német biztonsági szervek és segítőik értékeiket, személyes haszná­lati tárgyaikat elvették tőlük. Hangsú­lyozzuk, ez a kártérítési összeg csak az elvett javakra vonatkozik.
Kik kapnak későbbi időpontban, tehát 1973-ban, vagy 1974-ben kár­térítést?
Mindazok, akik nem saját káruk miatt, hanem elhunyt hozzátartozó úján jelentették be igényüket, vagy azok a hoz­zátartozók, akik olyan bejelentők után igényjogosultak, akik a kárigény bejelen­tése óta hunytak el. Ugyancsak e későbbi időpontban… részesülnek kártérítésben mindazok, akik nem voltak deportál­va az ország határain belül voltak gettó­ban ill. országhatáron belül teljesítettek munkaszolgálatot és eközben… vették el tőlük értékeiket a németek.