Magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok

Két ország gazdasági kapcsolatait, jövőbeli lehetőségeit a hivatalos kormányszervek képesek a legjobban felvázolni. Az üzletemberek, a cégek tevékenységéhez a kereteket egyértelműen ezen intézmények teremtik meg. Két minisztérium illetékes vezető munkatársát kérdeztük meg a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok helyzetéről.

A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában dr. Bánki Frigyes főosztályvezetőt elöljáróban egy rövid általános állapot rögzítésére kértük.

-Hazánk számára Izrael a térség egyik legfontosabb gazdasági partnerévé fejlődhet, amely különleges nemzetközi kapcsolatrendszere révén fontos szerepet tölthet be a magyarországi tőkeberuházások szervezésében. Sokoldalú politikai és erkölcsi támogatást kaphatunk a nemzetközi pénzintézetekben, számos területen vásárolhatunk csúcstechnológiát képviselő termékeket, fejleszthetjük a szerkezetváltási törekvéseinket jól szolgáló műszaki-tudományos együtt- működést. Miután Izrael országunk számára nagyon fontossá vált, ezért 1990. január 1-től Pados László kereskedelmi tanácsos vezetésével kereskedelmi képviseletét működtetünk Tel-Avivban. Rövid idő alatt intenzív együttműködést sikerült kialakítanunk az izraeli gazdasági élet meghatározó szereplőivel, a kormányhivatalokkal, intézményekkel, bankokkal, nagyvállalatokkal, a fejlett ipari országok pénzügyi-üzleti köreivel is különlegesen jó kapcsolatokat tartó személyiségekkel.

• A kétoldalú közvetlen kereskedelmi forgalom várhatóan hogyan alakul 1991-ben?
• Az elhatározott 35-38 millió dolláros export, valamint a 20-25 millió dollárt kitevő import teljesíthető lesz. Kedvezőtlen, hogy exportunk szerkezetét továbbra is az anyag jellegű termékek uralják Az import több mint felét az anyag jellegű termékek tették ki, elsősorban szerves finomvegyszerek, állatgyógyszerek, rovarölőszerek, gyomirtószerek. A mezőgazdasági behozatalban döntő a narancsimport. Tovább folytatódik a csúcstechnológiai termékek behozatala, gondolunk itt a telefon- központokra, biztonsági jelzőrendszerekre, mezőgazdasági gépekre, valamint műanyagmegmunkáló berendezésekre.

– A gazdasági kapcsolatok fejlődése akkor lehetséges, ha az államközi kapcsolatok is javulnak.

-Antall József miniszterelnök izraeli látogatása során aláírták a Kettős adózás elkerülését biztosító egyezményt, a Beruházásvédelmi egyezményt, továbbá a Tudományos és technológiai együttműködési egyezményt. A miniszterelnöki látogatás előestéjén ratifikált kereskedelmi megállapodás alapján létesülő gazdasági vegyesbizottság alakuló ülésére is rövidesen sor kerül. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, az eseményekről múlt időben kell szólni. Az Izraeli Külkereskedelmi Kockázatokat Biztosító Társaság 10 millió dollár értékben rövid, 5 millió dollár értékben középlejáratú, feltöltődő hitelkeretet nyit magyar bankoknál. A Társaság garanciája alapján az izraeli exportőrök kedvezményes kamatozású hi- telekhez juthatnak. Az izraeli kormányzat arra számít, hogy a döntéssel fellendíti Izrael fogyatási cikkek, nyersanyagok, de főleg elektronikai, egészségügyi és mezőgazdasági berendezéseinek exportját. Még idén izraeli gyáriparosok és exportőrök küldöttsége jön Magyarországra. Üzletemberek találkoznak egy- mással és a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit tárják fel.

• Hogyan tudja a tel-avivi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség segíteni a gazdasági kapcsolatok fejlesztését?
• A kereskedelmi tanácsos és csapata információs munkája egyre sokrétűbb és gyümölcsöző eredményeket ígér. Az izraeli gazdasági-pénzügyi életben fontos szerepet betöltő személyiségeket folyamatosan tájékoztatják a magyar kormány gazdaságpolitikájáról, a privatizációról, kereskedelempolitikánkról és a külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatos szabályozás változásairól, kereskedelmi kapcsolataink bővítésének lehetőségeiről. Levélben tájékoztatják a kormányhivatalokat, az Izraeli Gyáriparosok Szövetségét, valamint a kereskedelemfejlesztő intézmények és a sajtó képviselőit a kétoldalú gazdasági kapcsolatok eredményeiről és a tervekről. De nem csupán az izraeli partnereket kell tájékoztatniuk, hanem a magyar hatóságokat és a vállalatokat is. Folyamatos jelentéseket küldenek és széles körben hasznosítható piaci információkat továbbítanak számunkra. Tájékoztató anyagaik kitértek a lakásépítés, a vasút, az energetika, a vegyipar, a mezőgazdaság, a textilipar potenciális lehetőségeire. A vállalatokkal fenntartott napi kapcsolataik intenzitását jelzi, hogy a kereskedelmi kirendeltség egy esztendő alatt közel hatezer levelet, faxot, telexet küldött “ki, és a vállalatok részéről is több mint kétezeröszáz írásos megkeresés érkezett.

