Könyvmoly
Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, történeti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.
Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is olvashatnak majd következő számaink Könyvespolc rovatában. Addig is egy kis ízelítőt kívánunk adni a bő termésből, ezúttal a szépirodalmi munkákból szemelgetve.
Először gyerekeknek ajánljuk a Magyarországon talán legnépszerűbb zsidó író, a Nobel-díjas, lengyel származású, amerikai Isaac Bashevis Singer új könyvét. A Park Kiadó gondozásában és Borbás Mária kiváló fordításában megjelent A félelmetes fogadó című szép könyv jiddis meséi ezekben a gyerekkönyv-ínséges időkben remélhetőleg sok zsidó és nem zsidó ifjú kezébe eljut, szélesebb körben megismertetve a lengyel folklór e varázslatos szeletét.
*
Ha már Lengyelországot említettük, itt kell szólni az Atlantisz Kiadó nagyszerű vállalkozásáról: két vaskos kötetben – magyarul első ízben – megjelentette a német Martin Buber Haszid történetek című világhírű könyvét A bölcsességeknek nevezett, sokszor rendkívül egyszerű igazságokat felvillantó rövid történetekből, akár egy-egy kis drágakőből egy különös világ és világlátás csillan fel előttünk.
Az Atlantisz Kiadó másik nagy vállalkozása a XX. század egyik alapműve, Marcel Proust hétkötetes regényfolyama régóta várt negyedik kötetének, a Szodoma és Gomorrá-nak lefordíttatása (ezt a nehéz munkát az 1981-ben elhunyt Gyergyai Albertet követően, aki az első három rész magyarítója, Jancsó Júlia vállalta – sikerrel) és megjelentetése. Remélhetőleg az utolsó három kötetre már nem kell újabb évtizedeket várni.
*
A Ferenczy Kiadó vállalkozott a méltatlanul elfeledett Karácsony Benő 1936-ban megjelent regényének, a Napos oldal-nak a kiadására. Az 1888-ban Klärmann Bernátként Gyulafehérvárott született, Kolozsvárt ügyvédeskedő és 1944-ben Auschwitzba deportált írót érdemes újra felfedeznünk.
A Magvető Könyvkiadó is hasonló küldetést teljesített, amikor több mint hatvan évvel első megjelenése után kiadta Zsolt Béla Gerson és neje című regényét. A háború előtti magyar-zsidó irodalom jeles képviselője olyannyira ismeri a házasság természetrajzát, hogy könyvét a mai olvasó is frissnek, örök érvényűnek találja, mely azon olvasmányok közé tartozik, amit nehéz letenni.
A hagyományok mellett a friss irányokat is vállaló Magvető Könyvkiadó a téli könyvásárra jelentette meg az 1979-ben Amerikába „távozott” Bruck András New Yorkba zárva című regényét Amerikáról, a szerelemről és a zsidóságról.
*
A Helikon Könyvkiadónál a téli könyvvásárra három, bennünket érintő és érdeklő könyv is napvilágot látott.
A New Yorkban élő Louis Begley Hazudni az életért című méltán nagysikerű első regénye egy lengyel-zsidó kisfiú egyes szám első személyben szinte tárgyszerűen elmondott, ezáltal még megrázóbb megpróbáltatásait tárja elénk a németek megszállta Lengyelországban 1939-től a felszabadulásig.
Az Olaszországban élő, magyar származású Edith Bruck könyve – a Római lakás haszonélvezettel – főhősnője – maga az írónő – különös kapcsolatba kerül egy, az ő sorsától és gondolkozásától merőben idegen német származású özveggyel. Ez a feszült és érdekes regény alaphelyzete.
Végre magyarul is olvashatjuk ugyancsak a Helikon jóvoltából Philip Roth, a kiváló amerikai-zsidó író regényét, A Shylock-hadművelet-et, melyről korábbi Philip Roth-számunkban már beszámoltunk.
*
A zsidó tárgyú könyveket több ízben felkaroló Belvárosi Könyvkiadó nemrégiben jelentette meg a Modern izraeli elbeszélők című kötetet, melynek novelláit Hannah Jáoz-Keszt válogatta.
*
A lektűrök kedvelőinek is ajánlhatunk zsidó tárgyú olvasnivalót (hiába, divatos a téma): Greg Iles izgalmas, második világháborús regényét, a Fekete kereszt-et az Aqua Kiadó adta ki. A vaskos kalandregény helyszíne ezúttal egy koncentrációs tábor; a tét óriási: ki veti be a legújabb biológiai fegyvert, a Soman nevű pusztító mérget, a németek vagy az angolok, s fel kell-e áldozni a láger ártatlan lakóit?
Címkék:1996-03