Mégis, kinek az érdeke?
A Mazsihisz „Közép-magyarországi Területi Csoportjának” létrejöttét élénk levélváltás előzte meg a területi csoport elnökének jelölt dr. Feldmájer Péter, valamint a Mazsihisz elnöke, illetve ügyvezető igazgatója között. A vidéki hitközségi elnökök által megtartott háromfős gyűlés jegyzőkönyvét, melynek alapján bejelentik a területi csoport megalakulását, a Mazsihisz vezetői jogi szakvéleményre hivatkozva elégtelennek tartották, és válaszlevelükben a hiányok pótlására kérték fel a kezdeményezőket. Általánosságban üdvözölték a regionális kezdeményezéseket, de hiányolták a három hitközség közgyűlésének jóváhagyását, és helytelennek tartották, hogy a csoport jogi személyként kívánja magát bejegyeztetni a bíróságon. Óvták a kezdeményezőket az egységbontástól, és arra kérték őket, hogy az ötlet kivitelezésétől tekintsenek el. Helyette egy egész országot átfogó regionális fórum létrehozását ajánlották. Viszontválaszában dr. Feldmájer Péter megalapozatlannak minősítette a jogi kifogásokat, és hangsúlyozta, hogy minden tekintetben az alapszabály, illetve a hatályos polgári jog előírása szerint jártak el. Sajnálatosnak minősítette, hogy a Mazsihisz-elnökség közleményüket nem továbbította a közgyűlés résztvevőihez, amit ezért ő a maga részéről megtett.
A közgyűlés végül tudomásul vette a csoport megalakulását, de a kezdeményezők kérését ignorálva nem utasította az ügyvezető igazgatót a bírósági bejegyzés eszközlésére. Ennek megtörténte a kezdeményezők komoly sikere lett volna: egyfelől bejegyzett jogi személyként nagyobb a politikai súlyuk, másfelől a nagyhatalmú ügyvezető igazgatót kényszerítik a nekik kedvező lépésre. Enélkül viszont az új formáció súlytalan.
*
Kötelező jóhiszeműséggel szemlélve a dolgokat, üdvözölni lehet a regionális kezdeményezést, amely fontos lépés a bázisdemokrácia felé. Csak rosszhiszeműek akadhatnak fenn azon, vajon miért nem Mazsihisz-elnök korában jutott eszébe Feldmájer Péternek ez a kezdeményezés, melynek keresztülvitelére akkor alighanem több esély mutatkozott. Rosszhiszemű lenne a kérdés, hogy ha valóban regionális együttműködésről van szó (amit a három elnök egy általánosságokat tartalmazó mondatban intéz el), miért kell a jogi személyiség, miként illeszkedik ez be a Mazsihisz taghitközségeken alapuló struktúrájába? A három hitközség (melynek együttes tagsága jó, ha a száz főt eléri) az alapító nyilatkozatban leszögezte, hogy a regionális együttműködés más közösségek előtt is nyitott. Ha valóban csatlakoznak nagyobb súlyú hitközségek is, és ehhez megszerzik a jogi személyiséget, az már komoly ellensúly lehet a Mazsihisz vezetésével szemben. Talán emiatt nézi gyanakodva a Tordai-Zoltai kettős a regionális kezdeményezést. Feldmájer Péter a Cion bölcseinek jegyzőkönyve betiltását követelő (és a könyvnek ezáltal komoly közvetett reklámot hozó) kampányával már bebizonyította, hogy a továbbiakban is számottevő szerepre tart igényt a zsidó közéletben. Miután azonban erre (a nagykőrösi hitközségi elnökség mérsékelten fontos pozícióján kívül) nincs intézményes lehetősége, csak a partvonalon kívülről kiabálhat be, amit alighanem a jövőben is meg fog tenni. Jelenleg Tordai és Feldmájer között az ún. zéró összegű játszma zajlik: ami egy sikeres akcióval Feldmájernek presztízsnyereség, az Tordainak veszteség, és fordítva. Ezt a helyzetet azonban meg lehet változtatni: ha Feldmájer Péter a zsidó közéletben olyan feladathoz jut, amelyben módja van kamatoztatnia felkészültségét (mindenekelőtt a kárpótlás területén), nem kényszerülne örökké bekiabálásra, mint legutóbb a regionális kezdeményezés ügyében. Ha marad az eddigi felállás, a regionális együttműködés szép eszméje könnyen néhány fős érdekcsoportok hatalmi harcává torzulhat.
(jég)
Címkék:1999-12