Magyar kántorok

Írta: Babits Antal - Rovat: Archívum, Zene

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. Praktikus üzleti meggondolásból az anyag CD-n, hanglemezen és kazettán egyaránt megvásárolható.

A sokak által csak alig-alig ismert hazai héber liturgikus kántorművészetbe, vagy a vele egy tóról fakadó zsidó zenekultúra más műfajaiba is jó betekintést enged a most közreadott kiadvány, amelynek főszereplői azok a kántorok, akiknek ősei már több ezer évvel ezelőtt dicsőítették az Örökkévalót.

A héber Szentírás első könyvének tanúsága szerint a zenészek atyja Lemech fia Júbál volt (B’résit 4,21), aki minden hárfásnak és fuvolásnak tehát a hagyomány szerint a zenének, mint a legrégebbi Bibliában említett művészeti ágnak az őse. Később, a pátriárkák korában mind a nyilvános, mind a magánünnepek alkalmával meghatározó szerepet kapott a zene, és a vele szorosan összefonódó tánc. Meghatározó jellegét minden generáció életében megőrizte, az igazi ünnepélyesség zálogául szolgált az egyes alkalmakkor nemzedékről nemzedékre (Dór dór v’dórsáv).

A ritmikus verssorokból álló rímes himnuszok előadása követelte meg a régi előimádkozó felváltását a zeneileg képzett, gyakorlott előénekessel, a kántorral (chazan). Jekudaj gáon a 8. században megalakította a mai értelemben ismert kántorok rendjét. A zsinagógái rítus tág teret nyitott a szabadon koloráló énekes improvizációnak. A templomi kántorok vándorlásaik során a legkülönbözőbb zenei jelenségekkel és stílusokkal kerültek kapcsolatba, népi és műzenei elemek egész sorát vitték be a zsidó liturgiába, a trubadúr-énekektől kezdve az újabb opera- és dalzenéig.

A most közreadott hazai kiadványokon is jól megfigyelhető a fentiekben leírt hatás, amely egyúttal párosul a kiadó nagyfokú stílusérzékével, hiszen nem egy szokványos liturgikus tematika alapján hallhatóak a megszólaló darabok. Változatosságot mutatnak az egymás után következő zenei megnyilatkozások. Az egyik kuriozitás, hogy világviszonylatban is ritkán hallható kvartett, illetve duett felvételek közreadására vállalkoztak az előadók, akik a hazai kántorművészet legjobbjai közül valók. Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy eddigi munkásságuk legjobbját nyújtották e felvételeken, amelyek között még nemzetközileg jelentőének mondható produkciók is születtek. Itt kell azonban megjegyeznem, hogy a Duo-Sound stúdió munkatársai, illetve a közismert zsenialitású Matz László zenei rendező a technika modernkori csodáival egyes esetekben valóban fantasztikus dolgokat tett egy-egy kántor hangjával és töretlen szólamvezetésével, amelyek azonban csak stúdiókörülmények között lehetségesek. Túl a technikai káprázatokon; hangszín, hangerő, akusztika, s biztos intonáció a végtermék, ami minden közreműködő együttes érdeme, s maradandó élményt nyújt minden érdeklődőnek.

Klein Ervin esetében elsősorban a szuggesztív előadás, illetve a szép kiejtés, valamint a stílusos futamok, díszítések emlékezetesek. Élete talán legjobb felvételei készültek most.

Kálmán Tamás bensőséges előadása mellett a leghíresebb kántorok szellemét idézte, amely technikailag szinte tökéletes, helyenként bravúros.

Fekete László elsősorban a rá jellemző meditatív, melankolikus életérzéseket helyezte előtérbe. A duett, illetve a kvartett darab megszólaltatásakor érezhetően kilépett e körből, s a partnerek hatására tőle ritkán hallható felszabadult interpretációval új oldaláról is bemutatkozott.

Tóth Emil technikai fölénye izzó szenvedéllyel, s a tőle megszokott átütő erővel párosult.

A mindannyiukat orgonán, illetve zongorán kísérő Mayer Erika önmagához képest szokatlanul visszafogott, csak a lényegre szorítkozó, puritán kíséretével háttérben maradó előadóként mutatkozik be e felvételeken.

A most közreadott zenei matéria a kiadói tervek szerint egy sorozat első darabja, amely megítélésem szerint összességében jól debütált a hazai és a határainkon túli hanglemezpiacon egyaránt.

Babits Antal

Címkék:1992-10

[popup][/popup]