“Miért nem fordult a Számvizsgáló Bizottsághoz?” – Sessler György, a Számvizsgáló Bizottság elnöke
„Miért nem fordult a Számvizsgáló Bizottsághoz?”
Sessler György, a Számvizsgáló Bizottság elnöke
-
Ezelőtt mintegy két évvel Feldmájer Péter, a Mazsihisz akkori elnöke tucatnyi lakásügyet ismertetett a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén, azt állítva, hogy a hitközségre hagyott ingatlanokról nem állapítható meg, vajon teljesültek-e az örökhagyó ezekkel kapcsolatos rendelkezései. Rá három napra a Számvizsgáló Bizottság akkori elnöke, Heisler László a Mazsihisz közgyűlésén fölállt és közölte: a bizottság mindent részletesen kivizsgált, és mindent rendben lévőnek talált. Az egész vizsgálatra összesen egy napjuk lehetett, hiszen közbejött a szombat is. Az én szememben ez annak bizonyítéka, hogy az egész bizottság komolytalan. csupán stempli a hitközségi adminisztráció kezében. Mennyit sikerült ezen változtatnia, mióta ön a bizottság elnöke?
-
Miután engem kevesebb, mint egy éve választottak meg a bizottság elnökévé, ezt a történetet nem volt módomban megismerni, de nem tartom lehetetlennek. Alapvető gond, hogy az egyházak gazdálkodásáról szóló törvény a hitéleti tevékenység számszaki ellenőrzésére nem ír elő olyan szigorú szabályokat, mint a gazdálkodó szervezetek estében. A hitközség ma már gazdálkodó szervezet is: különbség van aközött, hogy a tulajdonában lévő lakást egy rabbinak adja ki vagy egy idegen bérlőnek. Az elszámolási szabályok viszont nem különböznek, és minderről a hitközségi alapszabály sem rendelkezik, amely általában semmit sem tartalmaz az elszámolás rendjéről. Még a vagyonleltárt sem írják elő. Ezt meg kívánom változtatni.
-
Ez azt jelenti, hogy alapszabályt kíván módosítani?
-
Igen, ha kell, átírom az alapszabályt. Sajnálom, hogy ezzel kapcsolatos javaslataimat a Mazsihisz-közgyűlésen az elnök nem szavaztatta meg.
– Mit értett azon, hogy „egyes külföldi zsidó szervezetek a magyar zsidóság rossz hírét keltik”?
Ez gyakorlati tapasztalatunk: a kárpótlásról szóló tárgyalásokon nem vesz részt a magyar zsidóság, a döntéshozó, döntésvégrehajtást felügyelő testületekben sehol sincs jelen a magyar zsidóság képviselője.
-
Aki a Mazsihisz-közgyűlésen felolvasott éles hangú nyilatkozatát hallotta, annak úgy tűnt: az adminisztrációt védi a külső vizsgálattól, a kritikusokat pedig támadja.
-
Én nem védek, és nem támadok senkit. Én azt tartom feladatomnak, hogy áttekinthetővé tegyem az egész hitközségi gazdálkodást. Jelenleg például a vagyonleltárt sem írja elő semmilyen szabály, amit én felszólalásomban ajánlottam. Sem a közgyűlés, sem az elöljáróság nem tájékozott a gazdálkodás ügyeiben. Az ingatlaneladásról is úgy kellett döntést hozniuk, hogy előzetesen nem voltak tájékoztatva. Pedig végül is ők a gazdák, övék a felelősség.
-
A BZSH-közgyűlésen százezer forint körüli négyzetméteráron javasoltak eladni egy olyan lakást, melynek reális ára inkább kétszázezer körül van. Látta már azt a lakást?
-
Nem láttam, mivel az egészről csak a közgyűlésen értesültem, de szívesen megnézném. Jelenleg nem juthatok hozzá ilyen információkhoz, mert Lancz Tibor elnök többszöri kérésem ellenére nem járult hozzá, hogy a BZSH-elöljáróság ülésein részt vegyek. Állítása szerint az elöljáróság nem egyezett bele.
-
Hogyan tud dolgozni a Számvizsgáló Bizottság, ha ilyen alapvető információkhoz nem jut hozzá?
-
Éppen ez a lényeg: a tájékoztatáson, az áttekinthetőségen kell javítani, ezen dolgozom, mióta elnökké választottak. Csodálkozom, hogy Olti Ferenc külső tényezők bevonásával akarja ezt a feladatot megoldani. Vajon ő alelnökként mit tett eddig mindezért? És ha nem sikerült megoldást találnia, miért nem fordult a Számvizsgáló Bizottsághoz? Szerintem először nekünk kell a szervezeten belül megoldást keresnünk, és ha mindez nem sikerül, akkor forduljunk külső tényezőkhöz. Olti Ferenc soha nem jelezte nekem, hogy gondja van a Számvizsgáló Bizottsággal, pedig személyes kapcsolatban vagyunk. Az, hogy a bizottság nem tudja elvégezni a feladatát, az én szememben minden alapot nélkülöző durva vádaskodás.
(jég)
Címkék:2000-05