Március 15. – ahogy a radikális nacionalisták ünneplik

Utcai visszatekintő

Forrás: HVG

2008. március 17. / Szegő Péter Március 15. alkalmából a radikálisan nacionalista pártok és mozgalmak több helyszínen tartottak nagygyűlést a fővárosban. A szónoklatok között volt kifejezetten szórakoztató, volt végtelenül bornírt és volt agresszív is. Az antiszemitizmus – bármennyire tiltakoznak a radikális nacionalisták e vád ellen – meghatározó eleme volt a rendezvényeknek. De haladjunk sorjában.

A hvg.hu tudósítója a Szabadság téri Hazatérés templomának bejáratánál éppen a Wass Albert szobrát lefedő, piros festékkel leöntött üveglapot fényképezte, amikor valaki megszólította, hogy a bejárat másik oldalán lévő Szabó Dezső-szobrot védő, s ugyanígy összefestékezett üveglapot is fényképezze le, mire egy harmadik ember odaszólt a tudósítót megszólítónak: „Mit trécselsz az ellenséggel?”

Reggel kilenckor kezdődött a zsúfolásig megtelt Hazatérés templomában az idősebb Hegedűs Lóránt református püspök által tartott istentisztelet. A hvg.hu tudósítóját az ATV Friderikusz most című műsorának rendszeres vendégére, Lukács Béla fizikusra emlékeztette a gesztikulálásaival, hanghordozásával, tekintetével végtelenül szórakoztató Hegedűs. Le kell szögezni: mélyen átélt szónoklatában Hegedűs nem zsidózott; ezt utóbb nem sokan mondhatták el magukról.

Ostorozta az istentelenséget, a globalizációt, a kereskedelmi televíziókat és a kormányt és – valamennyivel kevésbé – a parlamenti ellenzéket is. Mindez Magyarországon gyakran együtt jár a zsidózással, Hegedűs esetében ez nem történt meg. A négygyerekes, tizenkettedik unokáját váró püspök rámutatott a család fontosságára: Karácsony Sándort idézte, aki szerint, „ha az egyén öngyilkos akar lenni, kötelet vesz, ha a közösség öngyilkos akar lenni, egykézik”. Emellett fölhívta a figyelmet a magyar népnek az üdvtörténetben meglévő „kiemelt szerepére”. „Ha a fiatal nemzedékek három-négy gyermekes családok alapítására és fölnevelésére határozzák el magukat, két nemzedék múlva a Kárpát-medencéből nemhogy elfogyunk, hanem továbbra is annak legnagyobb nemzete leszünk, az Istentől kapott csodálatos, eleve elrendelt hivatás szerint. […] Az élet legyen több az életszínvonalnál, a test az öltözetnél. Az életszínvonalért ne mondjuk, hogy csak egy vagy két gyermeket lehet fölnevelni. A tatárjárás után 1,1 millió magyar volt. Senkinek sem volt mosogatógépe, nyugati autója, sőt: keletije sem, senkinek sem volt színes televíziója és mára mégis tizenöt millióan lettünk” – mutatott rá éles taglejtések és tüzes tekintet kíséretében a gyerekvállalás fontosságára.

A hvg.hu tudósítójának föltűnt, hogy a templom épületében – ahol egyébként a Hegedűs-család jelentős része is lakik – kap helyet a Mária Rádió. Eddig úgy tudtuk, hogy a protestánsok számára a Mária-kultusz bármiféle megnyilvánulása az Örökkévaló elleni vétek; ezek szerint ez mégsem így van.

Az istentisztelet hallgatósága, s a hozzájuk csatlakozók, összesen mintegy ezer – zászlókat, s főleg Árpád-sávos zászlókat lengető – ember az Október 6. utca-Petőfi Sándor utca-Kecskeméti utca-Kálvin tér-Vámház körút útvonalon a Szabadság híd pesti hídfőjéhez vonult, a Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége szervezte nagygyűlésre. Az Árpád-sávos zászlók dominanciája azért is volt meglepő, mert az 1848-as forradalom jelképe leginkább a piros-fehér-zöld trikolór, illetve a fehér alapszínű, peremén lévő piros-zöld farkasfogakkal díszített zászló.

