Montreali-pesti széptörténet

1996 januárjában Montrealban dolgoz­tam, s a Gazette nevű angol napilap egy cikkét akkor adta kezembe egy francia barátom a magyar-zsidó történet miatt.

Az automatikus gyanakvás néhány pil­lanat alatt meghitt jóérzéssé változott, nemcsak az érdeklődésemet keltette fel az írás, hanem személyemben lett közöm hozzá. Énemnek ahhoz a részéhez szólt, amely származástól, nemtől, életkortól függetlenül kapcsol be valamennyiünket a szellemi közösségbe. Gyökereim kere­sésének nem szentimentálisán privát tör­ténete volt ez, hanem hiteles történet, amely számomra igen fontossá lett.

Egy magyar-zsidó család története ez, a szépirodalom, a történetírás és az ön­életrajz keveréke. A szerző ősei, a vajai Weinbergerek orto­dox zsidók voltak, a Nyírség talaját művelték generációkon át. Húsz évvel ezelőtt kezdte el kutatásait a Montrealban élő Elaine Kalman Naves. A Weinbergerek sok szempontból ti­pikus jelenségei a földműves zsidóknak, akiknek élete szétbogozhatatlanul összefonódott a nem-zsidókkal, akikkel többnyire harmóniában éltek több száz éven át. Ugyanúgy különböztek az asszimilálódott budapesti zsidóktól, mint az ultra-ortodoxoktól, akiktől eredetileg származtak.

Az Utazás Vajára egy család életét mutatja be két évszá­zadon át. Úgy teszi személyessé a Holocaust tragédiáját, hogy a család tagjai újra életre kelnek; heroikus erőfeszí­tést tesz az író, hogy ne idealizálja azokat, akik mártírságra voltak ítélve. Teljes egészükben emberként kezeli őket, hús-vér emberként, akiket ugyanúgy motivál a hiúság, a büszkeség és a dicsvágy, mint a vallás és erkölcs diktálta nemes impulzusok.

Családi legendák szövik át a történe­tet: egy juhtenyésztő elődöt például megáldott egy híres rabbi, vagy hogy egy Andor nevezetű üknagybácsi, mint hetvenkedő huszár, eljegyzett egy oszt­rák filmcsillagot.

A könyv gerince mégis az írónő édes­apjának családtörténete: szülei, bátyjai, Auschwitzban eltűnt családja regénye. A legmegragadóbb részek azon levelek alapján készültek, amelyeket a család tagjai írtak 1944 márciusától deportálá­sukig. (Közel száz levél maradt fenn.)

Az Utazás Vajára a tudományos kuta­tás módszereit és a széppróza techniká­it is alkalmazza. A család történetén ke­resztül egy egész letűnt világ kel életre.

Távol a mai magyar élet mindennapi megrázkódtatásaitól a szerző személyes hangon békít össze minket a múlttal, a mese segedelmével.

A könyvet, amelyet a cikk harangozott be, óriási érdeklő­dés várja Montrealban, az ősszel jelenik meg, de híre már körbejárt.

Nagyon remélem, hogy ez a „mi könyvünk” hazatalál, s itt is megjelenhet.