Koncert a kastélyban

Írta: V. E. - Rovat: Archívum, Zene

A Festetics grófok egykori fészkének legszebb terméből, a tükrösből a parkba száll a héber ének: Ámi mamin… Hiszem és vallom… A dalt, mint a megelőzőket és az utána jövőket, elismerő tapssal köszöni meg a közönség: Keszthely zenebarátai, a város vezetői és más közéleti személyei, zsidósága, valamint az utcai plakátok invitálására betévedt külföldi turisták. Hallgatjuk sábbát, Ros-hásáná köszöntését, két széder esti fohászt, korálokat, zsoltárt, az idősebb Dunajevszkij, az operettszerző nagyapja szerzeményét, a Kántor-vetélkedőt (remekel benne a két főkántor, Fekete László és Tóth Emil), Kodály kevésbé ismert művét, a Baruch sém címűt, Goldmark kompozícióit. Ugyancsak Goldmarkot szólaltatja meg Mayer Erika zongoraművésznő. Az egyes számokat magyar szövegükkel, olykor magyarázatokkal mutatják be, így hozzák közel a hallgatósághoz a művet és a zsidó szellemet.

A Rabbiképző Intézet kórusa nem először lép fel itt, a Balaton partján, ez az alkalom mégis ünnepélyesebb a múlt évekénél, ugyanis a hangverseny fejezi be a magyar-zsidó együttélés problémáit elemző kétnapos tanácskozást, amelynek szervezője dr. Czoma László. A megyében és a parlamentben egyaránt népszerű képviselő lapunk számára a következőket mondta: A vallások, nemzetiségek harmóniájához nem elegendők a fogadkozások, ismernünk kell a kisebbségek kultúráját. Bár városunk büszke szülöttére, Goldmark Károlyra, róla neveztük el zenei társaságunkat is, keveset tudunk a zsidó zenéről. A székeken helyet foglalók között sokan vannak, akik most ismerik fel, hogy az ima, amit a misén énekelnek, a tanítás, amin plébánosuk prédikációja alapul, először héberül fogalmazódott meg…

Édesapjától, Ádám Emiltől, az énekkar alapítójától sajátította el a kórusművészetet a mai energikus karnagy, Ádám Mária matematikus (!). Ő arról beszélt, hogy évente átlag 15 fellépésük és természetesen rengeteg próbájuk van. Számos országban vendégszerepeitek, s erre fellépti díj nélkül a jövőben is szívesen vállalkoznak. Az együttes célja a zsidó melódiák megmentése és népszerűsítése, s ezzel is az identitás erősítése. Miközben a hazai zsidó közösségek megerősödnek, ők – támogatás hiányában – fogynak. Megható, hogy a többiekhez hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás nélkül több hivatásos keresztény énekes is van közöttük. Szeretettel várnak jó hangú fiatalokat, a képzést biztosítják számukra. Ádám Mária még inkább azt fájlalja, hogy az egész zsidóság közös kulturális kincse, Szabolcsi Bence és Adám Emil hagyatéka, a kelet-közép-európai jiddis dallamok és azok szövegeinek legnagyobb gyűjteménye jelentős részében még feldolgozatlan!

 

Címkék:1991-09

[popup][/popup]