A hvg.hu tudósítója megkérdezte az egyik, folyamatosan sípoló, magát megnevezni nem kívánó tüntetőt, hogy miért sípol. Azért – így a válasz –, hogy Gyurcsány Ferenc takarodjék. Arra, hogy a sípolás mennyiben növeli a kormányfő lemondásának esélyeit, a hvg.hu kitérő választ kapott: „Jogom van sípolni.”

Amikor az Október 6. utcában egy bérház emeleti lakásából a sokaságot leöntötték vízzel, tömeg egy része – a nap folyamán először, de nem utoljára – a „Mocskos zsidók!” rigmust kezdte skandálni. A jelszavak emellett a szokásosak voltak: „Hazaáruló!”, „Elkúrtad!”, „Fegyverbe!”, „Kétezer-hat, ötvenhat!”, „Gyurcsány, takarodj!”, stb. Ez utóbbi leágazása a „Gyurcsány, takarodj, vidd az összes haverod!”.

Az idősebb Hegedűs által abszolvált, aránylag jó felütést erős visszaesés követte. A nap többi szónoka egyáltalán nem volt szórakoztató, sőt. A Fővám tér első szónoka, ifjabb Hegedűs Lóránt visszautasította, hogy hallgatósága szélsőséges, randalírozó csőcselék lenne, mint ahogy azt a „népnyúzó, életellenes, magyarellenes hatalom által fizetett tömegtájékoztatás eszközök” szeretnék láttatni. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt „szociopata állatnak” becéző református lelkipásztor szerint tőlük senkinek sem kell félni, kivéve a hazaárulóknak, az egyetemes emberi értékeket lábbal taposóknak, a magyargyalázóknak. A szónok odapörkölt azoknak a „bizonyos egyházi köröknek” is, amelyek negatívan viszonyulnak a Magyar Gárda megalakulásához. „A vad törzsi sovinizmus olajozott gépezete megfelelő nemzetközi háttértámogatással – és ez, kérem szépen, nem paranoia és üldözési mánia, hanem valóságos tapasztalata a magyarnak – olajozza már és gyutacsolja az etnikai bombát.” (Értsd: a zsidóság a cigányságot bérli föl a magyarság kipusztítására – Sz. P.) Hegedűs megismételte azt a korábbi, Petőfi Sándortól kölcsönzött és Simon Peresz izraeli köztársasági elnöknek címzett, 2007. október 23-án általa már elmondott idézetet, miszerint „Foglalod a kurvanyádat/De nem ám a mi hazánkat!” Ifjabb Hegedűs Lóránt kijelentette: „a valódi köztársasági értékrend hiteles képviselői vagyunk”, majd fölolvasta a nádori testületnek a magyar nemzethez címzett kiáltványát, amelynek első pontja a szentkorona-tan rehabilitálását követelte. A többi pont ismertetésétől inkább eltekintünk, követelésként volt benne magyar közigazgatás, a magyarellenes pártok betiltása, törvény előtti egyenlőség, külső és belső revízió, Magyar Gárda, az etnikai alapú bűnözéssel szembeni határozott föllépés, satöbbi. Mindenesetre nem kerülhette el figyelmünket, hogy a kiáltvány egyszerre követelte a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a magyar- és társadalomellenes sajtó betiltását.

A hvg.hu tudósítója azt kérdezte ifjabb Hegedűstől, hogy, amennyiben nem Simon Peresz, hanem az uruguayi vagy az ugandai államfő tette volna az inkriminált kijelentést Magyarország fölvásárlásáról, az is ennyire kicsapta volna-e a biztosítékot. A volt országgyűlési képviselő úgy felelt: „Egy ilyen kijelentés főleg akkor veri ki a biztosítékot, ha van valóságalapja. A magyar államnak kötelessége lenne egy ilyen kijelentést követően vizsgálatot indítani. Ha nincs a kijelentésnek valóságalapja, akkor az a vizsgálat során kiderül. Ha van, az is kiderül. Ha az uruguayi vagy az ugandai államfő mondta volna ugyanezt, akkor is szükséges lenne a vizsgálat. Az a vizsgálat azonban, ami az ugandai befektetők magyarországi szerepvállalását illeti, valószínűleg hamar lezárulna. Az izraeli befektetők szerepvállalásával kapcsolatban valamivel tovább tartana a vizsgálat.”

