Közösségi ház a Révay utcában

A visszaigényelt nyolcvanötből az egyik:

A valahai zsidó ingatlanok egyikét, a régi MSZMP Andrássy út és a Munkácsy Mihály utca sarkán álló négyemeletes elegáns Külügyi Szállóját az egyházi ingatlanok visszaigényléséről szóló törvény alapján visszakapta a Hitközség. Utóbb az épület eladásáról szólt a fáma. Mi az igazság? Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója adott róla hiteles információt.

-Igaz, hogy a volt Külügyi Szállót visszakapta s már el is adta a Hitközség?

• Így van! A szálloda tulajdonjogának bejegyzése számunkra április 30-án megtörtént. És hogy miért nem tartjuk meg, ehhez „meg kell magyaráznom a bizonyítványomat”. Nekünk olyan épület kell, amelyik több, szinte összeegyeztethetetlen funkciót végző intézmény befogadására alkalmas. Nevezetesen: kulturális centrumot akarunk, létrejön a Holocaust dokumentációs-központ, kollégiumot, árvaházat teremtünk a diákoknak. Ezt figyelembevéve nézték meg a szállodát szakemberek, laikusok. A maga nemében valóban kitűnő állapotban van. Minden szoba padlószőnyeggel burkolt, beépített bútorokkal gazdag, mindegyikhez olasz csempével burkolt fürdőszoba tartozik. Ezek többségét szét kellene verni, megsemmisíteni. Az épületnek több homlokzata szabadon áll, ezért védelme is megoldhatatlan.
• Az nem merült fel, hogy megtartsák szállodának, hasznából mást béreljenek a különböző célokra, vagy egy később visszakerülő ház szolgáljon közösségi célokra?
• Ez a lehetőség is felmerült. Mindent megelőzően azonban a szállodát 5 évre bérbe vette a Centrál Hotel Kft. A bérbeadási szerződés felbontásának kikényszerítése hosszú pereskedéssel járna kétes eredménnyel.

Mindezekre gondolva elöljárósági határozattal felkértük a kezelőt, tehát a Centrál Hotel Kft-t, hogy csereingatlant ajánljon fel, s egyben felmérettük igazságügyi szakértővel az üres szálloda értékét. 250 millió forintra becsülték!

• Hogy került az „ügy” a Révay utcába, és egyáltalán mi van ott?
• Több épületet javasoltak, jó-rossz állapotban levőket, azokat nem fogadtuk el. Így jutottunk a Révai utcába, a Kossuth Kiadó irodaházába. Ez egy szecessziós, valamikor gyönyörű, ma nagyon leromlott épület. Szakértőink szerint 140 milliót ér, az eladók 170 millióra tartják. 100 millió forintos beruházásban állapodtunk meg. Annak tervezését és kivitelezését a Kreatív 2000 nevű cégre bíztuk.
• Minderről ki döntött?
• Nem egyéni akció volt, hanem a Budapesti Zsidó Hitközség elöljáróságának és körzeti elnökeinek együttes értekezlete hagyta jóvá az elhatározást. A Jointtal is egyeztettünk, javaslataikra figyeltünk. Már csak azért is, mert egy évig ők viselik a kulturális centrum költségeit.

Végül is a szerződést a mi jogászaink készítették el, de óvatosságból ellenőriztettük egy nemzetközi jogász bizottsággal, hogy nincs-e benne hiányosság, biztosított-e a pénz, védettek vagyunk-e a rossz vagy késedelmes kivitelezéstől. A ház tulajdonosa már a Hitközség, november elejére a Kossuth Kiadó kiüríti, s utána kezdődik az építkezés.

• Közösségünket mégis leginkább az érdekli, hogy mit talál majd ott?
• Az átalakított alagsorban kap helyet a Chagall-galéria, amely kiállításoknak ad majd helyet. A földszinten lesz a 300 személyt befogadó kulturális központ. Felette 2-3 szobás irodákban zsidó szervezetek működnek rezsijüket maguk fizetve.

A második emeletre költözik a Holocaust dokumentációsközpont, nagy tároló helyiségekkel, olvasóteremmel. Egy-egy szint pedig otthona, kollégiuma lesz a zsidó iskolákban tanuló vidéki, illetve szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi fiataloknak.

Ott élnek majd, mert sajnos ismét vannak, árváink is. A legfelső emeleten pedig három szolgálati lakás lesz.

• Mikor avathatjuk fel?

-Legkésőbb 1994 júniusában!

MbJ