Különleges kasrut-követelmények

A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen fontos, hogy mindezek a termékek jó hírű hechserrel rendelkezzenek.

A kasrut szabályait megtartó zsidók tulajdonában lévő vagy általuk működtetett társaságok valószínűleg a legszigorúbbak e sajátos követelmények betartásában. A nemzetközileg elismert hechserek vonatkozásában a szabványok nagyon széleskörűek. A legjobb megkeresni az éppen hozzáférhető, legszélesebb körben elismert hechsert az élelmiszeren.

Bor, szőlő és más termékek

A bor, sokkal inkább mint más egyéb étel vagy ital, képviseli a zsidók számára a szentséget és az elkülönülést. A Sabbat, a Jóm Tov, valamint a zsidó szimeha megszentelésére használatos. A bort az oltárra öntötték a Bét Hamikdasban az áldozatokkal együtt.

Mivel a bort annak előtte és jelenleg is sokféle formájú bálványimádó szertartásban használják, különleges helyzettel bír a zsidó jogban, az megszorításokat tartalmaz a készítésére és a kezelésére. Ezek a nem szertartási célú bor használatára is kiterjednek.

A kóser bor előállítását és kezelését kizárólag zsidóknak kell végezniük. A bornak, szőlőlének, és ezen alkotórészeket tartalmazó összes termékeknek kizárólag zsidó kezelésben kell maradniuk a gyártási eljárás során, s a palack pecsétjének felnyitása után is. Tilos olyan bort, szólóiét vagy ezeket tartalmazó bármilyen italt inni, amelyet nem-zsidó érintett a pecsét felnyitása után.

Azt a kóser bort vagy szőlőlét, melyet a palackozási eljárás előtt forraltak, jájin mevusál-nak nevezik. A Bét Hámikdás idejében a forralás alkalmatlanná tette a bort, hogy az oltárra vigyék.

A jájin mevusál nem tekinthető „áldozati bornak”, ezért nem vonatkoznak rá a nem-zsidó kezelésre vonatkozó tilalmak. Mint minden kóser bornak, ennek is hordoznia kell egy megbízható hechsert, mely feltünteti „jájin mevusál”.

A házi és import kóser borok széles köre, megbízható felügyelet mellett felkerül a Sweet Concord jegyzékére. Ezek közül némelyik „jájin mevusál”, amint az a címkéjükön is olvasható. A kiddusra, étkezésekre vagy szimchára az ízlésnek megfelelő, jó minőségű kóser bort kell találni.

Szőlőt tartalmazó félkész ételek: minden friss vagy szárított szőlőből készült folyékony termék, akár alkohol tartalmú, vagy szeszmentes, mint például a szőlőlé és a borecet, a zsidó jogban a bor kategóriájába tartozik. Ennélfogva, szőlő ízesítésű vagy adalékokat tartalmazó ételeknek mindig megbízható hechserrel kell rendelkezniük, mint például a jam, a szénsavas italok, a kandírozott termékek, dobozolt gyümölcslevek, gyümölcspuncsok és limonádék.

Egyes alkohol tartalmú italok, mint a konyak és a brandy bor bázisúak. A likőröket és kevert whiskey-ket gyakran borral keverik. Minden ilyen ital kóser felügyeletet kíván, akárcsak a borban pácolt hering.

A borseprőből készült tartármártás rabbinikus felügyeletet kíván.

Pékáruk

Minden pékárunak megbízható kasrut engedéllyel kell rendelkeznie. A zsidó közösség számos pékségének a birtokában van a helyi ortodox rabbi vagy a kasrut bizottság igazolványa.

A kenyér, a keksz és az egyéb pékáruk esetében gyakran nem csak e termékek kósersága biztosított, hanem, ezek ráadásul pat jiszráél vagyis izraeli szabvány szerintiek. Előnyösebb „pat jiszráél” terméket használni. Ez azt jelenti, hogy zsidó személy sütötte vagy segédkezett a termék elkészítésénél.

A nem kereskedelmi kenyeret és péksüteményt, melyet teljes egészében nem-zsidó személy készített el „pat akumnak” nevezik és nem lehet megenni.

Bizonyos körülmények között, a nem-zsidó pékségben (t.i. nem egy személy) sütött kóser alkotóelemeket tartalmazó pékárukat engedélyezni lehet. Az ilyen kenyere „pat palternak” hívják. A „pat palter” feltételei: 1. A pékségben rabbinikus felügyelet biztosítja, hogy az alkotóelemek, a felszerelések és az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő összes tárgyak kóserok legyenek. 2. Nem szerezhetők be „pat jiszráél” pékáruk. A szupermarketokban árult, előre csomagolt pékáruk elég nagy része „pat palter”, még akkor is, ha kóser címkével van ellátva.

