Magyar zsidó sportolók a washingtoni Holocaust Múzeumban
Forrás: Független Hírügynökség
2008. április 27. Külön szekciója van a magyar sportolóknak a hétvégén a washingtoni Holocaust Múzeumban megnyílt “Náci Olimpiai Játékok” címet viselő kiállításon.
Az 1936-os berlini olimpiai játékokon összesen tizenkét zsidó sportoló nyert aranyérmet, közülük hat magyar. A múzeum egyébként végigköveti azt is, hogy hány magyar sportoló halt meg koncentrációs táborban.
Nem véletlen a Náci Olimpia című kiállítás megnyitásának időzítése, hiszen nemsokára megkezdődnek a pekingi olimpiai játékok. “A roppant merész kiállítással nem akar a washingtoni Holocaust Múzeumban állást foglalni, de igyekszik visszhangozni a pekingi olimpia körüli elégedetlenséget” – nyilatkozta a kiállítást szervező kurátor, Susan Bachrach. Hozzá tette: “az áthallások az 1936-os hitleri olimpia és az emberi jogok sárba tiprásával vádolt pekingi rezsim között nyilvánvalóak.”
Susan Bachrach szerint a kiállítás célja annak demonstrálása, hogyan használta fel propagandacélokra a hitleri Németország saját hatalma megerősítése érdekében az olimpiai játékokat. A kiállítás végigvezet azon a folyamaton, amely a sport jelszavával és álcája alatt zajlott, és amely a katonai kiképzés, a háborús felkészülés szellemében a fiatalok átnevelésén dolgozott. A kiállítás bemutatja, hogy már az olimpia előtti években sem tolerálták a zsidókat a német sportolók között. Egyetlen, zsidó és német szülőktől született sportoló, Helen Mayer vehetett részt a versenyeken Németország színeiben. A fiatalok körében terjedt az úgynevezett Nürnberg-törvény, amely megtiltotta és büntette nemcsak a házasságot a zsidók és árják között, hanem a szexuális életet is. És már akkor javában működtek a munkatáborok. Így amikor az Amerikai Olimpiai bizottság elnöke, Avery Brundage, az amerikai zsidószervezetek tiltakozása miatt elutazott Németországba, jelét sem látta a zsidóüldözésnek, így nem volt oka bejelenteni az olimpia bojkottját. A zsidószervezetek sem merték felvállalni hivatalosan a bojkottot, a kiállítás dokumentumai szerint azért nem, hogy ne adjanak táptalajt a zsidóüldözésnek.
Berlinben összesen tizenkét zsidó sportoló nyert aranyérmet az 1936-os játékokon, és közülük hat magyar zsidó volt: Bródy György és Sárkány Miklós – vízipólósok, Csák Ibolya magasugró, Kabos Endre kardvívó, Schachere-Elek Ilona tőrvívó, Kárpáti Károly birkózó. A kiállítás nagy hangsúlyt helyez a magyar zsidók részvételére a játékokon, külön szekciója van a magyar aranyérmeseknek a múzeum anyagában.
Bachrach szerint nem találtak olyan dokumentumot, amelyben a németek kifogást emeltek volna a magyar kormánynál, hogy zsidó sportolók tucatját küldte el az olimpiára, ráadásul hatan arannyal tértek haza. Ám hozzá tette, hogy további alapos kutatómunka még várat magára. Azt is leszögezi, hogy a zsidók részvétele asszimilációs célokat szolgált, másrészről sokuk még nem volt zsidóként megbélyegezve abban az időben.
A magyar zsidó sportolók életének nyomon követése nem zárul le az 1936-os náci olimpiával. A Holocaust múzeum megemlékezik Petschauer Attila, Gerde Oszkár kardozókról és Garai János tőrözőről is, akik azon magyar zsidó deportált között voltak, akik koncentrációs táborban vesztették életüket.