A konferanszié, Gálfalvy Gallik Béla bejelentette, hogy beszédet tart „Mátyás királyunk és Hunyadi János egyenes ági leszármazottja, vitéz Hunyadi László, a nádori testület megválasztott nádora”. Ez azért érdekes, mert Hunyadi Lászlónak nem volt gyereke, Hunyadi Mátyásnak pedig mindkét unokája, Corvin Kristóf és Erzsébet még gyerekkorában elhunyt, s Erzsébet hercegnő 1508-as halálával kihalt a Hunyadi-család. Hunyadi szereplése elmaradt, mert – mint kiderült – szónoki képességeit egy másik rendezvényen csillogtatta. Gálfalvy Gallik egyébként vitéz Gálfalvy Gallik Béla néven szerepelt, ami azért meglepő, mert a vitézi címeket 1945-ben eltörölték. Mivel a vitézség – a grófi és a bárói méltósággal szemben – nem volt örökölhető, még egy exvitéz is legalább nyolcvan éves kellene, hogy legyen, Gálfalvi azonban semmi esetre sem több hatvannál.

Az ezt követő beszédeket jól jellemzi, hogy intellektuálisan Szili Katalin, szónokilag pedig maga Medgyessy Péter bármikor, akár éjjel az álmából fölkelve übereli, úgyhogy a részletes ismertetést inkább hagyjuk. Volt eskütétel, függetlenségi nyilatkozat, szívcsakra, nem eladó magyar föld, alkotmányozó nemzetgyűlés, nemzeti ellenállás, mediális úton való szólás, satöbbi. Az egyik szónok bejelentette a magyar királyi (!) leventemozgalom megalakulását. Ugyanő szerint a magyarok létre kell, hogy hozzanak „egy olyan szláv nyelvet, amit a környező országokban, akár Horvátországban, akár Romániában (sic!), akár Szlovákiában értsük, hogy mit beszélnek”.

A rendezvény végén Gálfalvy Gallik megköszönte a leendő „magyar királyi rendőrségnek” a színhely biztosítását. Az elején még egy-kétezer fős tömeg a műsor befejezésére pártucatnyira apadt. Sokan vélhetően a Jobbik Erzsébet téri nagygyűlésére mentek át.

Jobbik

Mivel a hvg.hu tudósítója a többséggel ellentétben végig a Fővám téren maradt, ezért a Jobbik nagygyűlésének az elejét lekéste. Egyébként a MIÉP körülbelül ugyanekkor, 14.30-kor – más forrásaink szerint 14.00-kor – kezdett a Hősök terén. Mivel a tudósító – mint látható – nem tud egyszerre nemhogy három, de még két helyen sem lenni, választania kellett. Tekintve, hogy a magyar radikális nacionalizmus zászlóshajója már évek óta nem a MIÉP, kénytelen volt Csurka István egyszázalékos törpepártjának rendezvényét ezúttal mellőzni.

A Jobbik mintegy tízezres nagygyűlésén a tudósító odaérkezésekor épp egy gárdistanő követelte a parlament kétkamarássá alakítását, a pártlisták eltörlését és a Magyar Gárda elleni „koncepciós per” azonnali beszüntetését, a külhoni magyarok magyar állampolgárságának megadását, stb.

Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya a „magát liberálisnak és baloldalinak hazudó” hatalomról beszélt. (A tudósító ebből arra következtet, hogy a Gárda főkapitánya szerint a mai hatalom nem baloldali és nem liberális. Akkor viszont föltolul a kérdés, hogy mi a probléma vele, illetve ha a nem baloldali és nem liberális hatalommal van baj, akkor mi a baj a baloldalisággal és a liberalizmussal.) Dósa úgy vélte: a mai Magyarország forradalmát először a lelkekért, a lelkekben kell megvívni. Szerinte most diktatúra van, melyben a kormányzat fő eszköze a média. „Rákosi és Kádár örökösei újra idegen érdekek szolgálatában árulják a hazát el és ki” – szögezte le. A főkapitány azon eszmefuttatását, hogy „új uraik szándékai szerint új értékrendet akarnak kialakítani, ahol egy maroknyi kiválasztottban keltett állítólagos rossz érzésekre hivatkozva az Árpád-sávos lobogó üldözendő jelkép, a turulmadár pedig kipusztításra ítélt fajta lesz velünk, a nemzetben gondolkodókkal együtt” – jelentős kihívás nem zsidózásnak venni. Dósa egy izraeli biztonsági szakértőt idézett, aki szerint „a Magyar Gárda, a palesztinokhoz hasonlóan – itt izraeli megítélésről van szó – terrorista szervezet”. Az egykori katonatiszt szerint a Magyar Gárda a márciusi ifjak és az 1956-os szabadságharcosok méltó örököse.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az 1848-as forradalom néhány kiemelkedő alakjának nevét olvasta föl, majd több mostani politikusét – utóbbiakra a tömeg hangosan fújolt. Vonának a Gyurcsány kormány tagjairól a denevérek jutnak eszükbe, mert „rájuk nézni is gyomorforgató”, mert „fákon lógnak” és mert „vérszívók”. Az elnök szerint az SZDSZ ma Magyarország legszélsőségesebb pártja. Hangsúlyozta azon reményét, hogy a következő választásokon a Jobbik bekerül az Országgyűlésbe. Bejelentette: a Jobbik még idén tavasszal létrehoz egy környezetvédelmi, zöld kommandót, amelytől „azoknak a multinacionális cégeknek, amelyeknek félnivalójuk van, a hideg verejték fog csurogni a hátukon”.

A Jobbik nagygyűlése után a tömeg átvonult a Blaha Lujza térre, a Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényére. A vonuló tömegben valaki viccesen elkiáltotta magát: „Éljen Kóka!”, mire azonnal jött a válasz: „Izraelben.” A tömeg egy része elhaladt a Herzl Tivadar téren, ahol valaki kiköpött a zsinagóga előtt. Miután a hvg.hu tudósítója megkérdezte, hogy ez a zsidóságnak szól-e, az illető – aki nevét nem kívánta a hvg.hu olvasóival megosztani – lemocskoszsidózta a tudósítót és megfenyegette, hogy megüti, mihelyt kevesebb lesz a környéken a rendőr, de ezt az ígéretét nem tartotta be. Hozzátette: a zsidóknak egy dolguk van, menni Auschwitzba, Birkenauba vagy a gettóba.

	“Egy békés járókelő” (Fotók: Szegő Péter)

A Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényén két radikálisan nacionalista zenekar, az Oi-kor és a Romantikus Erőszak lépett föl. A szónokok körülbelül az eddigieket hozták, a közönség azonban – ha lehet – még radikálisabbnak tűnt, rengeteg volt a bőrfejű. Az egyik szónoktól Sólyom László is megkapta a magáét, aki „Izraelben elismerte a zsidó nép jogát az önvédelemre. A magyar népét mikor ismeri el?” (Sólyom nem a zsidó nép, hanem Izrael jogát ismerte el az önvédelemre és hozzátette, hogy az önvédelemnek tiszteletben kell tartania az ember jogokat.) Az itt is fellépő ifjabb Hegedűs Lóránt lényegében a Fővám téren elmondottakat ismételte meg.

A tüntetők egy Gyurcsány Ferencet jelképező bábut akasztottak föl az egyik KRESZ-táblára, majd a tüntetés végén – biztos, ami biztos – föl is gyújtották. A sok szónok által diktatúrának nevezett rendszer rendőrsége mindezt tolerálta. Amikor az egyik készenléti rohamrendőrnővel egy forradalmár üvöltve közölte, hogy „Megb…lak!”, a rendőrség ezt szótlanul tűrte. Ahogy az diktatúrákban szokás.

Ide kattintva tekintse meg az eseményen készült videót