Minden, amit a szexről tudni akartál, de féltél megkérdezni a rabbitól

ÍGY IS NEVEZHETNÉNK az amerikai zsidóság konzervatív* ága által készített tanulmányt, amely arra szólít fel, hogy alapjaiban kell újra vizsgálni a homoszexualitással kapcso­latos meglévő tiltásokat, hogy Isten szemében mi számít és mi nem „ utála­tosnak”. Az egy tucat rabbiból álló bi­zottság új jelentése más szexuális tabut is szeretne ledönteni, így pl. javasolják a maszturbációt kamaszoknak és egye­dülállóknak házasság előtti, illetve há­zasságon kívüli szex helyett.

Éles viták

A „Zsidó Pásztori Levél az Emberi Szexualitásról” című jelentés várhatóan nagy vitát vált ki, amikor bemutatják a Rabbigyülekezet szokásos évi találko­zóján Catskillben. Az elmúlt néhány évben a mintegy 1400 konzervatív rab­bit tömörítő Rabbigyülekezet heves vitát folytatott arról, hogy legitimizálják-e a homoszexualitást. Arról is szó volt, miként lehetne a hetero­szexuális párokat házasságra, gyermekvállalásra ösztönözni, ezzel biztosítva a zsidóság kontinuitását.

„A Talmud nem prűd” – állapítja meg a hol ünnepélyes, hol igencsak szókimondó fogalmazvány, hozzátéve, hogy a házasság korlátain belül „a párok bármilyen, nekik tetsző módon élhetnek szexuális életet a zsidó hagyo­mányok szerint”, feltéve, ha mindkét fél akarja.

A jelentést az Emberi Szexualitás Bizottsága készítette elő. Két éven ke­resztül különböző szakértőkkel beszél­gettek, a híres Kinsey Intézet dol­gozójától kezdve homoszexuális ak­tivistákon keresztül pszichoanalitikusokig, sőt, még egy tábori lelkészt is megkérdeztek. Az eredeti szövegből sok mindent kihagytak. A végleges forma óvatos kísérlet arra, hogy be­soroljon a két irányzat közé; akik úgy vélik, a konzervatív zsidóságba beletar­toznak a homoszexuálisok is, illetve akik szerint ez már a bibliai törvény, a halacha áthágását jelentené. „Ez jel­lemző a konzervatív mozgalomra és régi trükkjeire” – nyilatkozta egy kiáb­rándult homoszexuális aktivista, aki nem rabbi.

„Akik haladást szerettek volna eb­ben a kérdésben, azok jobban örültek volna egy nagyobb előrelépésnek”, mondja a bizottság egyik tagja, Elliot Dorff rabbi, hozzátéve, hogy akik min­den „radikális haladást” elleneznek, azoknak már ez a jelentés is gondot okoz. „A jelentés egyik tábort sem elégíti ki” – folytatja a rabbi, hoz­záfűzve, hogy ugyanakkor örül a felte­hetően azonnal komoly vitát kiváltó írásnak.

Támogatott maszturbáció

Gerald Zelizer rabbi, a bizottság elnöke, üdvözli a jelentést: „A konzervatív rabbinátus elsőként fogalmazza meg a XXI. századra szóló szexuális etikát.” Négy részlet a pikáns tanulmányból: Az első három a jelentéstervezetből, a negyedik a végleges írásból szár­mazik.

Az erényről:

„…megjelenésünk soha ne hang­súlyozza testünk genitális (nemi) ré­szeit. A rövid ruha, a szexuálisan ösz­tönző fürdőnadrág illetve fürdőruha nem felel meg a zsidó érzékenység megtartásának.”

A házaséletről:

„A párok bármilyen nekik tetsző módon élhetnek nemi életet a zsidó hagyományok szerint. A közösülés minden formája törvényes – mondja a Talmud. A későbbi zsidó forrásokat némileg zavarba hozza ez az engedé­kenység, de a törvény megmarad. A Talmud nem prűd.”

A maszturbációról:

„A tizenéveseknek különösen éret­teknek kell lenniük, hogy elkerüljék a nemi érintkezést… Ezért a reális alter­natíva vagy a házasságon kívüli szex vagy a maszturbáció… Mi, a hagyo­mányt modern ismerettel és körülmé­nyekkel egyesíteni kívánó rabbik, ezért azt tanácsoljuk, hogy jobb maszturbálni, mint házasságon kívül élni nemi életet. Azoknak a kamaszoknak, akik még nem tudják a házasság, a család kötelezettségeit vállalni, de magas hor­monszinttel rendelkeznek, ez különö­sen fontos útmutató a hagyományból.”