-Nagyon röviden hogyan fogalmazható meg gazdasági kapcsolataink jövője?

– Exportunk növeléséhez szükséges, hogy ismét megjelenhessünk a piacon a volumenhordozó olajosmagvakkal, bővüljön a fémtömegcikkek, a vegyi és műanyag alapanyagok kivitele, továbbá megbízásokat szerezzünk könnyűszerkezetű lakóépületek, panelek szállítására. A következő években szembe kell néznünk a volt KGST-országok, valamint Jugoszlávia és Kína fokozódó konkurrenciájával. Az elmúlt időszakban Románia kivételével valamennyien látványosan növelték kereskedelmi forgalmukat Izraellel. Főleg fémtömegcikkek és vegyi alapanyagok területén növelték eladásaikat, nem ritkán dömpingárakat alkalmazva. Az export szerkezetében rövid távon áttörő változással nem számolhatunk. Az elkövetkező 2-3 év feladata lesz, hogy megbízásokat szerezzünk energetikai berendezések, erőművi felszerelések, vasúti szerelvények és más ipari termékek, illetve fogyasztási cikkek szállítására. Az import szerkezetében a múlt évben beindult kedvező folyamatok tovább erősíthetők, növelhetjük a csúcstechnológiát képviselő árucikkek vásárlását, a távközlés, az elektronika, az egészségügy, a mezőgazdaság (takarmányfeldolgozás, öntözés, tejtermelés, kisgazdaságok gépesítése) területein. Elsősorban a tőkeerős magánvállalatok, befektető társaságok, kiemelkedő üzleti pénzügyi személyiségek közreműködésével további tőkeberuházások szervezhetők Magyarországon az izraeli partnerek által külföldön feltárt finanszírozási források bevonásával.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban Vadas Tamás miniszteri tanácsossal, a téma referensével beszélgettünk a magyar-izraeli ipari kapcsolatok alakulásáról.

Mekkora volt az év első hét hónapjában az Izraelbe irányuló magyar ipari export?

• Összességében 26 millió dollárt tett ki, ebből 11 milliót a kohászati termékek, 2,4 milliót a gépipari termékek, 10,2 milliót a vegyipari termékek és 1,1 milliót a könnyűipari termékek tettek ki.
• Milyen lehetőségek vannak a gazdasági kapcsolatok bővítésére?
• A tel-avivi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség jelentős szerepet vállal ab- ban, hogy a magyar iparvállalatok részére új export területeket tárjon fel és a két ország gazdasági kapcsolataiba a legjelentősebb izraeli vállalatokat is bevonja. Ha hosszabb időre tekintünk előre, akkor várhatóan a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányába fog elmozdulni exportunk. Ez azt jelenti, hogy az egyébként nagy fontosságú kohászati és vegyipari alapanyagok mellett a tradicionális magyar gépipari ágazatok termékei is egyre jobban képviseltetik majd magukat.

Magyarok az izraeli lakásépítésben

• Néhány főbb területet emeljünk ki és kíséreljük meg bemutatni a jelenlegi helyzetet és a lehetőségeket.
• A kohászati termékek legnagyobb részét az alumínium féltermékek tették ki, de jelentős súllyal képviseltette magát a magyar acélipar is. Mind nagyobb teret kapnak a magasabb feldolgozottsági fokú anyagok.

A vegyipari export legnagyobb részt polimerekből, alifás és heterociklikus vegyületekből és gyógyszer alapanyagokból áll.

Izraelben az elkövetkezendő tíz évben várhatóan 100 millió dollárt költenek vasútfejlesztésre. Ambiciózus pályaépítési és gördülő állományfejlesztési program folyik, melybe a magyar vállalatok sínek, kommuter és távolsági szerelvények megajánlásával és szállításával kapcsolódhatnának. Érdeklődésre tarthatnak számot a vasútbiztosító és utastájékoztató rendszerek is.

