Könyvbemutató a Holokauszt Emlékközpontban
2007. július 5. Üldöztetés-embermentés-újrakezdés címmel a holokauszt emlékének szentelt két tanácskozás előadásaiból jelent meg kötet; A Raoul Wallenberg-kutatás új irányai és A koncentrációs táborok emlékezete című idei konferenciák anyagából készült kiadványt csütörtökön mutatták be a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékvezető egyetemi tanára a tanulmánykötet kapcsán kiemelte: fontos látni, hogy a megkülönböztetés, a megjelölés, az elkülönítés hová vezetett, fontos megismerni azt a folyamatot, amely annak idején az úgymond “törvényes” és “viszonylag ártatlan” lépésektől a gyilkosságig vezetett.
A kötet tartalmát ismertetve emlékeztetett Raoul Wallenberg svéd diplomata embermentő tevékenységére, valamint beszélt a magyar kulturális és tudományos élet veszteségeiről is.
“Látni kell, hogy ez nemzeti veszteség. Amikor orvosokkal aknát szedetnek, amikor művészeket vernek agyon, ez a nemzet vesztesége” – hangsúlyozta a kötet egyik tanulmánya kapcsán Balázs Péter.
Rámutatott: a hitleri hatalom egy nagyon előrehaladott asszimilációt vetett vissza, ennél azonban sokkal nagyobb bűnöket is elkövetett, mert – mint fogalmazott – Szerb Antal, vagy Radnóti Miklós már nem asszimiláció, hanem ennél sokkal több.
“Az asszimiláció az, hogy eltűnnek a különbségek, összesimulnak a különböző tradíciók, toleránsan viselkednek egymással, elfogadják egymást. Szerb Antal, Radnóti Miklós és sokan mások viszont építették a magyar kultúrát, a magyar irodalmat” – hangsúlyozta Balázs Péter.
A tanszékvezető nagyon fontosnak nevezte, hogy az a diák, aki Radnóti verseit olvasva csodálja, hogy milyen művészi szinten játszik a magyar nyelvvel, ismerje a tragikus végkifejletet. “Aki az Utas és a holdvilágot olvassa, az azt is tudja, hogy Szerb Antalt egy pajtában verték agyon, tudja, hogy mindez miért és hogyan történt”.
A szörnyűségekről szólva kiemelte: nem elég sajnálkozni, fel kell fogni, fel kell “boncolni” a felfoghatatlant, mert e nélkül nincs diagnózis, s korismézés nélkül nem létezik terápia.
Szita Szabolcs, az emlékközpont vezető történésze a könyvbemutatót követően bejelentette, hogy augusztus 4-én időszaki kiállítás nyílik az intézményben Anna Frank életéről.
A további tervekkel kapcsolatban elmondta: párbeszédet kezdtek a katolikus egyházzal arról, hogy az “üldöztetés és felelősség témakörében mit kellene tenni, miképpen lehetne ezzel szembenézni”.
Az április 17-én Esztergomban megtartott tanácskozás, amelyen részt vett Erdő Péter bíboros, “új út felé vezet” – jegyezte meg Szita Szabolcs, hozzátéve, hogy a konferencia anyaga külön kötetben jelenik meg. Szita Szabolcs hozzátette, hogy a továbbiakban a többi magyarországi egyházzal is szeretnének együttműködést létrehozni a vészkorszak kutatásában.
(Forrás: MTI)
