Kishúgaink egy kis országban

Zsidó közösség Szlovéniában

A mai Szlovénia zsidósága osztozván az ország történetében, három külön­böző fejlődési utat járt be. Közép-Szlovénia (központja Ljubljana) a hegyvidé­kekkel, a Trianonig Magyarországhoz tartozó Muravidék (Prekmurje), és a tengerparti olasz rész a jugoszláv eszmét megvalósító egységes állam létre­jöttéig más-más módon bánt zsidóságá­val. Ljubljanából például – összhang­ban Maximilianus német-római császár Steierföldre, Karintiára és később a Krajinára is kiterjesztett rendeletével – a keresztény kereskedők védelmében 1515-ben kitiltották az addig is csak a városfalon kívül megtelepedhető zsidó­kat. Emléküket két utcanév őrzi: a Zidovska ulica (Zsidó utca) és a Zidovska stepenica (Zsidólépcső). Ljubljana terjeszkedésével ma már ezek a ka­nyargós kis utcák is természetesen az ó-belváros részei. Zsidók újra csak a XIX. sz. végén jelentek meg a tartomá­nyi fővárosban, főként a magyar Mura­szombat (Murska Sobota) és Lendva (Lendava) felől. A második világháború alatt a közösség gyakorlatilag teljesen elpusztult, aki túlélte a holocaustot, gyakran titkolta származását, a hagyo­mány elveszett. Jugoszlávia széthullása után szomorú kényszerűségből frissült fel a szlovén főváros zsidósága, főleg a háború elől menekülő szarajevói zsi­dók által.

Ma Ljubljanában egy 120-130 fős (nőt, férfit egyaránt számon tartó és mintegy 200 csatolt taggal rendelkező) kulturális gyülekezet működik, egyelőre zsinagóga és rabbi nélkül, mely az idős Roza Svarc szervezte tea­délutánokból nőtt ki. Egy fiatal lubavicsi rabbi utazik Triesztből ünnepek ide­jén Ljubljanába, s mint hallottuk, „ked­ves és elnéző, amiért nem ismerik a hagyományt”.

Ina Kreft fiatal, csuda szép lány, a szervezet titkára. Vele beszélgetve ismerkedtem a ljubljanai zsidósággal. Ina története dióhéjban a szlovén zsi­dóság története is. Egy magyarul még picit értő zsidó nagymama, fél zsidó ér­telmiségi szülők, akik egy tengerparti zsidó kulturális táborban találkoznak, a fiatal Kreft lányok, akik szeretnék el­dönteni: „részük-e a zsidó identitás vagy sem”. Kamaszkoruk hátterében Jugoszlávia széthullása zajlik, és Ma­gyarország nyújt lehetőséget arra, hogy az újjáéledő zágrábi, ljubljanai, szaraje­vói és belgrádi zsidó kultúra iránt ér­deklődők találkozhassanak. Ma is sze­retettel emlegetik a szarvasi nyári tábo­rokat. Ina szerint a kulturális szervezet­tel: „Forradalmi dolgot csinálunk most. Oda építkezünk, ahol addig szinte sem­mi sem volt. Könyvekből tanuljuk meg a hagyományt, héber olvasóórákat tar­tunk. Nem tudom, mennyire nevezhe­tem magam vallásosnak, de kulturáli­san mindenképpen oda tartozom.” Az „építkezés” egyre halad. Azelőtt még Triesztből kellett hozatni a kóser ünne­pi ételeket, idén először tartottak saját kóser Peszachot. Szeretnének egy előadássorozatot, amit havonta felvált­va tartana rabbi és laikus. Magyar előadókat is szívesen látnak.

A további érdeklődőknek a ljubljanai zsidó közösség címe:

Judovska Skupnost Slovenije. Trzaska 2. 1000 Ljubljana Tel: (386- 6D-2521-936 e-mail: JSS@siol.net

Juhász Borbála