Könyvmoly

A zsidósággal foglalkozó kiadványok fo­lyamatosan bővülő kínálata ugyan nem beláthatatlan, mégis nagy nehézségek elé állítja a könyvmolyokat mind az anyagiak, mind pedig idő és energia te­kintetében. A Könyvmoly rovat felélesz­tése nem más célt szolgál, mint hogy tájékoztatást nyújtson azokról az újon­nan megjelent, különböző műfajú köte­tekről – természetesen a teljesség igé­nye nélkül -, amelyekről terjedelmi okok miatt nem tudunk részletesebb beszámolóval szolgálni. Leginkább az elmúlt év terméséből szemezgettünk, de akad köztük néhány olyan adósság is, amelynek törlesztésével nem várhat­tunk tovább.

Tiszteletre méltó, már-már lehetetlen vállalkozásnak tűnik a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Az askenázi kultúra ezer éve című kiadvány, amely a zsidó kultúra elképesztően nagy terü­letét kívánja bemutatni. A vaskos kötet­ben több tucat – a magyar olvasóközön­ség számára talán kevésbé ismert – szerző részletes tanulmánya szerepel. A zsidó élet minden aspektusát alaposan körüljáró írásokat külön-külön és össze­függően is olvashatjuk. Moha a csodás kötet tartalmi megítélése inkább a téma szakértőire hárul, a laikus olvasóknak mindenképpen új ismeretekkel és nagy gyönyörűséggel szolgálhat.

Hasonló összefoglaló művek egyéb­ ként szép számmal jelentek meg az el­múlt egy-két évben, Jacob Allerhand könyve mellett érdemes megemlíte­nünk az Osiris Kiadó két kiadványát. Az egyik Smoel Ettinger A zsidó nép tör­ténete, a másik Günter Stemberger A zsidó irodalom története című alko­tása. Míg az előbbi „csupán” a modem kori zsidósággal foglalkozik, pontosab­ban a 17. századtól napjainkig, addig utóbbi a bibliai időktől kezdve kívánja felvázolni a zsidó irodalomtörténetet – ez, a téma és a könyv terjedelmének fényében valóban vázlatosnak ígér­kezik.

Szintén az Osiris vállalta magára a Shlomo Spitzer és Komoróczy Géza nevével fémjelzett Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidó­ság történetéhez című kötetének meg­jelentetését. A mű Kohn Sámuel azo­nos című gyűjteményének átdolgozott, bővített változata – bár az eredetinek is létezik reprint kiadása. Ez a könyv iga­zán csak a kutatók és a témában meg­lehetősen járatos olvasók érdeklődésé­re tarthat igényt, hiszen a szerzők, szerkesztők számos eredeti héber szöveget is közölnek.

Igaz, régebbi kiadásról van szó, ám a visszhang hiánya megköveteli, hogy szót ejtsünk Jiri Langer Kilenc kapu. A haszidok titka című művéről, amely ugyancsak a Kalligramnál látott napvilá­got. A cím kissé gyanúsan hangzik, ha figyelembe vesszük az álmisztikus-ezoterikus fércművek burjánzását, de a szerző személye és munkássága nagy szellemi izgalmakat ígér. Nevével elő­ször egy Scholemmel készült interjú­ban találkoztam, aki a következőket mondta róla: a Belzer Rebbe haszidja, aki később a freudizmusra tért át, írt egy könyvet az analízisről és a kabbalá­ról, A kabbala erotikája címmel.

Misztika, kabbala. Azt hiszem, ezek­ről a szavakról mindenkinek a zsidó misztika legavatottabb szakértője, Gershom Sholem jut eszébe, akinek életművéből eddig mindössze egy két­kötetes válogatás állt az olvasók ren­delkezésére. Újabban lefordított, A kabbala szimbolikája című kötetét még nem tartottam a kezemben, csak az in­terneten böngészve akadtam rá. Ma­gyar nyelvű publikálása a Hermit Könyvkiadónak köszönhető, amely korábban már megjelentette az arab misztika egyik forrásművét, A madarak társalgását Ferid ed din Attártól, amit mellékesen Borges is rendkívül gyak­ran citált.

Egy minden olvasói igényt kielégítő, kritikai Freud-életműsorozat a mai na­pig várat magára. A századforduló óta számtalan kiadónál, számtalan fordítás­ban, teljesen rendszertelenül jelentek meg írásai. Addig, amíg ez a sorozat nem válik valóra, érdemes forgatnunk a szemelvényeket és teljes műveket is közlő Válogatás az életműből című kö­tetet az Európa Kiadó jóvoltából. Ám ha már Freudnál tartunk, akkor nem hallgathatunk Jan Assman Mózes, az egyiptomi című könyvéről sem, amely kissé megkésett párbeszéd a mester­rel, annak Mózes-tanulmányával kap­csolatban.

Georges Perec, a lengyel-zsidó szár­mazású francia író és költő alkotásai már a hatvanas évek óta jelen vannak a magyar könyvpiacon, Ellis Island cí­mű karcsú kötetét, kísérő tanul­mánnyal ellátva, a Múlt és Jövő kiadó adta ki.

Végül két bestsellergyanűs könyvre kell még felhívni a Figyelmet, az egyik az amerikai zsidó irodalom nagy öregjé­nek, Philip Rothnak A haldokló állat című regénye (végre nem ponyvákhoz illő borítóval) az Európa Kiadó, a másik pedig, a Magyarországon különösen sikeres Chaim Potok Kezdetben című műve az Ulpius Ház gondozásában.

Csáki Márton