A homoszexualitásról:

„A zsinagógában, iskolában tanítók iktassanak be a tananyagba egy, a szexualitásról és ezen belül a homoszexualitásról szóló részt. Ezeken az órákon világossá kell tenni, hogy bár a szexuális tevékenység mindenki életé­nek fontos része, de nem minden. Ebből következik, hogy a zsidó homo­szexuálisokra, csakúgy, mint a zsidó heteroszexuálisokra nem szabad ferde szemmel nézni, mint bizonyos szexuá­lis aktivitást űzőkre, hanem úgy kell tekinteni rájuk, mint emberekre, zsi­dókra…”

Az egyik korai tervezet, mely a tinédzserek szexualitásával foglalko­zik, külön megjegyzésben támogatja a maszturbációt, mint a házasság előtti nemi élet egyik alternatíváját. Ugyan­akkor rámutatnak arra is, hogy a „zsidó tradíció, kezdve a Talmuddal, görbén nézett a maszturbációra”, mivel úgy hit­ték, „hogy csökkenti az ember életere­jét, fizikai legyöngüléshez vezet, sőt, akár az őrületbe is kergethet”. A tanulmány megállapítja, hogy a modem kor új látásmódot kényszerít ki. „Mi a hagyományt modem ismeretekkel és a mai körülményekkel összehangolni kívánó konzervatív rabbik, ezért azt tanácsoljuk, hogy jobb maszturbálni, mint házasságon kívül élni nemi életet.” Ez a tinédzsereknek és az „egyedül­állóknak” szól. Bár ezt a részt végül is kihúzták a végleges szövegből, levelet küldtek a Rabbi Gyülekezet Törvény és Szabályok Bizottságának kérdve: „Az autoerotikus viselkedés (értsd: masz­turbáció) engedélyezett-e, mint a nemi közösülés helyetti szükséges pótlék?” A bizottság, mely a halacha prizmáján keresztül vizsgál meg minden kérdést, válaszolni fog erre és más témákra is.

A hagyomány kötelékében

A bizottságot megkérték egy másik ér­zékeny kérdés megvizsgálására is, ne­vezetesen arra, hogy „utálatosság”-e a homoszexualitás? Ez egyike a legrob­banékonyabb témáknak, mellyel a kon­zervatív judaizmus napjainkban szem­benéz. A szervezet számos tagja harcol a homoszexuálisok, leszbikusok széle­sebb körű elfogadásáért, beleértve jogukat a rabbivá avatáshoz vagy házasságkötéshez. A Dorff rabbi által vezetett liberálisabb vonal azon dol­gozik, hogy a mozgalom nyíltan je­lentse ki, a homoszexualitást már nem tekintik gyűlöletesnek, „újra szent a monogám és szerelmet tartalmazó szex, akár heteroszexuális, akár homoszexu­ális”.

A jelentéstervezet 12 pontban hatá­rozza meg, miként lehet előmozdítani a homoszexuálisok, leszbikusok zsidó közösségek általi elfogadását. Ide tar­tozik a zsinagógák biztatása, tartsanak sabbat vacsorákat a számukra, ahogy „teszik ezt az egyedülállók számára” vagy a homoszexualitást elítélő bibliai szakaszok kihagyása a hagyományos Jóm Kippur-i szövegből, „vagy olvas­suk olyan halkan, ahogy a Tóra bün­tetésről szóló szakaszát olvassuk”.

A végleges szövegből kimaradtak ezek a specifikus intézkedések, s he­lyükbe általánosabb, kevésbé vitatható irányelvek kerültek, beleértve a ren­delkezést, hogy „tegyék a gyülekezet tagjait érzékennyé a zsidó homo­szexuálisok, leszbikusok és azok családjai iránt, akik nem egy kívülálló csoport, hanem közösségünk részei”.

Míg a reformot támogatók csalódot­tak, Dorff rabbi szerint irreális volt töb­bet várni egy olyan időszakban, amikor a konzervatív zsidóság még mindig ezekkel a kérdésekkel „birkózik”.

„Nem hiszem – véli Dorff -, hogy en­nek a bizottságnak szándékában állt megoldani ezeket a problémákat, mert a konzervatív mozgalom nem elég érett a problémák megoldására – úgy tekintjük magunkat, mint akiket jogilag köt a hagyomány.”

Szolidaritás a homoszexuálisokkal

Egy másik prominens rabbi aggódik, hogy esetleg úgy tűnik, a Rabbi­gyülekezet támogatja a homoszexua­litást. Erről szó sincs – fejti ki -, az elfogadás ellen szóló hagyományos érvek végül győztek, s a jövőre nézve is ezt jósolja.

A jelentéshez csatolt hivatalos levél egyfelől kifejezi szolidaritását a ho­moszexuálisok és leszbikusok iránt, akik „másságuk miatt üldözöttnek ér­zik magukat, és tiszteletre, nyílt, stigma nélküli életre vágynak”, másfelől hang­súlyozza a homoszexualitással kapcso­latos vallási tilalmakat. „A bizottság minden tagja elismeri a hagyományunk forrásaiban található tilalmakat a homoszexualitásra vonatkozóan. …Egyi­künk sem hajlandó ezen az állásponton átgázolni.”

Joel Meyers rabbi, a Gyülekezet ügyvezető alelnöke, bár nem kívánt a jelentésről beszélni, dicsérettel szólt a „hatalmas eredményről, mely a rabbik kooperációs készségét, a köztük lévő véleménykülönbségek tiszteletét bizo­nyítja”.

Forward 1994. április Markó Beáta fordítása

* Az amerikai zsidóság „konzervatív” ága áll a legközelebb a Magyarországon túlnyomó súllyal rendelkező „neológ” irányzathoz.