Menni vagy maradni?

Az örmény zsidók dilemmája

A Jerusalem Post egy jereváni telefonbeszélgetés alapján beszámolt az örmény zsidók rendkívül nehéz helyzetéről.

Sokan – mint a lakosság nagy tömegei – valósággal éheznek. A téli időszakban nincs gyümölcs, zöldség, csupán kenyér és tea kapható. Inessa Bibikova, aki az alijákat szervezi, arról tájékoztatta a jeruzsálemi lap szerkesztőségét, hogy a gazdasági helyzet romlása és a társadalmi nyugtalanság felébresztette a judaizmus és Izrael iránti érdeklődést. De ez még nem jelenti azt tette hozzá, hogy az örmény zsidók mind elszán ták volna magukat a kivándorlásra. (Korábban a Szochnut úgy vélte, elegendő két nagy repülőgép, s a kérdést meg is oldották, Jerevánból).

Valószínűleg 4-500-ra tehető a Leninakanban, kisebb városokban és elszórtan, egyes falvakban élő zsidók száma. A jerevániakat 150-re becsülik. De csaknem mindegyik vegyes házasságban él. A zsidók száma szüntelenül nő, mert özönlenek a menekültek Azerbajdzsánból és Hegyi Karabahból is.

Életkörülményeiket európai, vagy izraeli szemmel nehéz elképzelni. Három éven át nem volt víz, villany, gázszolgáltatás – mondta Inessa Bibikova a telefonbeszélgetésben.

A lakásokban petróleumlámpával világítottunk. A zsidó aktivistáknak sikerült a csecsemők számára tejport szerezniök. Aki fűteni tudta lakását, már gazdagnak számított.

Az örmény zsidóknak nincs zsinagógájuk, a lubavicsi Rebe küldötte igyekszik megszervezni a héber és a Tóra tanítást.

1993 novemberében indult el az első légi alija Jerevánból. 120 olét szállítottak Izraelbe.