Nem egy sértő kifejezésről, hanem gyűlöletre uszításról van szó
Forrás: Népszava Online
2007. november 15. Nemcsak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésben, de az Alkotmánybírósághoz (Ab)forduló államfő indoklásának megítélésében is eltérőek a vélemények Sólyom László keddi döntése után. Hack Péter jogász a Ptk-módosításról lapunknak azt mondta: a kormány jószándékúan egy létező problémát akart megoldani, de ezzel még több megoldásra váró kérdést húzott elő.
Nagyobb visszatartó erő lehet a gyűlöletbeszéd esetén a közösségek, a társadalom fellépése, mint a jogszabályok módosítása – mondta lapunknak Hack Péter. A jogász példaként elmlítette, hogy Németországban is szigorú szabályokat hoztak a neonáci csoportokkal szemben, mégis működnek ilyenek. Lehet a jogszabályokon is módosítani az eredményesebb fellépés érdekében, de figyelni kell arra, hogy az ne okozzon több kárt, mint amennyit megold – fogalmazott. Hack jogosak tartja azok a felvetéseket, amelyeket a elnök fogalmazott meg a gyűlöletbeszéd-törvényről, és amelyek miatt az Ab-hoz fordult. A módosítás – Sólyom szerint – nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy sértő kifejezések esetén egy adott közösséghez tartozó emberek tömegesen polgári pert indítsanak. Erről lapunknak más jogászok azt mondták, ilyen esetekben a meginduló polgári pereket egyesítik, és a bíróságok nem külön-külön ítélik meg a kártérítést, hanem egy bírságot állapítanának meg.
Hibája a módosításnak – folytatta Hack – , hogy nem lehet tudni, ki tekinthető kisebbséghez tartozónak. Hiszen lehet olyan település az országban, nem is egy helyen, ahol az országosan kisebbségben lévő közösségek vannak többségben. Ráadásul a gyűlöletbeszéd nincs kisebbségi státuszhoz kötve, annak címzettje maga a többség is lehet. Ha egy szélsőséges politikus gyűlölködne a romákra, akkor felléphetnének ellene, de ha egy roma politikus tenné ugyanezt a nem roma többséggel, az ellen már nem lehetne ezt megtenni. A kormány jószándékúan egy létező problémát akart megoldani a módosítással, de ennek megoldásakor még több gondot húzott elő – vélte Hack.
Komoly fenntartást fogalmazott meg az államfői indoklás egyik szakaszával kapcsolatban Ádám György ügyvéd. Utalt arra a kifogásra, amely szerint a módosítás után “egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják”, és a több tízezer polgári per lehetősége olyan aránytalan mértékben korlátozzná a véleménynyilvánítás szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú lenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen sértő kifejezés valóban nem szankcionálható, de itt nem erről, hanem gyűlöletre uszításról van szó. Olyan uszításról, ami annak idején a haláltáborokhoz vezetett. Emlékeztetett az általa már többször perelt ifjabb Hegedűs Lórántnak az írására, amelyben nem egy, hanem néhány mondaton belül összesen 11 különböző borzalmas sértés, gyűlölködő uszítás található, például a “kirekesztés”, ami Ádám György szerint lényegében a haláltábort jelenti.
Ádám György egyébként más okból, de szintén jónak tartaná, ha nem lépne hatályba a Ptk-módosítás. Szerinte az eddigi jogszabályok alapján is lenne mód a fellépésre, és a “rossz bírói gyakorlat” miatt nem kellett volna módosítani a jogszabályt. Hibás szerinte abban is az október végén elfogadott módosítás, hogy csak azt védi, aki a kisebbséghez tartozónak vallja magát, azt azonban nem, akit a gyűlölködők sorolnak oda. Példaként említette, hogy nem tartja magát zsidónak, de a zsidóságot gyűlölők annak tartják őt. Bárándy Gergely, az MSZP képviselője egyébként Sólyom László döntése után azt mondta: akár ez a megoldás lesz alkotmányos, akár nem, ezt a társadalmi problémát jogszabállyal kell orvosolni.
