Náci háborús bűnösöket szöktetett a KLM
2007. május 16. Vizsgálat indulhat a holland állami légitársaság (KLM) ellen, mivel a közelmúltban egy dokumentumfilmben bemutatott iratok szerint a II. világháború után aktív szerepet játszhatott a náci háborús bűnösök Németországból Svájcon keresztül történő kimenekítésében.
A nemrégiben Hollandiában vetített filmben közzétett iratok a svájci központi levéltárból kerültek elő, és tartalmuk szerint egy Herr Frick nevezetű KLM-alkalmazott 1948-ban arra kérte a svájci hatóságokat, hogy okmányokkal nem rendelkező német állampolgárokat engedjenek be az országba, akik egyébként Argentínába szerettek volna eljutni Svájc érintésével. Sander Rietveld, a film egyik készítője elmondta, hogy a svájci hatóságok a filmben bemutatott dokumentumok alanyaitól ugyan megtagadták a beutazás engedélyét, de több jel is arra mutat, hogy sok, érvényes okirattal nem rendelkező német állampolgár repült Dél-Amerikába Svájcon keresztül a KLM segítségével. A film bemutatása komoly belpolitikai vitákhoz vezethet Hollandiában, mivel az ügyben a királyi család egyik tagja, Bernhard herceg, Beatrix királynő apja is érintett lehet, aki akkoriban a KLM igazgatója volt.
A légitársaság illetékesei tagadják, hogy a KLM szervezetten segítette volna a nemzetiszocialista vezetők emigrálását, legalábbis saját levéltárukban semmilyen erre utaló nyomot nem találtak. Ugyanakkor elismerik, hogy a cég kliensei között lehettek álnéven utazó, hamis papírokkal rendelkező egykori nácik, illetve elképzelhetőnek tartják, hogy helyi szinten náci szimpatizáns KLM-alkalmazottak segíthettek német háborús bűnösöknek Dél-Amerikába szökni. A filmben bemutatott dokumentumokkal kapcsolatban leszögezték, hogy az azokban szereplő Herr Frick a cégnek sohasem volt alkalmazottja.
Bart Koster, a légitársaság szóvivője a holland rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az igazság napvilágra kerülése érdekében ő is fontosnak tartja egy független vizsgálat elvégzését, s ezt fogja tanácsolni a KLM vezetőinek is. Hozzátette: a korabeli utaslistákat átnézve azonban egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy náci háborús bűnösök utaztak volna gépeiken. Ezzel ellentétben viszont az Argentínában felkutatott utaslistákon sok német név szerepel, köztük két volt náci vezetőé is.
Nácik Dél-Amerikában
A felelősségre vonás elől Dél-Amerikába menekült nácik (többségében SS-tisztek) közt volt a „végső megoldás” kiagyalója, Adolf Eichmann, illetve a kegyetlen orvosi kísérleteiről elhíresült, Halál Angyalának is nevezett Joseph Mengele. Eichmann a háború utáni években Németországban, egy eldugott farmon rejtőzött, csak 1950-ben távozott Argentínába, ahol hamis papírok segítségével Ricardo Klement álnéven telepedett le. Tíz éven át élt itt, végül 1960. május 11-én a Moszad emberei elrabolták és Izraelbe vitték, ahol bíróság előtt kellett felelnie az emberiség ellen elkövetett bűneiért. 1962. május 31-én kivégezték. Joseph Mengelét ugyan rögtön a háború után hazájában elfogták az amerikaiak, de sejtelmük sem volt arról, hogy ki is ő valójában, ezért elengedték. Mengele ezután Dél-Amerikába menekült, feltehetően 1979-ben Brazíliában halt meg, de sokan a mai napig kételkednek benne, hogy az ő holttestét találták meg.
A náci háborús bűnösök szöktetésének alapos szervezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy közülük alig néhányat sikerült kézre keríteni. A kutatók többsége szerint mindez az ODESSA nevű titkos náciszimpatizáns hálózatnak volt „köszönhető”, melyet állítólag maga a rettegett SS-vezér, Heinrich Himmler keltett életre a háború végnapjaiban, ám eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani a rejtélyes szervezet létezését, csakúgy, ahogyan azt a széles körben elfogadott nézetet sem, mely szerint a Vatikán is aktívan közreműködött a nácik kimenekítésében.
Az viszont kétségtelen, hogy a menedéket szolgáltató dél-amerikai országok akadályozták a háborús bűnösök felkutatására irányuló kísérleteket, többek között azért, mert igényt tartottak az egykori magas rangú náci vezetők szolgálataira, akiket álnéven főként katonai és titkosszolgálati szakértőként alkalmaztak. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy még az USA titkosszolgálata, a CIA is alkalmazott volt náci hírszerzőket, akik az éppen kibontakozó hidegháború idején a Szovjetunióról szerzett információik miatt váltak értékessé a szervezet számára.
(Forrás: www.an-no.hu)
