Meghalt Kurt Waldheim

2007. június 14. 88 éves korában szívelégtelenség következtében egy bécsi kórházban elhunyt Kurt Waldheim, volt ENSZ-főtitkár, osztrák köztársasági elnök. Maradandó hírnevét e két magas tisztségen kívül annak „köszönhette”, hogy épp elnökválasztási kampánya idején derült ki róla: visszaemlékezéseiben elhallgatta náci múltját.

	Kurt Waldheim

Kurt Waldheimet a háborúban először a keleti frontra vezényelték, később a Thesszalonikit megszálló német csapatoknál állomásozott, majd felderítőtisztként, főhadnagyként került Jugoszláviába.

1945-ben jogi doktorátust szerzett a bécsi egyetemen. Később Karl Gruber osztrák külügyminiszter titkáraként dolgozott, majd diplomáciai megbízatásokat teljesített majd 1968 és 1970 között osztrák külügyminiszter lett. 1972-ben, mint el nem kötelezett, semleges ország politikusát, megválasztották az ENSZ főtitkárává.

E tisztségében két ciklust töltött el, s épp olyan kevés eredményt ért el, mint összes elődei és utódai.

1986-ban az osztrák Néppárt jelöltjeként indult a köztársasági elnökválasztáson, s a kampány már javában tartott, amikor a Profil című hetilap nyilvánosságra hozta, hogy önéletrajzában („Im Glaspalast der Weltpolitik“ – A világpolitika üvegpalotájában) elhallgatta háborús múltjának kényelmetlen részeit. A támadásra Waldheim nem számított. Először rágalmazásnak minősítette az állítást, majd kénytelen volt pontosítani. Ebből lett a világot évekig foglalkoztató, „Walheim ügy”.

Waldheim 1943-ban az E hadseregcsoportban, Alexander Löhr tábornok segédtisztjeként szolgált. Löhrt 1946-ban háborús bűnösként kivégezték, mert ő volt a felelős azért, hogy Thesszaloniki, görög kikötőváros virágzó zsidó közösségét 1943 április-májusában az utolsó emberig deportálták, valamint azért, hogy Jugoszlávia területén véres partizánellenes megtorló akciókat hajtottak végre. Waldheim tagadta, hogy mindezekről tudomása lett volna. Egy nemzetközi történészbizottság azonban később, már a Waldheimről szóló politikai vita idején megállapította, hogy – noha nem volt döntéshozó helyzetben – de részt vett olyan parancsnoki értekezleteken, ahol minderről szó volt, és készített helyzetjelentéseket is.

A háborúban játszott szerepe körüli sumákolás nem tett jót hírnevének külföldön. Rendkívül élesen támadta őt – s közvetve Ausztriát is – Israel Singer a World Jewish Congress elnöke. Ennek, s a többi bírálatnak azonban csak az lett az eredménye, hogy az osztrák szavazók azért is őrá voksoltak, mondván: nem a Zsidó Világkongresszus fogja megszabni, hogy kit válasszunk elnöknek.

Emiatt azonban nemzetközi elszigeteltségbe jutott – hivatali ideje alatt igen kevés elnök, miniszterelnök kereste fel az osztrák fővárost. 1987-ben, a Zsidó Világkongresszus kezdeményezésére az Amerikai Igazságügyi Minisztérium „watch list”-re tette Waldheim nevét, aki többé így nem tehette be a lábát az Egyesült Államokba. Ez egészen halálig így maradt.

 

-Jég-

Szombat