Könyvvel emlékeznek a zsidómentő diplomatákra
2007. Február A holokauszt zsidókat mentő diplomata hőseiről jelentetett meg könyvet az amerikai KTAV kiadóház; a kiadványhoz Richard Holbrooke, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete írt bevezetést.
“Ennek a kötetnek talán az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy vékony” – mondta a befolyásos volt diplomata a napokban, amikor a könyvet bemutatta New Yorkban, a manhattani Park East Zsinagógában. A kiadványhoz az előszót Arthur Schneier, a zsinagóga főrabbija írta, aki a vallásszabadság és a felekezetek közötti párbeszéd ismert szószólója. Holbrooke rámutatott: a náci uralom éveiben, a zsidók üldöztetésekor az európai nagykövetségek és konzulátusok több ezer diplomatája közül nagyon kevés olyan akadt, aki az előírásokkal szembeszegülve vállalkozott a zsidók megmentésére, akikre biztos halál várt a megsemmisítő táborokban.
A Holokauszt diplomata hősei című könyvben – amelynek szerzője Mordechai Paldiel, a jeruzsálemi Yad Vashem intézet osztályvezetője – az olvasható, hogy mindössze 29 olyan diplomatáról tudni, aki zsidókat menekített. A megszállt városokban szolgálatot teljesítő diplomatáknak ez a maroknyi csoportja útleveleket bocsátott ki, sokszor hamis okmányokat fogadtak el, sőt azok készítésében maguk is közreműködtek. Álpecsétekkel ellátott dokumentumokat adtak ki az üldözötteknek, hogy azok külföldre menekülhessenek.
Sokszor saját kormányuk utasításaival is szembeszállva mentették meg az embereket ezek a diplomaták, közöttük például Feng San-ho, Kína bécsi főkonzulja, aki a posztját is elveszítette, miután ingyen bocsátott ki sanghaji vízumokat. Kínában 18 ezer zsidó talált menedéket, sokan mások egyéb országokba utaztak. Jan Zwartendijk, Hollandia tiszteletbeli főkonzulja a litvániai Kaunasban Curacaóra szóló vízumokat adott ki zsidóknak Az üldözöttek soha sem jutottak el a Karib-tengeri holland szigetre, de sikerült elmenekülniük a halál elől Kelet-Európából.
A diplomata hősök között szerepel a legendás svéd diplomata, Raoul Wallenberg is, aki éjt nappallá téve segített a zsidóknak Budapesten: útleveleket bocsátott ki, menedéket, ételt és orvosi ellátást nyújtott az üldözötteknek. Holbrooke a könyvbemutatón kiemelte az arisztokrata származású portugál Aristides de Sousa Mendest, aki Franciaországban, Bordeaux városában segítette vízumokkal a zsidókat. Eltörölte a vízumdíjakat és többször is személyesen a spanyol határra utazott, hogy, ha kellett, erőszakosan is fellépve, biztosítsa a menekültek útját.
A holokauszt diplomata hősei című könyv nem klasszikus dokumentumkötet, hanem visszaemlékezések gyűjteménye. A megmenekült zsidók saját szavaikkal ecsetelték az őket segítő diplomaták cselekedeteit. A munka ezért csak érintőlegesen foglalkozik azzal, vajon mi motiválta ezeket a hősöket. Némelyikük alapvető emberi kötelességére hivatkozott, mások keresztény erkölcsükre, és volt, aki egyszerűen emberi együttérzésből segített.
Richard Holbrooke bevezetőjében megállapítja: az utasításokat követő diplomata alapvető ellentmondásba került azzal az erkölcsi paranccsal, amelyet a soha nem látott emberi szenvedés diktált. Ez a feszültség máig nem szűnt meg – mondta, Vietnamra és Dárfúrra utalva.
