„Könyvtár az előítéletek ellen”

Ezt a címet viseli egy kisebb írás, amely része a Profil című Németországban megjelend, magyar nyelvű magazin 1992. évi 1. száma, több részből álló beszámolójának, amely a németországi zsidó élettel foglalkozik.

Idézünk a cikkből:

„Heinrich Böll (1917-1985), a háború utáni német birodalom legismertebb képviselője egyike volt a hat neves alapítónak: a Germania Judaica könyvtárat Kölnben hozták létre 1959-ben, eredetileg politikai céllal. Az ötvenes években ugyanis újból jelentkezett az antiszemitizmus Németországban, zsidó sírokat gyaláztak meg, zsinagógák falaira mázoltak horogkeresztet ismeretlen tettesek, s így szükségesnek látszott valami módon fölvenni a harcot az előítéletekkel. Kezdetben csupán adományokból fedezték a felmerüld költségeket, 1975 óta azonban Köln városa és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány viseli a fenntartási költségek javarészét. Amikor négy évvel később felhúzták a kölni központi könyvtár új épületét, a jelenleg mintegy 40 000 kötetet felölelő zsidó anyag is megfeleld elhelyezést kapott. Az állomány, amelynek súlypontját a német zsidóság újkori történelmére és kultúrájára vonatkozó publikációk képezik, évente kerek 1200 kötettel gyarapodik. A Germania Judaica a maga nemében Európa legfontosabb könyvtára, amelyet elsősorban tudósok, tanárok és egyetemisták használnak.”

*

Bizonyára nem lesz érdektelen, ha ugyanennek a beszámolónak egy másik cikkére is felhívjuk olvasóink figyelmét, aminek címe: Heidelbergi hagyományok, és egy zsidó főiskoláról szól:

„Bárki beiratkozhat, ha érettségije van, Heidelbergben 1979 óta fennálló Hochschule für jüdische Studien-be. Ezen a főiskolán olyan tárgyakban képezik ki a hallgatókat, amelyekre németországi zsidó hitközségekben van szükség, ha ott vállalnak munkát. Heidelberg nem először nyújt jó példát ilyen vonalon: egyeteme 1724-ben elsőként adott engedélyt zsidó hallgatóknak a beiratkozásra. Hogy a jelenlegi főiskolán valaki oklevelet kapjon, négy és fél évig kell zsidó bibliamagyarázatot, rabbinikus irodalmat és héber nyelvtudományt tanulnia, a Talmudot és a kódexeket tanulmányoznia, a zsidó nép irodalmával, filozófiájával és szellemtudományi munkásságával foglalkoznia. Ezeken az alapvetői szakokon kívül arra is lehetőséget nyújt a főiskola 130 hallgatójának, hogy zsidó istentiszteleteken vegyenek részt, zsinagógái zenét tanuljanak, zsidó képzőművészettel és a kortárs zsidóság életével foglalkozzanak. A főiskolán oktatás mellett kutatás is folyik. A hallgatók a főiskola saját könyvtárán kívül használhatják az egyetemet és az 1987 óta fennálló Zentralarchiv für Erforschung der Geschichte der Juden in Deutschland-ot is.”

(j. l.)