Lelki okokból sok zsidó nem használ „pat paltert”, még abban az esetben sem, amikor megengedett. Mindenkinek el kellene kerülni a használatát a Ros haSana és Jom Kippur közti napokon. Megjegyzés: A kereskedelmi kenyerek gyakran tartalmaznak tejet vagy tejszármazékokat. Meg kell vizsgálni a címkét, s megbizonyosodni affelől, hogy az megállapítja, a termék „parve”. Ha a kenyér tejes, még akkor is, ha az kóserként elismert, számos olyan problémát rejt magában, ami szükségessé teszi a konzultálást egy ortodox rabbival.

Készételek

Bizonyos ételeket, melyeket teljes egészükben nem zsidó főzött (bisul akum) nem szabad enni, még akkor sem, ha az étel kóser és kóser eszközökkel készült.

A következő élelmiszerek sorolhatók általában a bisul akumnak: 1. Nem lehet nyersen enni, (például a hús és a gabona), kivéve a nyersen vagy főve egyaránt fogyaszthatok Például az alma és répafajták. 2. A király asztalára illőket.

Az étel elkészítési módja (forralás, párolás, pácolás stb.) befolyással lehet annak kategóriájára.

Ha egy zsidó felügyelt vagy segédkezett az étel főzésénél, például a kemence begyújtásával, vagy az étel kevergetésével, az ilyen ételt bisul jiszráélnek tekintik és megengedett.

E törvények számos kereskedelemben elkészített ételt érintenek. Néhány felügyelő szolgálat feltünteti a bisul jiszráél szavakat a hechsereken. További tisztázásra egy ortodox rabbival kell konzultálni. Ezekre a törvényekre figyeljünk, amikor igénybe vesszük a segítségét egy nem-zsidó háztartási alkalmazottnak vagy egy szakácsnak.

Tejtermékek

A törvény megköveteli, hogy már a fejésnél egy masgiachnak vagy egy zsidó felügyelőnek jelen kell lennie. Az ilyen tejet halav jiszráélnek nevezik.

Izraeli élelmiszerek

Izrael Földjén végzett földművelési gyakorlattal foglalkozó tórái parancsolatok magukban foglalják azokat az eseteket is, amikor a termékeket másik országba exportálják. Az izraeli mezőgazdasági termékek évenkénti 7 milliárd dollár értékű exportja mindenben alávetett a Tóra földművelési törvényeinek.

Az izraeli termékek mindennaposak az amerikai szupermarketekben. A Jaffa narancs a legközismertebb, de található izraeli paradicsom és egyéb termékek is. Izraeli csomagolt és készételek, úgymint kekszek, levesek, valamint gyertyák széles körben hozzáférhetők. Mindezeknek az élelmiszereknek eleget kell tenniük a következő törvényeknek.

„Truma és Ma’aser”: szolgálatot teljesítők számára.

Amikor a zsidó nép megtelepedett Izrael földjén, tizenegy törzs örökségük gyanánt részt kapott a földből. A tizenkettedik törzs, Lévi, magában foglalva a papi tevékenységet végző Léviim és Kohanim nem kapott részt a földből. Ott éltek, ahol felszentelték őket, a Szentélyben az örökkévaló szolgálatára. Nem lehettek földművesek. A többi törzsnek megparancsolták, hogy adják Lévi törzsének „elsejét a gabonának, a bornak, a te olajadnak, és elsejét a te birkád gyapjának.” (Devarim 28:4)

A föld termékeinek egy részét átadják a Léviim és Kohanim részére, hogy ellássák az örökkévaló és a Tóra képviseletét. Ezzel a zsidók kézzelfoghatóvá tették a tanítást, hogy az anyagi javakat a szellemi élet szolgálatában kell hasznosítani.

A termés egy bizonyos részét a szegények (ma’aszer oni) részére kellett elkülöníteni, és egy bizonyos részét csak Jeruzsálemben lehetett megenni (ma’aszer séni).

Napjainkban is az Izrael Földjében termett gyümölcsöt, zöldséget és gabonát alá kell vetni a „Truma és Ma’aser” törvényének. Bár ezeket a sajátos porciókat már nem fogyasztják el, az élelmiszert mindaddig nem lehet megenni, amíg a „Truma és Ma’aser” adagjait nem különítették el.

