Lengyelország: erős előítéletek

A mai lengyel vezetés hivatalosan kinyilvánította már: elítéli az antiszemitizmust. Ugyanakkor a zsidókkal szembeni előítéletes gondolkodás és gyűlölködés sokféle módon mutatkozik meg a lakosság körében.

A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet nemrég közölte egy ilyen vonatkozású felmérése eredményeit.

Tudakolták többek között, mi az emberek véleménye arról, hogy lengyel vállalatokat külföldieknek adnak el, és mi arról, ha a vevő zsidó. A válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek jelentékeny része ellenséges érzületű a külföldi beruházókkal szemben, noha a lengyel gazdaságnak nagy szüksége van ilyen beruházásokra, és a kormány is szorgalmazza ezeket. A válaszok 30 százaléka különösen nagy bajnak minősítette lengyel vállalatok eladását zsidóknak.

Milyen arányban juthassanak zsidók részvényekhez lengyel vállalatokban? – hangzott az egyik kérdés. A megkérdezettek 63 százaléka így válaszolt: Ne juthasson. További 26 százalék szerint a részvények kevesebb, mint felét szabad csak zsidó kézbe adni. Mindössze 5 százalék felelt úgy, hogy akár a részvények fele is zsidó beruházóé lehet.

Feltették azt a kérdést is, ki gyakorolja a legnagyobb befolyást a lengyel kormányra. (A felmérést részben tavaly októberben végezték, amikor a katolikus Tadeusz Mazowiecki állt a kormány élén, akiről politikai ellenfelei szerették azt híresztelni, hogy zsidó származású vagy zsidó befolyás alatt áll.) A megadott válaszlehetőségek: a parlament, a katolikus egy- ház, az Egyesült Államok, Németország, a régi rendszer emberei, a Szolidaritás és „a zsidók”. Nos, a megkérdezettek 22 százaléka szerint „a zsidóknak” volt a legnagyobb befolyásuk a Mazowiecki-kormányra.

Midőn a Walesa, mint államfő által kinevezett Bielecki vette át a kormányfői tisztet, ismét megkérdezték az embereket a közvélemény-kutatók. Minden harmadik úgy vélekedett, túlságosan nagy bizonyos zsidók befolyása. Persze, sokkal több személyiséget hittek zsidónak, mint amennyi a valóságban az.

„Olyan országban, amelyben jószerint nem is élnek többé zsidók, amelyben nincs zsidó lobby és nincsenek akár csak minimális politikai igénnyel fellépő zsidó szervezetek sem, sokan úgy érzik, hogy a zsidók kormányozzák őket. Ez erősen begyökerezett negatív előítéletekről tanúskodik.” Így kommentálta az eredményt a felmérést végző intézet, mely végül is megállapította: a lengyelek 5 százaléka szélsőségesen, 10 százaléka erősen, 16 százaléka meglehetősen antiszemita beállítottságú, és mindössze 4 százalék mondható zsidóbarát érzelműnek.

Mindehhez hozzá kell tenni: az antiszemitizmus nem feltétlenül erősebb ma Lengyelországban, mint a korábbi évtizedekben volt, de az bizonyos, hogy sokkal szabadabban nyilvánulhat meg. Pontosabban: teljesen szabadon. Ami a fölméréseket és a vitákat megkönnyíti, de a jelenséget veszélyesebbé is teheti.