Megkövetem Stephen Roth urat…

A B’nai B’rith Böszörményi úti helyiségében Stephen Roth úrral „a nagy tekintélyű nemzetközi jogásszal, a londoni Institute of Jewish Affaires nyugalmazott igazgatójával” beszélgettünk, aki „az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia budapesti fordulóján vesz részt, ahol több nemzetközi zsidó szervezetet képvisel az emberjogi és kisebbségi szekcióban”. Mint kiderült, ez a „több” szervezet összesen két angliai szervezet, amelyek egyike (sajnos a pontos elnevezést nem tudtam megjegyezni) a közép- és kelet-európai zsidóság valamilyen szintű érdekképvise­letére jött létre abban az időszakban, amikor még erre objektíve égetően szükség volt. Nos, Stephen Roth úrban egy hallatlanul kulturált, a magyar zsidóság problémáit naprakészen ismerő, elhi­vatott embert ismertem meg, akit ezúton kell megkövetnem egy kérdésem miatt, amely – nagyon finoman, de – azt firtatta, hogy milyen alapon képviseli ő a közép-európai zsidóságot, különösen a magyart? Roth úr szerintem megbántódott, és azzal védekezett, hogy ő sohasem mondott vagy tett semmit a Hitközség véle­ményének kikérése nélkül. Mert Roth úr ismeri a magyar zsidóságot (hiszen maga is magyar zsidó volt valaha), nyelvi problémái nincsenek, olvassa a magyar sajtót, és tulajdonképpen nagyon meg van elégedve a zsidóság helyzetével Magyarországon és úgy általában Európában. A törvények még nem mindenhol tökéletesek, de csak apróbb zűrök vannak, amelyek mind feloldhatóak megfelelő jogi ráhatással. Roth úr egy lengyel ülésszakon még a pápát is megdicsérte litvániai beszéde miatt. Szóval megkövetem Roth urat, ha megbántotta volna a le­gitimációjára vonatkozó kérdés. Mert Roth úr valóban roppant kulturált, nagy tudású és szemmel láthatóan elhivatott ember, ő nem a Zsidó Világkongresszus, az egy más téma, ő nem fog tárgyalni a magyar zsidók háta mögött, igaz, amazok nem is érthetnek bennünket, mert nem tudnak magyarul, nem innen szár­maznak…

Nem az a bajom, hogy egyeztetve, vagy anélkül tárgyal-e Roth úr, hanem az, hogy úgy tárgyal, ahogyan akar. Csak jó szándékán múlik, hogy egyeztet-e a Hitközséggel, vagy bárki mással. Egy másodpercig nem merült fel bennem – pont ezért követem meg Roth urat, ha megbántottam volna – annak a gyanúja, hogy ő, személyében ne képviselné érdekeinket maximális jóindulattal és hatékonysággal. Mert ő jó és rendes ember. De mi volna, ha rossz ember volna? Akkor nem képviselhetne bennünket?

Újra felteszem a magyar zsidóság vezetőinek a kérdést: meddig fognak közösségünkhöz nem tartozó, általunk nem legitimál, jó és kevésbé jó emberek képviselni bennünket saját kormányunknál, vagy Európa különböző szervezeteiben? Infantilisek is vagyunk, nem csak szegények? Tényleg gyámkodásra szorulunk?

Tényleg megkövetem Roth urat, nem akartam megbántani!

Simon Iván

Az írást október végén eljuttattuk a budapesti B’nai B’rith páholy vezetőjéhez. Korányi Lászlóhoz, aki továbbította Stephen Roth úrhoz Londonba, kérésünkkel együtt, reagáljon a fentiekre. De­cemberi lapzártánkig nem kaptunk választ.