Smita: A föld egy évi pihentetése. Minden hetedik év Izrael Földjén „Sabbat” év a föld számára, akárcsak minden hetedik nap Sabbat az egyén számára: „Bevetheted a földedet hat évig és betakaríthatod a termését. De a hetedik év folyamán ne nyúlj hozzá és vonulj vissza tőle. De a szűkölködő ehet a meződről…” (Semot 23:10-11).

A fa első három évében termő gyümölcsét orlának nevezik és nem lehet megenni. Még a negyedik évben is bizonyos megszorításokat alkalmaznak.

Élelmiszeripari létesítmények felügyeleti követelményei

Látogatóban, vendéglőben, utazás vagy nyaralás közben, természetesen legalább olyan fontos, hogy kizárólagosan kóser ételt együnk, amint otthon. Bárhol is együk az ételt, befolyásolja a nesámát (lélek). Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk és csak azokban a létesítményekben vásároljunk, melyek alkalmazkodnak kasrut elvárásainkhoz és szabályainkhoz. Ismerőseink és barátaink talán nem fogják mindig megérteni vonakodásunkat, hogy minden étteremben együnk, de a legtöbb ember el fogja fogadni elveink megtartását.

Amikor nagy mennyiségű, sokféle összetevőjű ételt készítenek, és nagyszámú személyzet dolgozik a konyhában, megsokszorozódnak az ellenőrzés követelményei. Mindehhez vegyük még hozzá a kereskedelmi körülmények nyomását, és a hasgacha (kasrut felügyelet) szükségessége nyilvánvalóvá válik. A masgiach (kasrut felügyelő) nélkülözhetetlen, és kívánatos lehet, hogy szüntelenül a helyszínen tartózkodjon.

A masgiachnak jelen kell lennie, hogy megvizsgáljon minden a létesítménybe hozott terméket, s az élelmiszer elkészítésének folyamatát is figyelemmel kell kísérnie.

Megbízható kóser létesítmények mindig készek megadni a választ az éttermükre vagy szolgáltatásukra vonatkozó kasruttal kapcsolatos kérdésekre.

A tulajdonosnak szombattartónak kell lennie. A sabbat megtartása olyan feltétel, mely általában meghatározza egy személy kötődését a Tórához és törvényeihez. Ha a létesítmény, egy olyan szálloda vagy étterem, mely ünnepi ételek szolgáltatása érdekében tart nyitva, a rendelést és a fizetséget még sabbat vagy az ünnep kezdete előtt rendezni kell.

Akárcsak az összes kereskedelmi élelmiszer üzemek, a húsos éttermek is megkövetelik a megfelelő felügyeletet. Meg kell előzni a nem-kóser és tejes ételek használatát. Továbbá, a személyes közreműködés az élelmiszer kezelésében megköveteli a gondos felügyeletet, mivel nem mindegyikük lehet tudatában a kóser hús speciális követelményeinek. A legtöbb húsos étterem hallal is szolgál, ennek még saját speciális kasrut követelményei is vannak. Nem lehet hússal keverni. Elkerülhetetlen egy megbízható masgiach tevékenysége.

Vegetáriánus és tejes éttermek: Nehogy azt feltételezzük, hogy egy étterem egyszerűen azért kóser, mert nem szolgálnak fel benne húst. Egy vegetáriánus étteremben a következők a feltételek: minden halnak kósernek kell lennie: máskülönben a főzőedények, az evőeszközök, a mosogatók, stb. tréflivé válnak, és az ilyenekkel, illetve ezekben készített ételeket nem lehet megenni.

Minden parve és tejes alkotórésznek kósernak kell lenni, az eszközök és más élelmiszerek kasrut szabályainak megfelelően. Az összes felhasznált olajnak és növényi zsiradéknak a rabbinátus által jóváhagyott, tiszta zöldségféle terméknek kell lenniük.

Bizonyos zöldségféléket és magvakat a rovarok és férgek miatt gondosan meg kell mosni, majd ellenőrizni. A tojásokban meg kell vizsgálni a vérpöttyöt.

Tilosak azok az ételek, melyeket általában nem eszünk nyersen, s amelyeket teljes egészében egy nem-zsidó készített el. Az ilyen ételeket bisul akumnak nevezik. Ha egy zsidó segédkezik, akár csak abban, hogy a lángot meggyújtotta, az étel nem bisul akum és meg lehet enni.

Ács Gábor fordítása

A fenti írást a budapesti Chabad-Lubavics Oktatási és Nevelési Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre.