Kis zsidó iskolastatisztika

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Kis zsidó iskolastatisztika

A Köznevelés című hetilap idei 21. szá­ma Közölte a magyarországi gimnáziu­mok rangsorrendjét, amelyet annak alapján állítottak össze, hogy az egyes gimnáziumok diákjai közül hányat vet­tek föl államilag elismert egyetemre vagy főiskolára (az Országos Rabbikép­ző Intézet – Zsidó Egyetemre fölvettek ezért nem szerepelnek az alábbi statisz­tikákban). A kétszázötven magyarorszá­gi gimnázium közül a három zsidó gim­názium sorrendje az elmúlt öt évben a következők szerint alakult (1. táblázat).

1. táblázat 5 év átlaga Sorrend F/L* 1994

Sorrend F/L

1995

Sorrend F/L

1996

Sorrend F/L

1997

Sorrend F/L

1998

Sorrend F/L

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola 97 52% **       140 43% 131 50% 111 61%
Scheiber Sándor Tanintézet

(1998 előtt: Anna Frank gimnázium)

228 20% 204 12% 210 15% 217 21% 202 28% 238 17%
Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola 205 27% ***   217 12% 160 38% 209 24% 191 39%

* Felvettek aránya az osztály létszámához képest, százalékban. Az átlag értelemszerűen azoknak az éveknek az alapján készült, amelyek az egyes iskolákról értelmezhető eredményeket tartalmaznak.

1996 előtt a Lauder iskolának még nem volt érettségiző osztálya.

“** Az Amerikai Alapítványi Iskolának 1994-ben még nem volt érettségiző osztálya.

A 735 középiskola közötti összeha­sonlítás akkor hozza a legkedvezőbb eredményeket a zsidó gimnáziumok számára, ha a felsőoktatásba felvételi­zők nyelvvizsgáinak számát vizsgáljuk. E mutató alapján a hitközség gimnáziu­ma, a Scheiber Sándor Tanintézet a mezőny első felében, az Amerikai Ala­pítványi Iskola és a Lauder iskola pedig (egyelőre mindössze két mérhető év adatai alapján) a legjobb hetven között helyezkedik el.

*

Mivel a fenti mutató egybemossa a legkülönfélébb felsőoktatási intéz­ményeket, függetlenül attól, hogy milyen magasak abban a felvételi követelmények, az egzaktabb össze­hasonlíthatóság kedvéért használnak egy másik mutatót is. Ez a rangsor­rend a közös írásbeli felvételi dolgo­zatok átlaga alapján készült. A dolgo­zatokat tantárgyanként azonos idő­pontban, azonos kérdések megvála­szolásával írja minden felvételiző. A 2. táblázat 735 magyarországi közép­iskola adatainak sorrendje alapján készült, és azt mutatja, hányadik he­lyen áll ebben a sorban a három zsi­dó gimnázium:

2. táblázat 5 év átlaga+ 1994 1995 1996 1997 1998
Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola 241     235 333 92
Scheiber Sándor Tanintézet 497 446 473 482 482 323
Amerikai Alapítványi Iskola 322   273 339 295 331

+ Az átlag kiszámításakor nem a rangsorban elfoglalt helyet mutató számokat átlagolják, hanem az ezek alapjául szolgáló dolgozati pontszámokat, a felvéte­lizők számával súlyozva.

A tanulmányi és felvételi eredmé­nyek persze csupán egyetlen dimenzió­ját adják az iskolákban folyó összetett pedagógiai munkának (noha a közvéle­kedés szerinti rangsorrend kialakításában döntő súlya van, hiszen egyedül ez a dimenzió mérhető egzakt számok­kal). Azt azonban, hogy a zsidó iskolák közül melyik vonzó a szülők, illetve a gyerekek számára, a felvételizők száma tükrözi világosan. A következőkben a négy budapesti zsidó iskolába (illetve – ha van ilyen – a velük egy keretben mű­ködő óvodába) felvettek számát láthat­ják az olvasók.

1999-ben óvodába fölvett gyerekek száma:

Lauder óvoda: 31 fő

Benjámin (hitközségi) óvoda: 18 fő

Lubavicsi óvoda: 10 fő

A Lauder óvodába összesen 59 gye­rek jelentkezett. A Benjámin óvodában a felvétel folyamatos, így a fenti szám az óvoda vezetője szerint nem végle­ges.

1999-ben első elemibe fölvett gyerekek száma:

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola: 55 fő

Scheiber Sándor Tanintézet: 39 fő

Amerikai Alapítványi Iskola: 4 fő

Lubavicsi iskola: nem indult első osztály.

A Lauder iskola első elemijébe eb­ben a tanévben összesen 103 gyerek jelentkezett. A felvett 55 gyerekből 23 a Lauder oviból jött, a „végzős” óvodá­sok túlnyomó többsége tehát helyben tanul tovább. A felvehető létszámnál többen jelentkeztek a Scheiber iskola első elemijébe is. Miután ez utóbbi is­kola hat évfolyamos elemi tagozata az elmúlt évben egy első és egy negyedik osztállyal indult, a többi évfolyamot idén indították el: négy új osztályban összesen 81 gyerek tanul. A Lubavicsi iskolában még csak az elemi második és harmadik osztálya működik, össze­sen 10 tanulóval.

A hatosztályos gimnázium első évfolyamán tanuló diákok száma 1999-ben

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola: 43 fő

Scheiber Sándor Tanintézet: 23 fő

Amerikai Alapítványi Iskola: 5 fő

A Lauder gimnázium első évfolya­mán tanuló 43 főből 38 az elemi tago­zat hatodik osztályából jött át. Nyolc gyerek az elemi hatodik osztályát elvé­gezve máshol tanul tovább. A Scheiber iskolánál feltüntetett 23 fő mind az idén jelentkezett a hatosztályos gimná­zium első évfolyamára. Ezzel párhuza­mosan „üzemel” még a hagyományos négyosztályos gimnázium is.

Érdemes még egy pillantást vetni ar­ra is, hogy a zsidó iskolák végzettjei kö­zül hányán folytatnak zsidósággal kap­csolatos felsőfokú tanulmányokat.

A Zsidó Egyetem judaisztika tanárkép­ző karán most elsőéves 28 tanuló közül tízen érettségiztek a Scheiber Sándor Tanintézetben (illetve elődjében, az An­na Frank Gimnáziumban), egy tanuló pe­dig a Lauder gimnáziumban.

A liturgia szakára jelentkezett 12 fő közül hárman érettségiztek a Scheiber iskolában.

A szociális munkásokat képző tago­zatra fölvett 9 főből 2 érkezett az egy­kori Anna Frank Gimnáziumból, egy a Lauder iskolából és egy az ortodox Amerikai Alapítványi Iskolából.

A rabbiképző kar bevezető évfolya­mán tanuló 8 főből hárman végeztek a hitközség gimnáziumában. (g.j.)

támogatás
Pop up banner

Címkék:1999-11

[popup][/popup]