Az energetikai berendezések vonatkozásában irányt mutattunk a hazai vállalatoknak izraeli piaci törekvéseikhez. Az Energiagazdálkodási Intézet dicséretre méltó aktivitással foglalkozik a légkondenzáció alkalmazásának meg- alapozásával Izraelben. Három korróziós kísérleti berendezésük már évek óta működik az I.E.C. kísérleti telepein, értékelésük kiváló. Az Ormat cég, mely a világon már több mint 3000 MW geotermikus erőművi kapacitást létesített, érdekelt a magyar geotermikus energiakincs hasznosításában koncessziós alapon. Várják a készletek energiatermelésre való alkalmasságának verifilikálását és a vonatkozó magyar jogszabályok megszületését.

Csaknem állandó igény mutatkozik nagyfeszültségű villamos berendezésekre, de kisebb feszültségszinteken hagyományos készülékekre és külön- álló S.F.6 megszakítókra is. Feltártuk az izraeli ipari kazánigényeket 1-16 T/H kategóriában. Ilyen kazánokból körül- belül négyszáz üzemel Izraelben, s ennek több mint a fele a kibucokban lévő iparvállalatoknál. Izraeli gyártás gyakorlatilag nincs, illetve nem konkurrenciaképes.

A víztechnológiák területén együtt- működést kezdeményeztünk a TAHAL céggel, és megismertük az ipari vízkezelő berendezések legnagyobb vállalkozóinak tevékenységét, amelyek számára kooperációs lehetőségeket ajánlottunk fel.

A nagymérvű bevándorlási hullám- mai összefüggésben felmértük a magyar építőipari vállalatok részvételének lehetőségét. A reális üzletnek mutatkozó készház-export feltételei is megváltoztak: csak olyan vállalkozónak lehetnek esélyei, aki hajlandó a gyártás egy részét Izraelbe telepíteni, s ezen felül az importált részre (amelynek hányada 25%-ot nem haladhatja meg) 5-7 éves hitelt is tud nyújtani. Az építőanyagok közül a cementkötésű forgácslap, gipszkarton- lap, a faanyag, a korszerű fa és fém nyílászáró, a burkolóanyagok és színvonalas szaniter áruk értékesíthetők, bár ezeket jelentősen terheli a nagy távolság miatti tetemes szállítási költség.

Kapcsolatot létesítettünk Izrael vezető gépipari és elektronikai high-tech vállalatával, a több mint 20 ezer főt foglalkoztató Israel Aircraft Industries-zel. Elektronikai divízióját összehoztuk a magyar elektronikai vállalatokkal. Kapcsolatokat építettünk ki az ELRON high-tech konszern vállalataival, és megkerestük a TEFEN fejlesztési parkok Galileában.

Izrael a magyar iparban

• Az igen részletes felsorolás után kérjük, hogy említse meg azokat a cégeket, vegyesvállalatokat, amelyek sikeres termelési kooperációt folytatnak hazánkban.
• Az Eisenberg csoport a Masterfil váci fonóüzemében beruházást hajtott végre, és a létrehozott termékeket exportálják.

A Degem Systems Ltd. a világ egyik legrangosabb szoftver oktató- és továbbképző cége és a Magyar Hitelbank oktatástechnikai szoftvert előállító vegyesvállalatot hozott létre budapesti székhellyel, amelynek rendelésállománya jelentős részét a világbanki oktatási programokra előirányzott összegek teszik ki.

A Tungsram izraeli érdekeltségű vegyesvállalatot működtet budapesti székhellyel, az új cég floppy-gyártással és lézertechnikával foglalkozik.

Az AMPI tel-avivi cég a Borsodi Vegyikombinátba ruházott be tőkét. Az új üzem műanyagok újrafelhasználására létesült. Ez a beruházás lehetővé teszi pótlólagos PVC-granulátum exportját.

Az USA-Izrael szabadkereskedelmi megállapodás adta lehetőségeket kihasználva a Charnoa izraeli cég a Szerszámgépipari Művekkel hozott létre vegyesvállalatot. A magyar szerszámgépeket izraeli vezérlőberendezésekkel gyártják és a végterméket az Egyesült Államokban értékesítik.

• Beszélgetésünk másnapján indul Izraelbe, tagja lesz annak a delegációnak, amelyet Bod Péter Ákos ipari miniszter vezet. Előreláthatólag mely területeken lehetséges most az előrelépés?
• Két területen számítunk jelentős fejlődésre, az egyik az idegenforgalom, amelynek ügyében szeretnénk megállapodást is aláírni, a másik terület pedig a geotermikus energiával, annak hasznosításával kapcsolatos.

Bánhidi László