Kőkemény profitérdekek

Legutóbbi számunkban részletesen ismertettük Göncz Árpád köztársasági elnök izraeli látogatását, és amint az olvasó emlékezhet rá, a delegáció tagjai úti beszámolóikban központi helyen említették az Általános Értékforgalmi Bank tel-avivi kirendeltségének megnyitásán való részvételünket.

Nem csoda, hogy ezt az eseményt mindenki jelentőségteljes mozzanatnak tartja, hiszen habár az izraeli Leumi már hosszú idő óta működik Magyarországon magyar bankok ez idáig még nemigen dicsekedhettek izraeli jelenléttel.

Az ÁÉB a magyar bankszféra legrégebbi, legpatinásabb tagja; jogelődjét, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Ellenőrző Bankot 1922-ben alapították. Üzletköre kartellszerződések, bizományi megállapodások kezelésére, bizományi áruüzletekre terjedt ki. A második világháború végéig minden üzleti évet nyereséggel zárt, és – eltekintve a gazdasági válság időszakától – a kor viszonyai között tekintélyesnek számító osztalékot fizetett.

A háború után a kötött gazdaságirányítás, majd a tőkekisajátítás miatt elveszítette üzletkörét, és 1948ban megkezdődött felszámolása. Ezt a folyamatot 1952-ben a pénzügyi szervek megszakították. A bankot Általános Értékforgalmi Bank Rt. néven újraindították azzal a céllal, hogy a Pénzintézeti Központ bankári jellegű feladatait ellássa.

A kétszintű bankrendszer megalakulásakor, 1987 közepétől, önálló, teljes jogú kereskedelmi bankká vált, sikeres üzletmenetet folytatott, tisztes osztalékot fizetett. Az 1990. január 1-jével kötött megállapodás alapján a részvények 50 százaléka a Central European Development Corporation tulajdonába került, ezzel a magyar bankok sorában elsőként megtörtént privatizációja.

Az ÁÉB ma 312 alkalmazottat foglalkoztat 43 ezer ügyfelének – vadonatúj, 2500 négyzetméteres, színvonalasan fölszerelt székházában történő fogadására, igazgató tanácsának elnöke Mark Palmer. Budapesten hat bankfiókkal rendelkezik, ezen kívül négy külföldi képviselettel, a már említett tel-avivi mellett Baselben, Moszkvában és május óta Ungváron.

Az izraeli kirendeltség létrehozásához amint az AÉB vezérigazgatója, Erős János elmondta az adta az ötletet, hogy a MÁV és egy izraeli cég meglepő sikert aratott egy budapesti befektetéssel, a mára már közismert egészségügyi diagnosztikai centrummal. Kedvező fogadtatása azt is bizonyította, hogy a befektetési kedv Izraelben igen magas.

A képviselet létrehozásának gondolatával kapcsolatosan a Szombat az iránt érdeklődött, vajon volt-e benne szerepe a tulajdonosok, Ronald Lauder és Albert Reichmann urak nyomásának is. A vezérigazgató elmondta, hogy bár nem ellenezték az izraeli kirendeltség megnyitását ám az ötlet nem tőlük származik, sőt, kidolgozásában sem vettek részt. Ebben az üzletben ugyanis kőkemény profitérdekek vezérelték a feleket, amelyben érzelmi tényezőknek semmiféle szerepe nem lehetett.

Az ÁÉB izraeli képviseletéről megtudtuk, nem lát el bankfióki funkciókat, tehát nem kötnek önálló üzleteket, csupán közvetítő és tanácsadó tevékenységet folytatnak. Befektető két keresnek Magyarországra, amint annak idején a MÁV-val közös vállalkozás létrehozásában is részt vettek. Elsősorban a textil, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság iránt nagy a kereslet odakint. Feltételezésünkre, vajon a Magyarországról elszármazottak részéről tapasztalható-e a nagyobb kereslet, Erős János úgy vélte, nem, hiszen az izraeliek részéről ugyanúgy gazdasági jellegű az érdeklődés, és ugyanúgy független az érzelmi tényezőktől, mint ahogyan az bankja részéről is tapasztalható. A befektetni szándékozók a megtérülés szempontjából tekintenek a magyarországi lehetőségekre.

A vezérigazgató elmondta még, hogy az izraeli bankrendszer rendkívül fejlett, történetéből sok tanulság vonható le. Az ország átélt egy horribilis inflációt, amelytől azonban nem omlott össze, sőt magas fokú kompenzációs és pénzkímélői eszközöket hozott létre. A bankok egészséges konkurenciát folytatnak egymással, ám nem egymás kárára, hanem egymás hasznára. Az inflációt sikerült kétszámjegyűre – tízegynéhány százalékosra – leszorítani, a sékel aránya 2,34 a dollárhoz viszonyítva.

Mindezt úgy érték el, hogy az árakat indexelték, azaz a dollárhoz kötötték, ami bár nem az egyedüli megoldás, de Izraelben hatásosnak bizonyult.

Az AÉB vezérigazgatóját arról is faggattuk, hogy korábban Ronald Lauder a magyar jogszabályok gyakori változtatásáról panaszkodott, amely nagy mértékben akadályozza a magyarországi befektetéseket. Megkérdeztük, tapasztaltak-e hasonló nehézségeket, bürokratikus akadályokat a kirendeltség megnyitása körüli időkben. Erős János úgy vélte, az ő esetükben nem nehezí­tették ilyen körülmények a munkát, sőt, mint mondotta, a kormányzat és a MNB részéről fölmerült észrevételek kivétel nélkül helytállóak voltak. Azt is megjegyezte, hogy figyelemre méltó volt az Izraeli Központi Bank segítőkészsége, gyorsasága és rugalmassága is.

A tel-avivi képviselet munkatársairól megtudtuk, ketten vannak. Magyarországon dr. Szántó Bertalan koordinálja a munkát. Ő sokéves gyakorlattal és nemzeti banki múlttal rendelkezik. A helyi képviselő dr. Tunyogi László, emellett a helyszínen az Udi-Recanati családdal dolgoznak együtt.

Szegő Krisztina