Luxusingatlan a pesti zsidónegyedben

Forrás: Múlt-Kor

2008. május 23. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ellenzi a Dohány utcai zsinagóga mögött két műemléki védettség alatt álló épületet és egy nyolcemeletes szárnyat is magába foglaló több mint 100 lakásból álló, Herzl Passage ilyen formában történő felépítését, és ez ellen további lépéseket tervez – mondta el Feldmájer Péter, a szervezet elnöke az ÓVÁS Egyesület által szervezett szerda esti beszélgetésen, Budapesten.

“Elkötelezettek vagyunk, hogy a zsidónegyed megmaradjon, és ennek a területnek a kinézete ne változzon, mert egészében gyönyörű, legalábbis a történelem egy lenyomata” – szögezte le a Mazsihisz elnöke, majd hozzátette, “még a legértéktelenebb épületet is meg kell óvni, mert így marad meg ennek a városrésznek a szövete”.

Feldmájer Péter emlékeztetett arra, az építkezés etikai, jogi és építészeti problémákat is felvet: a Síp utca és a Dohány utca között felépülő nyolcemeletes épületszárny mellett “súlyosan károsodik majd a Dohány utcai zsinagóga látképe, amely Magyarország három legszebb épületének egyike”.

Mint elmondta, a beruházás ötlete Tordai Pétertől, a Mazsihisz korábbi elnökétől származik. Úgy vélte, “aki a Mazsihisz vezetője, annak nem szabadna a zsinagóga szomszédságában üzletelnie”. Ráadásul az ügyben érintett ingatlanokra vonatkozó vételi ajánlat a hitközséghez érkezett, Tordai Péter azonban saját üzleti körébe vonta az építkezést – tette hozzá.

Feldmájer Péter hangsúlyozta, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által 2006 júniusában kiadott, a területre vonatkozó első építési engedély még csak egy szint ráépítését tette volna lehetővé, fél évvel később azonban ez a mondat az újabb engedélyből már kimaradt.

“A Síp utcai ház bontásánál a zsidó múzeum falán repedések keletkeztek, a KÖH azonban nem lépett az ügyben. Ha egy ilyen, viszonylag csekély beavatkozással járó építkezés ekkora rezgéseket keltett, mi fog történni, mikor egy 4-6 emelet mély gödröt ásnak ugyanitt?” – tette fel a kérdést.

A Mazsihisz vezetője úgy érezte, problémás, ha egy ingatlan eladója – mint a VII. kerületi önkormányzat – el tud járni építési hatóságként is, hiszen abban érdekelt, hogy azt könnyebben tudja értékesíteni.

Mint kiderült, a beruházást megvalósító céget, a tervekkel és engedélyekkel együtt Tordai Péter időközben eladta egy spanyol befektetőcsoportnak. “A hatóságok dolga, hogy a befektetőkre nyomást gyakoroljanak. Ha ezt nem érzik, nyilván a kisebb kiadással járó megoldást fogják választani az építkezés során” – vélte az elnök.

Feldmájer Péter ezért azt várja, hogy az ügyészség vizsgálja meg, nem történtek-e törvénytelenségek, eljárási hibák az ügy során. Úgy vélte továbbá, hogy a Mazsihisz kezében is vannak még jogi lehetőségek, ezekről azonban nem kívánt részleteket elárulni.